[kímélés] – 5
kimélés
kimélés – 1

biránkot, hogy ez életben ostorozon. kimélés nélkül, tsak a másikában. légyen (KG 470)

kimellés
kimellés – 1

tanultam, hogy az igazán valo kimellés a, ha el tudunk lenni (IJE 130)

kiméllés
kiméllés – 1

tüzet, hát a nem jó kiméllésé (IJE 145)

kiméllésel – 1

nélkül valék, még is nagyob kiméllésel nem bántanak velem. mint másokal (KKU 362)

kiméllésért – 1

még tsak semmi, az illyen kiméllésért, még. nagyob rendeletlenségek is történnek (IJE 146)