kiáltoz(ik) – 11
kiáltoz
kiáltoz – 1

teste., kiáltoz. és más egyéb változásokot teszen (IK/B 583)

kiáltozának – 1

birták., látván az égést, keservesen kiáltozának, akik pedig a Templomba bé (SUT 881)

kiáltoza vala – 1

beszélleni. hanem szüntelen tsak azt kiáltoza vala, Jaj, Jaj, Jérusálemen, se (SUT 747)

kiáltozna – 1

honnét valo volna, és miért kiáltozna ollyan formában. semi szot ki (SUT 746)

kiáltoznak vala – 1

Azonban pedig. némellyek egy képen kiáltoznak vala. mások meg más képen (SUT 691)

kiáltozni fognak – 1

az ö tanitvanyi halgatnak. akövek kiáltozni fognak. végtire a város mellé (KJÉ 718)

kiáltozot – 2

ötet, anyira hogy a gyermek kiáltozot, tajtékozot, a fogait tsikorgatta, és (KJÉ 675)

Jérusálem ellen kiáltozot. a Gubernator ezt látván, el (SUT 747)

kiáltoztam – 2

hogy egész napokon, és éttzakákon kiáltoztam a segittség után, és kértem (IK/A 200)

sokszor egész nap. és éttzaka kiáltoztam. ugy kérvén. az Istennek segittségit (IK/B 548)

kiáltozik
kiáltozék – 1

szot sem szolhata. hanem csak kiáltozék. mindgyárt papot hivának. az ki (IK/B 524)