az állando valoság, hogy minden kerestyéni áitatoság, mind nagyban. mind kitsinyben (IK/A 213)

a fiában valamely nemesi. és keresztenyi jó erkölcsököt olttson. és csak (TL 107)

így mondhatni természet szerént. de keresztenyi modon szolván. Isten rendelése. és (TL 156)

mit elönkben ád, egy szoval. akeresztenyi jó erkölcsnek, egyik része abból (KG 479)

a mi szeretetünk se nem keresztenyi, se jutalmat nem érdemel (KG 531)

Sok féle külömbség vagyon. a keresztenyi vallás és atöbb vallások közöt (KG 546)

Masodszor. az keresztenyi vallás kötelez tegedet, hogy az (IK/B 396)

örökké valokról. * . ebben áll az keresztenyi szombatnak meg tartása (IK/B 484)

nem csak szükséges, de az keresztenyi hivatalodnak egyik része abbol áll (IK/B 487)

mert az bizonyos, hogy az keresztenyi jó erkölcs, mind nagyokban. mind (IK/B 557)

Hogy meg erösittse magát, az keresztenyi rend tartásokban (IK/B 687)

ajándékot. mert mostanában. hogy a keresztenyi vallás bé vétetett, a tsuda (C/B 1067)

a vallásnak hitt ágazati. a keresztenyi tudományok. A Szenttségek. Imádságok. Cérémoniák (C/B 1269)

Ugyan is kérem kegyelmedet, keresztenyi életé az a mikor tsak (IJE 21)

mathusalemnek, édes néném emind nem keresztényi kivánságok. az ó testamentumban jó (TL 34)

földi áldásokot igér, de a keresztényi áldás. mind lelki dolgokbol áll (TL 34)

iskola béli szokásokot. hanem a keresztényi szokást. mely meg egyezik azudvari (TL 34)

ártatlanságokban., és igyekezenek azon hogy keresztényi modon nevelhessék (É 247)

az ur kristusát, eszép példája akeresztényi életnek. amely abol áll, hogy (É 248)

vitézek a halálhoz készülének., mind keresztényi, mind vitézi modon (MN 88)

fejdelem aszonyt. és saidát. a keresztényi hitre, onnét sok ajándékokal meg (MN 105)

abbol. hogy keményen fel tegye keresztényi életet élni. és ajó erkölcsöt (KKU 258)

elö, akik nem üsmerték. a keresztényi titkokot mint magad., valo hogy (KKU 290)

azt ditsöségnek tartom. mivel a keresztényi szolgálat., és alázatosság. minden kéttség (KKU 290)

nem hordozni. a sem volna keresztényi dolog. és azért panaszolkodni. valamint (KKU 340)

uttyán eléb mehess. és a keresztényi jó erkölcsöket. követhessed; semmit el (KKU 384)

nékem. hogy ha azon a keresztényi fegyveren. a melyröl beszélsz, akereszt (KKU 403)

azon elmélkedék, hogy mitsodás volna akeresztényi léleknek meltosága, és felséges volta (KKU 404)

meg alázá magát. és valoságos keresztényi modra viselé magát, és a (KKU 411)

pedig aleg kedveseb ékeségek. a keresztényi jó erkölcsök, ezek is. ékesittik (KKU 419)

tölled, az abékeséges türésböl áll, akeresztényi koronát, és jutalmat, nem azért (KKU 422)

azok. akik aditsöséget. és a keresztényi tekélletességet sohajttyák, azokot leg inkáb (KKU 426)

Keresztényi Gondolatok. A holnapnak minden napjaira (KG 453)

gyülés azt tanittya, hogy a keresztényi életnek. szüntelen valo penitentziának kell (KG 484)

kezdgye az Istent szeretni, a keresztényi jó erkölcsökhöz kaptsollya magát. ha (KG 487)

örömnek. a melyet okoz a keresztényi sirás, a melyröl azt méri (KG 494)

nyilván vallást nem tenne, a keresztényi (KG 499)

követvén ajó tselekedeteket, és a keresztényi jó erkölcsöket (KG 509)

ugyan az is tészi akaratunkot akeresztényi erkölcsöknek kut fejivé (KG 517)

Keresztényi élettel kel pedig meg gyarapitani (KG 519)

alelkét szeretnök, mindenek felet a keresztényi jó erköltsököt, az Isten kegyelmét (KG 531)

élete, tekélletes példája lehet, a keresztényi buzgoságnak. és akristus. meg mutattya (KG 536)

ami aszokásokot illeti. a. hogy akeresztényi vallás tellyeségel. kárhoztattya a vétket (KG 546)

törvények közöt. a csak a keresztényi törvényhez valo. ugyan az is (KG 547)

4. A keresztényi tisztaság még továb is terjed (KG 548)

6. A keresztényi vallás hogy meg mutassa., micsoda (KG 549)

nékem oly okos. és vigyázo keresztényi életet. mint ollyannak. a kinek (KG 551)

a mely magában foglallya az keresztényi törvénynek. minden tudományát, és atanittása (KJÉ 643)

soha el nem hadgya. A keresztényi tudománynak szenttsége is. igen hatalmas (VKT 791)

Minek elötte, a keresztényi köteleségeket meg visgállyuk, szükseges meg (VKT 792)

magokot nem oktattattyák a keresztényi köteleségekre. mind azon által, a (VKT 796)

kö, a melyen áll, a keresztényi egész épület. szükséges minden okos (VKT 797)

Legg több része az embereknek. akeresztényi tudományt abban aparantsolatban tarttyák, hogy (VKT 799)

A keresztényi vallás töbre kötelez., és azt (VKT 799)

sugarol. vagy a mit a keresztényi okoság ád eleiben. de hogy (VKT 802)

a reménség mindazon által, igen keresztényi remenség. mivel rend szerent a (VKT 809)

áitatoságokal., oly távul vannak gyakorta akeresztényi uttol. hogy tsak nem mindenkor (VKT 815)

akik még nem léptek a keresztényi utban (VKT 858)

találkozik olyan. a ki azt keresztényi indulatbol tselekedné. ugyan ezért is (VKT 913)

és az Sz. Atyákbol Szedegetett keresztényi oktatások (IK/B 383)

Keresztényi. oktatásokot adó Attya beszédi. az (IK/B 388)

nem tudgya mit tégyen az keresztényi hivatal. és az keresztényi név (IK/B 393)

az keresztényi hivatal. és az keresztényi név mire köteledzi öket. abbol (IK/B 393)

I Articulus Az keresztényi hivatalnak mi voltárol. és hogy (IK/B 393)

mely nagy meltoságu tehát az keresztényi hivatal. ! mely nagy háláadásal tartozol (IK/B 394)

{…} Nagyoké tehát az keresztényi köteleségek (IK/B 395)

Harmadszor, kötelez tégedet az keresztényi vallás. az tiszta életre. az (IK/B 396)

keresztényi jo cselekedetekben foglalatoskodgyál, mivel erre (IK/B 397)

azt az auctorok. kik az keresztényi életröl irtak. még az pogányok (IK/B 470)

erkölcsök követésivel vegben vihesük az keresztényi életnek köteleségit. valamint meg igérted (IK/B 482)

ollyan emberektöl, az kik az keresztényi vallásban vannak (IK/B 553)

rosz erkölcs. hogy illik az keresztényi szemérmeteséghez, azt tellyeségel el hadni (IK/B 574)

és esküvést, mert ez az keresztényi nével ellenkezik. és halgasad mit (IK/B 575)

gyarloság, de azt meg csendesiteni, keresztényi köteleség. * . szent ambrus, mondgya theodosius (IK/B 584)

ha pedíg nem lehet, békeséges keresztényi türésel kel el szenvedni, valamint (IK/B 587)

köteleségeit jol végben viszed, magadot keresztényi modon viseled. és hogy egész (IK/B 625)

rendeletlen hajlandoságidot. meg jobbittsad, az keresztényi jo erkölcsökben foglallyad magadot. az (IK/B 641)

képpen legyen szenté. követvén az keresztényi jó erkölcsöket (IK/B 644)

képpen meg szentellyed, kövesed az keresztényi jó erkölcsöket. nézd meg ha (IK/B 647)

Azt fel ted magadban. hogy keresztényi életet fogsz élni. és hogy (IK/B 661)

{…} Az ki keresztényi életet akar élni, annak alázatosnak (IK/B 661)

hogy ha csak az keresztényi. vagy az udvarnál lévö hivatalod (IK/B 663)

emberek ellen nem vétesz, mind keresztényi, mind világi hivatalodban jol el (IK/B 663)

kérvén az Istennek kegyelmit hogy keresztényi modon élhes (IK/B 667)

hogy, szent. és igazán valo keresztényi életet kel abban élni., az (IK/B 668)

az vendégségre, holot az, az keresztényi szokás ellen vagyon, sokszor fellyül (IK/B 670)

öröme napjanak. mint sem ollyan keresztényi lakadalomnak., az melynek kel lenni (IK/B 670)

arra, hogy lakadalmod. tiszteségesen., és keresztényi modon mennyen végben az Isten (IK/B 673)

az világban találni. és hogy keresztényi modon vihesed végben, rendednek köteleségeit (IK/B 682)

ki azt parancsollya. és az keresztényi köteleséget, az mely engedelmeségel tartozik (IK/B 683)

és meg változhatatlanab mint az keresztényi közonséges hit. és az hit (IK/B 686)

meg gyarapodás. hanem még az keresztényi életben. és rend tartásokban is (IK/B 687)

szemed elöt legyenek ezek az keresztényi intések. meg nem üsmérhette az (IK/B 687)

Tizen negyedik Rész Az keresztényi tartásokrol valo intések (IK/B 688)

ez, az elsö kezdete az keresztényi életnek. és ehez kel szabni (IK/B 688)

Elsö articulus. az keresztényi hivatalnak mi voltárol. pag 6 (IK/B 700)

2 articulus. az keresztényi hivatalnak nagy voltárol pag. 8 (IK/B 700)

oktatás hogy erösittse magát az keresztényi rend tartásokban. az mellyek ellenkeznek (IK/B 708)

14 Rész az keresztényi tartásokrol valo intések. pag. 284 (IK/B 708)

a vallásnak hitt Ágazati, A keresztényi tudományok, A szenttségek, Imádságok, Cérémoniák (C/B 927)

rész. A szent lélekröl, és akeresztényi vallásnak fel állitásárol (C/B 932)

3 art. akeresztényi vallásnak. az üldöztetésekben valo fel (C/B 932)

14 rész. akeresztényi jó erkölttsökröl, a melyeket nevezik (C/B 934)

A keresztényi életnek tekélletességéröl. és az évangyeliumi (C/B 936)

tertullianus, ezt természet szerént valo keresztényi lélek bizonyságának nevezi (C/B 938)

Mind az, valami meg bizonyittya akeresztényi vallásnak igazságát., az, az Istennek (C/B 939)

épitti atöbb igazságokot is; a keresztényi vallásnak igazságárol valo bizonyságok pedig (C/B 939)

után., és hogy mi legyen akeresztényi kegyelem., az igasságos is volt (C/B 963)

{…} jelenté. a keresztényi anyaszent egy házat. és az (C/B 1014)

jelen. mikor etörtént. de tertullianus. akeresztényi vallásrol valo apologiájában, meg bizonyitotta (C/B 1048)

a melynek szenttséges formaja a keresztényi házaság. szent pál szerént (C/B 1062)

A szent Lélekröl. és a keresztényi vallásnak fel állitásárol (C/B 1066)

meg vettettetések., mindenkori bizonyságok. a keresztényi vallásnak valoságárol., mert mind ezeket (C/B 1069)

3 Articulus. A keresztényi vallásnak az üldöztetésekben valo fel (C/B 1070)

{…} A keresztényi vallásnak valánaké ellent mondoi. fel (C/B 1070)

{…} A keresztényi vallásnak. minden emberi hatalom nélkül (C/B 1070)

bizonyitták meg ártatlanságokat, és a keresztényi vallásnak. igaz voltát. mindnyájan nagy (C/B 1070)

{…} A keresztényi vallást üldöztéké mind azok a (C/B 1071)

uj vallást., nem nevezvén a keresztényi vallást. nyolcz esztendö mulva. meg (C/B 1072)

házat nagy nyugodalomba tevé. a keresztényi vallásra térvén magais (C/B 1073)

{…} keresztényi, vagy Catholica Anyaszent egyháznak, vagy (C/B 1073)

oly társaságot állittának fel. amelyet keresztényi anyaszent egy háznak nevezék. amely (C/B 1088)

feje lévén apüspököknek. az egész keresztényi hiveknek attyok. valamint nevezi szent (C/B 1091)

járnak. kik magokot el szakaszttyák akeresztényi gyülekezettöl. testi okoságal élök, kikben (C/B 1094)

{…} A keresztényi vallásnak kezdetitöl fogvást, mindenkor kelletett (C/B 1099)

és a mely halál nem keresztényi; azt nem lehet helyre hozni (C/B 1114)

a világi dolgokot, és valoságos keresztényi életet kell élni (C/B 1114)

minden keresztényekre., mert minden valaki keresztényi életet akar élni, annak minden (C/B 1115)

az emberek Tsak rövideden a keresztényi életröl (C/B 1131)

{…} Mit értesz a keresztényi életen (C/B 1131)

következik, hogy e földön valo keresztényi élet abban áll., hogy avétket (C/B 1133)

áll tehát rövideden az egész keresztényi tanitás.. ezt a négy dolgot (C/B 1133)

mind könnyüséget. mind hajlandoságot ád. akeresztényi élet köteleséginek meg üsmérésére., és (C/B 1146)

{…} Mellyek azok a keresztényi jó erkölcsök, amelyeket nevezik morálisoknak (C/B 1177)

{…} Micsoda a keresztényi okoság (C/B 1178)

{…} Micsoda a keresztényi erö (C/B 1178)

és mikor nem ellenkezik a keresztényi rendel (C/B 1179)

és szent beszédekkel. 3 a keresztényi élettel, 4. a fogadás tétellel (C/B 1194)

tsak egy szer gyonnak, tellyeségel keresztényi életet nem élnek., erre valo (C/B 1255)

A keresztényi életnek tekélleteségéröl,. és az Evangyéliumi (C/B 1262)

magyaráztad: hogy miben ályon a keresztényi élet, meg mutattad külön. külön (C/B 1262)

illik, hogy miben ályon. a keresztényi életnek tekélletesége (C/B 1262)

{…} Miben áll tehát a keresztényi életnek tekélletesége (C/B 1262)

{…} Micsoda uton lehet a keresztényi életnek. tökélletességere jutni (C/B 1262)

{…} A keresztényi tekélleteség abban áll. hogy ellene (C/B 1263)

mi nékünk a magunk erejével. keresztényi életett élni eföldön (C/B 1270)

és aszszony keresztelhet akár mely keresztényi valláson legyen keresztelhet. tsak hogy (C/B 1284)

keresztények vagyunk, és hogy a keresztényi tselekedeteket is. félelem nélkül mivellyük (C/B 1289)

nékünk., hogy elö mehessünk a keresztényi jó erkölttsökben (C/B 1309)

egyház parancsolatirol, edgy szoval, a keresztényi hivatalainkrol, meg kell jol magunkat (C/B 1328)

adta. 5. azoknak, kik a keresztényi, és amagok rendihez illendö hivatallyokot (C/B 1353)

idején tsinállya. meg atestámentumát. a keresztényi rend szerént (C/B 1360)

formában kell a testámentumot. a keresztényi rend szerént meg tsinálni (C/B 1360)

{…} Mire kell vigyázni, hogy keresztényi rend szerént lehesen a testámentumot (C/B 1360)

Az is igen dicséretes, és keresztényi alázatosághoz illendö. hogy inkáb kivánnya (C/B 1361)

veszen, hogy gyermeke lévén, azt keresztényi modra nevellye, hogy a testi (C/B 1398)

{…} Az ollyanok nem keresztényi modra házasodnak meg, elis távoztattyák (C/B 1399)

beszédeket kell ki rekeszteni a keresztényi lakadalmokbol (C/B 1399)

kegyeségel magokat az ollyanokhoz kik keresztényi modra élnek, és hivatallyokot végben (C/B 1403)

atzimerét. mert az ellenkeznék. a keresztényi alázatossággal (C/B 1417)

szaporitására, és meg tartására, amely, keresztényi életet éltesen velünk, erre valo (C/B 1580)

magokban foglallyák tehát. az egész keresztényi életet (C/B 1583)

nem lehet boldoggá lenni a keresztényi élet nélkül. akeresztényi életet pedig (C/B 1583)

lenni a keresztényi élet nélkül. akeresztényi életet pedig aboldogság követi (C/B 1583)

mi formában kell. atestámentumot a keresztényi rend szerént meg tsinálni. 137 (C/B 1586)

másikát. hanem a rendeletlen életet, keresztényi életre kel forditani (IJE 12)

el, leheté az után, ezt keresztényi életnek hini (IJE 32)

gondollya. hogy az ollyan személyek keresztényi életet élnek. mert nem tselekesznek (IJE 34)

akár mitsoda renden legyünk, a keresztényi életnek. a felebaráti szereteten kell (IJE 53)

azt mondgyák nékünk mindenkor, hogy keresztényi életet kel élni, és hogy (IJE 66)

arra a végre nem tsak keresztényi tselekedeteket, kel tenni, hanem még (IJE 66)

adgya ezt az intést a keresztényi gazdáknak. a szent irás, mondván (IJE 112)

angyélikát, télámonnak adá. a kik keresztényi házaságban éltenek együt, máriánnában, mint (IJE 164)

el nem pusztula, ez a keresztényi elsö rend tartás, oly tekélletes (KSZ 289)

A keresztényi vallás. nem lévén emberi találmány (KSZ 290)

az imádságban. elmelkedésben. és a keresztényi jó erkölcsöknek gyakorlásiban eléb valok (KSZ 291)

az alexándriai szent kelemen irásiban, akeresztényi alázatosság, meg jobbitván a romai (KSZ 310)

Ez igy lévén, a keresztényi vallás, nem tsak a romai (KSZ 311)

és akevélység, ellent állottak a keresztényi együgyüségnek, tudománynak, és ahit alázatosságának (KSZ 311)

A keresztényi élet, tehát. az imádságbol, olvasásbol (KSZ 323)

valami helytelen, vagy illetlen légyen, akeresztényi életben, és azt, ami nem (KSZ 330)

holot az a lelke, a keresztényi jó erkölcsöknek, azt láttyuk a (KSZ 331)

tertullianus eszerént irja le a keresztényi házaságnak boldogságát, a hivek közül (KSZ 334)

anyira gyülölték, öket, hogy tsak akeresztényi névért halálra itélték, meg sem (KSZ 348)

magokot mindentöl meg tartoztatták, és akeresztényi mértekletességhez, rend kivül valo böjtököt (KSZ 367)

ollyanokra, akiket tanáltak, és öket, akeresztényi vallasban nevelték, {…} a szegényekre valo (KSZ 370)

A valo hogy a keresztényi vallás belsö, és lelki vallás (KSZ 402)

töllök, hogy példát adgyanak a keresztényi mértékletességre, és szemérmetességre, ugyan az (KSZ 426)

ha meg olvasák, amit mondottam akeresztényi életröl, ennek az irásnak második (KSZ 441)

valaki, hogy ha abarátok tsak keresztényi modra, akartanak volna élni, miért (KSZ 442)

klastromokban, ót élö példáit láttyuk akeresztényi tanitásnak, azt meg. kel vallani (KSZ 445)

maradának. {…} és nem adhatván magokot akeresztényi szoros tudomány alá, akereszttséget tsak (KSZ 448)

veszedelem nélkül, de betsületel viselték akeresztényi nevet,? {…} mint hogy akeresztényé lett (KSZ 449)

innepeken lévö vigasságok., meg haladák akeresztényi jozonságnak, és szemérmetességnek határit, {…} szükségesnek (KSZ 449)

Ha szinte akeresztényi vallást athronuson lehetet is látni (KSZ 451)

birodalom elesésének, és nem a keresztényi vallásnak fel állitása okozá azt (KSZ 453)

atyák, elég bizonyságot tesznek a keresztényi meg romlásrol (KSZ 454)

valo hogy a muszurmányok, sok keresztényi külsö szokásokot vettek bé, mivel (KSZ 464)

klastromokban marada meg atanitás, és akeresztényi életnek rend tartása, de söt (KSZ 468)

volna, mind azon által. a keresztényi tudomány, nagy hasznot mivele, még (KSZ 470)

meg lehet látni, hogy a keresztényi vallás nem tsak két vagy (KSZ 488)

meg visgálná az okos, és keresztényi életet, és azt valojában akarná (KSZ 490)

és ted fel magadban hogy keresztényi képen akarsz ezután élni. és (IK/B 673)

intelek arra fiam. hogy azt keresztényi képpen vid végben. és ne (IK/B 484)

és edgyeségben élhessenek edgyüt, hogy keresztényi képpen nevelhessék. gyermekeket., egymáshoz valo (C/B 1390)

az Atyáknak, és anyáknak hogy keresztényi képpen nevelhessék. gyermekeket, gyermekségektöl fogvást (C/B 1402)

Tizen Negyedik Rész A Keresztényi jó Erkölcsökröl. a mellyeket nevezik (C/B 1177)

KERESZTÉNYI GONDOLATOK Mellyek. a Szent Irásokbol (KG 451)

Ha akeresztényí vallás, Isten munkája nem lett (KSZ 469)

azt meg bánták, egy szoval akeresztényí vallás, oly bizonyos emberséget, szemérmeteséget (KSZ 470)

mind ezek után. hogy a keresztyeni emberséges ember felöl, midön jót (TL 258)

ellene kel állani rosz erkölcseinek, keresztyeni életel, és eröszakal kel fel (É 43)

ezekben végig meg maradunk. de akeresztyeni reménsegnek, ki kel zárni a (É 53)

magunkot, ez az, igazán valo keresztyeni igaság. aki tehát az igasághoz (É 75)

követni. ebböl áll, az egész keresztyeni élet (É 78)

azután azon kel lenni hogy keresztyeni ártatlan alázatos élettel, és buzgo (É 104)

hogy hivatalokot végben viszik és akeresztyeni (É 116)

tselekedetnek. lelke és inditoja minden keresztyeni erkölcsöknek, ez atörvénynek bé tellyesitése (É 150)

nem igyekezvén azon, hogy a keresztyeni jó erkölcsökben elö mehessenek, söt (É 203)

ha nagyob siettségel igyekezünk a keresztyeni tekélleteségre (É 266)

{…} Jelenti akeresztyeni böltseséget, a mely az Isten (É 361)

világban lévök is ugy tartoznak keresztyeni modon, és az Anyaszent egyház (É 411)

egyházban fel alittsák, hogy a keresztyeni szokásokot meg ujittsák, és hogy (É 480)

{…} A keresztyeni szabadság tsak a vétek, és (É 548)

eszközül légyen a léleknek, a keresztyeni jó erköltsök végben vitelébe. de (É 706)

nem kel rekeszteni, mert a keresztyeni szeretet, mindenekre el terjed. valamint (É 779)

tselekedni az Apostol szerént, hogy keresztyeni modon élhessünk (É 790)

a miben áll. a valoságos keresztyeni szokás. vagy jel, ezen két (VKT 786)

neveli, és meg tanittya öket. akeresztyeni köteleségekre (VKT 921)

a haragot le tsendesiteni, a keresztyeni köteleség. és jó erkölcs (IK/A 246)

hogy nem szerettyük fele baratunkot keresztyeni modon. és ugy, a mint (IK/A 254)

féltöb, se meg változhatatlanab. a keresztyeni. közönséges hitnél, Ez a hit (IK/A 368)

XV Rész A keresztyeni tudományokrol (IK/A 370)

a több igazságokot is, a keresztyeni vallásnak igazságárol valo bizonyságok pedig (C/A 35)

valo hivatása tsudálatoson volt, a keresztyeni vallásal igen ellenkezet, és annak (C/A 216)

házat nagy nyugodalomban tévé. a keresztyeni vallásra térvén magais (C/A 221)

minden keresztyénekre., mert minden valaki keresztyeni életet akar élni annak minden (C/A 285)

{…} Mit értesz akeresztyeni életen (C/A 306)

és aszony keresztelhet., akar mely keresztyeni valáson lévö keresztelhet. tsak hogy (C/A 507)

beszédet kel ki rekeszteni a keresztyeni lakadalombol (C/A 663)

tettük a kegyelemnek szükséges voltát akeresztyeni élethez., is ezt a kegyelmet (C/A 906)

nem lehet boldogá lenni a keresztyeni élet nélkül, akeresztyeni életet pedig (C/A 909)

lenni a keresztyeni élet nélkül, akeresztyeni életet pedig aboldogság követi (C/A 909)

talám azt gondolák. hogy a keresztyeni Anyaszent egy házban ugy volna (SUT 683)

azt el végezték hogy nem keresztyéni tartás, a hitetleneknek. a hitet (TL 217)

fényeségében kel öltöznünk az az, akeresztyéni jó erköltsöket és jó tselekedeteket (É 11)

látogatunk, hogy a hasznos. és keresztyéni légyen (É 39)

ez tehát a kezdete, a keresztyéni, és az Evangyéliumi életnek (É 49)

és üdveségünket tekénti, a száj keresztyéni mértékleteségel és tsak a szükségért (É 99)

szeretetben, mint egy tsomoba a keresztyéni jó erkölcsököt. a mellyek ezen (É 124)

nevekedgyenek, és állandok legyenek, a keresztyéni jó erkölcsben, és a szeretetben (É 129)

fogyatkozásokért, szüntelen valo pirongatásokal, mivel akeresztyéni okoság, azt hoza magával hogy (É 130)

szenvedi ez életnek nyomoruságit. és akeresztyéni életnek munkáit, amelyek jelei aszeretetnek (É 131)

{…} A pállya futás a keresztyéni élet, és az Isten parantsolatinak (É 137)

böjt, alamisna, imádság. jó tselekedet. keresztyéni jó erkölcsök, szenvedések. ezeka valoságos (É 164)

ez a kettö lelke a keresztyéni vallásnak. és ekettö nélkül, minden (É 191)

{…} Meg üsmérheti 1. tsak keresztyéni és ártatlan életet éllyen, minden (É 227)

kivánnak, hogy ha pedig valoságos keresztyéni szeretettel volnának gyermekekhez, tartanának kéttség (É 284)

1 szükséges, hogy a keresztyéni szemérmeteségre vigyazon köntösében, egy keresztyének (É 289)

{…} Mert a keresztyéni szenttségnek, anyira meg kel vélek (É 310)

olyanokot. melyek nem méltok a keresztyéni szenttséghez, és szemérmeteséghez, akinek nem (É 311)

{…} Mert a midön keresztyéni modon akarunk jót tselekedni, és (É 322)

az ideieknél, egy szoval a keresztyéni böltseség, mely a kristusétol, avaloságos (É 361)

mí, az Isten törvényéhez, a keresztyéni jó erköltsökhöz, és rendünk köteleségihez (É 373)

és más olyan könyvekböl, melyek keresztyéni életre tanitanak, hogy az Istennek (É 373)

jól neveltettek, szégyenleni fogják idövel., keresztyéni modon élni, és el távoznak (É 407)

bélyegit a valoságos szeretetnek, a keresztyéni atyafi szeretetnek, állandonak kel lenni (É 457)

uton járni., és sietni a keresztyéni tekélleteségben., egy szem pillantást sem (É 462)

{…} Miért hija a keresztyéni életet, el rejtet életnek (É 481)

hanem minden idökben, mert a keresztyéni élet. szüntelen valo husvét, és (É 500)

adgyad hogy szolgaid meg tarthassák. keresztyéni életekel., akereszttség szenttséginek kegyelmit., a (É 508)

hajlandoságának, egy fösvény, gyülöli a keresztyéni szegénységet, és az adakozást, egy (É 510)

tettzik. mint hamár nem tartoznek akeresztyéni köteleségekre. az ollyan, a ki (É 522)

ennek atisztnek példájábol. hogy a keresztyéni buzgoságok, és köteleségek, nem ellenkeznek (É 523)

a kereszttség által, és a keresztyéni élet által üdvezülnek (É 528)

meg keresztellyék, hogy hadd tudgyák akeresztyéni köteleségeket., a mi, akis gyermekeket (É 531)

pompainak, arra inti öket hogy keresztyéni lélekben, és jó erkölcsökben öltözenek (É 533)

éheztük az igasságot, és a keresztyéni áitatoságot, mind ezek az indulatok (É 534)

{…} Arra oktat, hogy akeresztyéni élet, nem puha, senem gyönyörködtetö (É 541)

meg mind azoknak. kik a keresztyéni vallást követik azt a kegyelmedet (É 545)

helyeket ahol el megyen, illyen akeresztyéni élet, akinek egyet kel szeretni (É 547)

{…} Mert akeresztyéni szeretet azt kivánnya hogy jó (É 547)

a nemzettségek meg tértek, a keresztyéni vallás és az Anyaszent egyház (É 572)

az Apostoli kegyelem., és tekélletes keresztyéni jó erkölts, ezért is mondgya (É 600)

azok. a kikben. a haboruság keresztyéni türést szerez (É 600)

a más életben, hogy ha keresztyéni szeretettel. vagyunk felebarátunkhoz, még az (É 611)

szerettyük. okát adom. mert a keresztyéni felebaráti szeretet abbol áll, hogy (É 611)

köteleségeket bé nem töltik, kik keresztyéni modon. nem igyekeznek nevelni gyermekeket (É 619)

hogy üdveségekröl gondolkodhassanak. és a keresztyéni hivatalokot végben vihessék, magokban fel (É 627)

országát, és igasságát, ártatlan, és keresztyéni élettel. készüllyünk ötet követni. kérjük (É 639)

a jó tselekedeteknek, és a keresztyéni jó erköltsöknek, a mely magában (É 647)

amit azö ellenségiért tselekesznek, atehát akeresztyéni aitatoságnak leg aláb valo gradusa (É 699)

azon igyekeznek hogy meg nyerhesék akeresztyéni tekélleteséget (É 699)

Évangyelium szerént kel élni, kövesük akeresztyéni jó erköltsöket, és mivellyük ajó (É 701)

engedelmeskedhesék és ötet szolgálhasa, követvén akeresztyéni igasságot, valoságos szabadság az Istent (É 701)

hivatallyának gyümöltsét nem hozta, és keresztyéni munkákot nem tselekedet, a gyümöltstelen (É 705)

akivánsági szerént viselni magát, hanem, akeresztyéni okoságnak rendi szerént, és a (É 712)

nagy szentek lennének. hogy ha akeresztyéni okoság azt tselekedtetné vélek az (É 713)

reménség, és a szeretet, és akeresztyéni jó erköltsök, ezek kezdeti ajó (É 725)

szegényeknek. hanem tiszteségel, mértekleteségel, és keresztyéni modon menyen végben avendéglés, és (É 751)

tegye szivekben igéjét, és abban keresztyéni jó erköltsöket formályon, a melyek (É 756)

az Isten törvényének, és a keresztyéni jó erköltsöknek követésit, mely magában (É 774)

a mint illik a valoságos keresztyéni jó erkölcshöz. két szoval, a (É 785)

mivel ebböl áll az egyik keresztyéni jó erkölts. ezért is mondgya (É 791)

hagyatathasuk fogyatkozásokot, de arra a keresztyéni szeretettel. és okoságal kel idöt (É 791)

akegyelemnek munkáját, követteti is vélek akeresztyéni jó erköltsöket, mind az utolso (É 798)

1. semmi annál nem ellenkezöb akeresztyéni élettel, a melynek, mértékletesnek, sanyarunak (É 809)

hozni, tudniillik, jó tselekedeteket, és keresztyéni jó erköltsöket. a melyek gyükere (É 820)

üsméretet, se az igazságot, a keresztyéni szabadság se nem félénk, se (É 822)

ellenek álhassanak. abékeséges türésre. hogy keresztyéni modon szenvedgyenek, ahoszu türésre. hogy (É 832)

el szenvedni, a mellyek a keresztyéni életet követik (É 889)

ellenkeznek. a fö részeivel, a keresztyéni tudomanynak (VKT 786)

fel tészen, meg egyezék. a keresztyéni valásal (VKT 786)

mivel azok ugy mondván., mindenik keresztyéni jó erkölcsnek. rövideden. tsak a (VKT 786)

vétek, mint egy tudatlanság, noha akeresztyéni tudomány szerént, gyakorta ugy tekintik (VKT 828)

feddeni kell, akoron. tsak a keresztyéni okoságtol. fog tanátsot kérni. és (VKT 836)

világi tekintetet lábaival tapodgya. ha keresztyéni tselekedetiért tsufollyák, vagy gyülölik. nem (VKT 836)

meg sértés leg nehezeb. a keresztyéni életben., de ha szivednek fel (VKT 864)

hogy az alázatoság fundámentuma a keresztyéni jó erkölcsöknek, és mint hogy (VKT 868)

olyan iffiu fejdelmeket, kik a keresztyéni adakozásokot anyira vitték. hogy minden (VKT 870)

ezeknek a változásoknak, de a keresztyéni lélek elnem veszti a tsendeséget (VKT 879)

a melyekel jár rend szerént akeresztyéni élet. szent pál az igaz (VKT 900)

nem érik. hogy meg izelithesék. akeresztyéni jó erkölcsököt de emég tellyeségel (VKT 921)

nem egyezhetnek az ö rendeknek keresztyéni köteleségekel. mivel lelki képen. soha (VKT 922)

I Articulus A keresztyéni rend nagyságárol, és akegyelemröl amelyet (IK/A 11)

XI Intés Hogy a keresztyéni tudományokban meg gyarapodgyék. 657 (IK/A 18)

15 Rész A keresztyéni tudományokrol 658 (IK/A 18)

Elsö Articulus A keresztyéni rendnek nagyságárol. és a kegyelemröl (IK/A 25)

oh’ Istenem. mitsoda nagy méltoságu akeresztyéni rend; mitsoda hálá adást adcz (IK/A 26)

hit nélkül, és a közönséges keresztyéni valláson kivül, hová lennél ha (IK/A 26)

2 A keresztyéni vallás arra kötelez. hogy ellene (IK/A 28)

3. A keresztyéni vallás az ártatlanságban kötelez élni (IK/A 29)

avétket inkáb ahalálnál, és követvén akeresztyéni jó erkölcsöket, hogy pediglen meg (IK/A 29)

igen az auctorok kik a keresztyéni életröl irtanak. de söt még (IK/A 112)

illendö képen vihesük végben a keresztyéni életnek köteleségeit., a kereszttségben tett (IK/A 128)

ollyan embereknek, a kik a keresztyéni vallást tarttyák (IK/A 206)

ifiuságodal, és tanuld meg a keresztyéni jó erköltsökben nevekedni, hogy pediglen (IK/A 216)

féle. szitkot. esküvést. és átkozodást., akeresztyéni köteleség azt hoza magával hogy (IK/A 236)

a nemesi, és a valoságos keresztyéni szivhez, és mint olyan rosz (IK/A 237)

üdveséged kárával. öriznéd meg betsületedet, akeresztyéni lelek. nem tsak mást (IK/A 237)

hallatlanná tegyed., és el szenvedgyed keresztyéni békeséges türésel., az üdvezitönek szeretetiért (IK/A 250)

nem fenyegetödzöt, illyen fiam. a keresztyéni nemes bátorság, és ez illik (IK/A 250)

fundámentuma., és valoságos jele a keresztyéni elmének, enélkül nem lehet tettzeni (IK/A 255)

képen meg szentellyék. követvén a keresztyéni jó erkölcsöket., a mellyekröl szollottunk (IK/A 316)

és szert tenni, üdveséges, és keresztyéni tudományokra, a melyekböl egy nehányat (IK/A 323)

azt tellyeségel magadban., hogy valoságos keresztyéni életet élsz. és hogy soha (IK/A 335)

a, hogy szent. és valoságos keresztyéni életet ély. az Isteni félelemben (IK/A 341)

tesznek, a mely ellenkezik a keresztyéni mértékleteségel., és a mely meg (IK/A 343)

inkáb ördögi vendégség, mint sem keresztyéni házaság, a melyet meg kellene (IK/A 343)

tartoznak feleségekhez, a melynek oly keresztyéni szeretetnek. kel lenni, hogy békeségel (IK/A 349)

hogy veghez vihesed mind a keresztyéni. mind a hivatalod köteleségeit, másodszor (IK/A 362)

aki azt parantsolya, és a keresztyéni köteleséget., a ki néki engedelmeségel (IK/A 363)

XI Intés Hogy akeresztyéni tudományokban meg gyarapodgyék. a melyek (IK/A 369)

erösodni ahitben, szükséges még a keresztyéni tudományokban. és szokásokban is meg (IK/A 369)

szemed elött legyenek a valoságos keresztyéni tudományok, azok az örökös igazságok (IK/A 370)

Ez a keresztyéni igazságnak fundamentuma.: hogy egy Isten (IK/A 370)

fellyeb valo intéseket. és a keresztyéni tudományokot, végtire, a végig valo (IK/A 381)

A szent Lélekröl. és a keresztyéni vallásnak fel állitásárol (C/A 15)

V Rész. A keresztyéni jó erkölcsökröl a mellyeket nevezik (C/A 19)

szeretet a lelke minden más keresztyéni jó erkölcsöknek, akár mit tselekedgyenek (C/A 29)

Egy szoval a keresztyéni élet nem egyéb, hogy el (C/A 30)

mint egy lelke az egész keresztyéni életnek; az által emellyük fel (C/A 31)

Tertulliánus ezt természet szerént valo keresztyéni lélek bizonyságának nevezi (C/A 34)

a, valami meg bizonyittya a keresztyéni vallásnak igazságát. ugyan az, az (C/A 35)

imádságnak, a penitentziának és a keresztyéni vigyázásnak szükséges volta (C/A 62)

és hogy mi légyen a keresztyéni kegyelem., az igaságos is volt (C/A 67)

{…} Jelenté a keresztyéni Anyaszent egy házat. és az (C/A 131)

amikor etörtént. De Tertulliánus a keresztyéni vallásrol valo Apologiájában, meg bizonyitotta (C/A 177)

nehézséget találhatni a keresztyéni igaságban., és leheté az alá (C/A 191)

szövettség, a melynek formája a keresztyéni házaság szent pál szerént (C/A 204)

A szent lelekröl. és a keresztyéni vallásnak fel állitásárol (C/A 209)

és meg vettetések., mindenkori bizonyságok akeresztyéni vallásnak valoságárol., mert mind ezeket (C/A 214)

4 Articulus. A keresztyéni vallásnak az üldöztetésekben valo fel (C/A 217)

{…} A keresztyéni vallásnak valánaké ellene mondoi fel (C/A 217)

{…} A keresztyéni vallásnak minden emberi hatalom nélkül (C/A 217)

vala meg ártatlanságokot, és a keresztyéni vallásnak igaz voltat. mindnyájan nagy (C/A 218)

{…} Mert akeresztyéni vallás, ellene állot az ö (C/A 218)

{…} A keresztyéni vallást üldoztéké mind azok a (C/A 219)

uj vallást. nem nevezvén a keresztyéni vallást, nyolcz esztendö mulva meg (C/A 220)

{…} keresztyéni. vagy Catholica Anyaszent egyháznak, vagy (C/A 222)

egy házrol. az az. a keresztyéni Anyaszent egy házrol akarunk it (C/A 223)

egy népé tette. melyet nevezik keresztyéni népnek, szükség képen ehez a (C/A 229)

társaságot allitottanak fel. a melyet keresztyéni Anyaszent egy háznak nevezék. a (C/A 246)

lévén a püspököknek, az egész keresztyéni hiveknek Attyok, valamint nevezi szent (C/A 250)

kik magokot el szakaszttyák a keresztyéni gyülekezettöl. testi okoságal élök, kikben (C/A 254)

{…} A keresztyéni vallásnak igazsága ellen támadván (C/A 262)

{…} A keresztyéni vallásnak kezdetitol fogvást mindenkor kelletet (C/A 263)

és a mely halál nem keresztyéni. azt nem lehet helyre hozni (C/A 284)

a világi dolgokot, és valoságos keresztyéni életet kel élni (C/A 285)

az Emberek. Tsak rövideden a keresztyéni életröl (C/A 306)

következik., hogy e földön valo keresztyéni élet abban áll. hogy a (C/A 308)

áll tehát. rövideden az egész keresztyéni tanitás. ezt a négy dolgot (C/A 308)

könyüséget, mind hajlandoságot ád, a keresztyéni élet köteleséginek meg üsmerésire. és (C/A 324)

V Rész A keresztyéni jó erkölcsökröl a melyeket nevezik (C/A 364)

{…} Melyek azok a keresztyéni jó erkölcsök. a melyeket nevezik (C/A 364)

{…} Mitsoda akeresztyéni okoság (C/A 364)

{…} Mitsoda a keresztyéni erö (C/A 365)

és mikor nem ellenkezik a keresztyéni rendel (C/A 367)

és szent beszédekel. 3. a keresztyéni élettel. 4 a fogadás tételel (C/A 387)

egyszer gyonnak, tellyesegel. nem elnek. keresztyéni életet, erre valo nézve is (C/A 467)

Elsö Szakasznak bé fejezése A keresztyéni életnek tekélleteségéröl. és az Évangyeliumi (C/A 476)

magyaráztad hogy miben állyon a keresztyéni élet, meg mutattad külön külön (C/A 476)

illik hogy miben alyon a keresztyéni életnek. tekélletesége (C/A 477)

{…} Míben áll tehát akeresztyéni életnek tekélletesége (C/A 477)

{…} Mitsoda uton lehet a keresztyéni életnek tekélleteségére jutni (C/A 477)

{…} A keresztyéni tekélleteség abban áll. hogy ellene (C/A 478)

Leheté minékünk a magunk erejével. keresztyéni életet élni e földön (C/A 488)

keresztyének vagyunk, és hogy a keresztyéni tselekedeteket is félelem nélkül mivellyük (C/A 514)

nékünk hogy elö mehesünk a keresztyéni jó erkölcsökben (C/A 540)

ház parantsolatirol, egy szoval. a keresztyéni hivatalainkrol meg kel jól magunkot (C/A 565)

adta, 5 azoknak, kik a keresztyéni, és a magok rendihez illendö (C/A 600)

nézve. idején tsinálya meg atestamentumát. akeresztyéni rend szerént (C/A 609)

mi formában kel atestamentumot a keresztyéni rend szerént meg tsinálni (C/A 609)

{…} Mire kel vigyázni hogy keresztyéni rend szerént lehesen atestamentumot meg (C/A 609)

Az is igen ditséretes, és akeresztyéni alázatosághoz illendö, hogy inkáb kiványa (C/A 609)

2. hogy gyermeke lévén. azt keresztyéni modra nevelhese. 3 a testi (C/A 661)

{…} Az olyanok nem keresztyéni modra házasodnak meg, el is (C/A 662)

kegyeségel. magokot az olyanokhoz, kik keresztyéni modra élnek, és hivatallyokot végben (C/A 667)

atzimerét, mert az ellenkeznék a keresztyéni alázatoságal (C/A 690)

és meg tartására a mely keresztyéni életet eltesen velünk,, erre valo (C/A 907)

boldogságok magokban foglallyák tehát a keresztyéni életet (C/A 909)

hogy mi formában kel atestamentumot keresztyéni rend szerént meg tsinálni. 170 (C/A 913)

keresztyéni nével fedezik vala magokot, és (SUT 518)

apogányoknak elméjekre, valoságal adák. a keresztyéni vallásnak mí voltát, és akeresztyéni (SUT 518)

keresztyéni vallásnak mí voltát, és akeresztyéni elet tsak hamar el szélyeszté (SUT 518)

Abyssinusok hogy tölle vették a keresztyéni vallást, és amikor keresztelnek, el (SUT 524)

Azonban pedig akeresztyéni vallás igen nevekedék, szent pál (SUT 619)

követhesék. a leg tekélleteseb rendit akeresztyéni vallásnak, sokan arégiek közül azt (SUT 636)

szent Márk ót fundálá a keresztyéni Anyaszent egy házat (SUT 643)

és hogy ót fundamentumot vessenek. akeresztyéni vallásnak, szent pál amidön Éfésusban (SUT 675)

meg tartásiban. üldözteis azokot akik akeresztyéni vallást tartották. az után elö (SUT 706)

mi tsak azt tudgyuk a keresztyéni szakadásrol. hogy azt mindenüt üldözik (SUT 729)

nélkül valo hit, nem avaloságos keresztyéni hit. sok szép jó erköltsökre (SUT 741)

A császár nem szenvedhetvén a keresztyéni vallásnak Romában valo elterjedésit. a (SUT 758)

Éfésiusoknak, hogy mi képen éllyenek keresztyéni életet minden féle hivatalba. el (SUT 761)

és igy gyalázák vala meg akeresztyéni vallást. apogányok közöt. akik nem (SUT 765)

sok beszédi ellen is, a keresztyéni vallás. inkáb inkáb terjed vala (SUT 767)

Az keresztyéni Anyaszent egy ház. nem kárhoztattya (SUT 769)

és egyeségben élhesenek együt hogy keresztyéni képen nevelhesék gyermekeket., egy máshoz (C/A 650)

az Atyáknak. és Anyáknak hogy keresztyéni képen nevelhesék gyermekeket, gyermekségektöl fogvást (C/A 666)

az Ifjak Kalauza a Keresztyéni Áitatoságban (IK/A 20)

Historiája, és Hit Agazati, a’ Keresztyéni tudományok, A Szentségek, Imádtságok Ceremoniák (C/A 5)

Historiája, és Hit ágazati. A Keresztyéni tudományok, a’ szentségek, Imádtságok, Ceremoniák (C/A 24)

Historiája, és hit ágazati, a Keresztyéni tudományok. A Szentségek, Imádtságok, Cérémoniák (C/A 485)

AZ IFJAK KALAUZA A KERESZTYÉNI ÁITATOSÁGBAN (IK/A 5)

8. A keresztyéní társalkodásrol. 35 (VKT 927)

kevés idö alat. abban a keresztyényi, és fejdelemhez illendö rend tartásban (TL 215)

30 A keresztyényi kegyeségröl. 115 (VKT 927)

szemeid elött legyenek. mint a kereszttyéni élettnek olyan elsö igazságát. a (IK/A 370)