[kérő] – 4
kérö
kérö – 1
mellet. szüntelen tsak a sok kérö vólt. a kik közül egyet (MN 107)
kéröknek – 1
lelket ád az ö tölle kéröknek (É 563)
kérönek – 1
suplicatiora fel irták, és a kérönek a keziben adván, a házbol (TL 221)
kéröt – 1
aláb emberségesen batsáttya el magátol akéröt. enem jó természeté. igen jó (TL 257)