[kísérő] – 10
kisérö
kiséröi – 4

el menni, az emberét. a kiséröi után küldé, hogy egy részit (MN 82)

vala hová ment. tsak keves kiséröi voltak, és ha valaki ígaságot (SUT 519)

bé takarván egy keszkenövel, a kiséröi pedig négy szabadosibol állottanak, a (SUT 831)

se hátra nem mehete, a kiséröi hátra lévén nem tudták hogy (SUT 847)

kiséröit – 1

magát. thibolt minden tselédit. és kiséröit. elöre el küldé. hogy idöt (MN 82)

kiséröjök – 1

de midön valahová mentenek, sok kiséröjök vala, azirás, az absolon fel (ISZ 259)

kisérökel – 2

tenni hogy a püspökök sok kisérökel szálván reájok. azok öket mindenekböl (TL 95)

tisztek szekerei, terhes lovai. a kisérökel., Ezek után ment Titus a (SUT 845)

kiséröket – 1

nagy czifraságal. és melléjek sok kiséröket rendele. és mint reménlé a (MN 82)

kisérövel – 1

mene el vagy tizen két kisérövel, avalo hogy meg nem ölik (TL 22)