kötvén – 4
kötven
kötven – 1

végezték volna. egy kötel végire kötven egy darab onnot. aváros faláig (SUT 852)

kötvén
kötvén – 3

erre valo nézve. egy kötelet kötvén reája, nem hordozni. hanem maga (KKU 323)

öletet testekel, vagy azokra követ kötvén, avizben vetették, vagy meg égették (KSZ 358)

tehát ötet. és egy kötelet kötvén anyakára. és hurtzolni kezdék. kiáltván (SUT 776)