kesereg – 13
kesereg
kesereg – 2

szánásra. a ki mód nélkül kesereg midön nyomoruságban esik, az által (KKU 275)

tsak annak el vesztesin kesereg, és tsak annak. meg nyerésin (VKT 911)

keseregjetek – 1

az apostol. tisztíttsátok meg sziveiteket, keseregjetek. gyászollyatok, és sirjatok. ati nevetéstek (KG 483)

keseregnek – 3

alut., a mely szomoru változásért., keseregnek az el mult idön, és (IK/A 34)

fohászkodnak, mint egy szüléshez készülvén keseregnek (C/A 863)

fohászkodnak., mint egy szüléshez készülvén. keseregnek (C/B 1547)

keseregnél – 1

állatok. ha szinte azokal örökké keseregnél is, de soha azért néki (IK/A 251)

keseregtek – 1

feküdtek, senkinek nem szolván, magokban keseregtek, ahalotért valo gyász. hét napig (ISZ 225)

kesergek – 2

közél vagyon ahoz. a kiért kesergek., és még meszeb megyek, hogy (MN 127)

látván örömel hogy én is kesergek a más nyomoruságán. meg ölele (MN 221)

kesergék – 1

sákban valo létitöl, minden nap kesergék. és sirék, az puszta földön (IK/B 547)

keserget – 1

szent ágoston, tsak alelkek halálan keserget. mert látta, mondgya ez az (KSZ 457)

keserget volna – 1

hát hogy ne sirt. és keserget volna én érettem az. aki (KKU 269)