[közelítvén] – 14
közelitvén
közelitvén – 14

laknék ót, egy kis ablakotskához közelitvén tsak tsendesen (TL 298)

néki mondani., eleonora az ágyhoz közelitvén. az vicé király mondá Elvirnek (MN 166)

ugy anyira hogy thamár. melléje közelitvén. mint ha álmábol. akarná fel (MN 167)

nem mondanám. én pedig hozája közelitvén. leterdeplék elötte. mutatván neki. hogy (MN 230)

hajonkba akart volna ugrani. és közelitvén hozája, sokáig hartzolánk egymásal, egy (MN 241)

a szent jános tanitványival hozája közelitvén, azt kérdék tölle. mitöl vagyon (KJÉ 637)

attya, és annya, aleány agyához közelitvén. meg fogá kezit, és fel (KJÉ 639)

házához érkezék a vakok hozája közelitvén, kérdé töllök. hisziteké hogy meg (KJÉ 639)

sirj., az után a koporsohoz közelitvén, meg álittá azokot akik vitték (KJÉ 649)

A nap már közelitvén az estvéhez, az apostolok kérék (KJÉ 663)

és vigyétek el. vigyázásal. jesushoz közelitvén tehát. mondá. üdvözlégy mester, és (KJÉ 749)

és egyetek. ök pediglen hozája közelitvén, senki nem méré közüllök meg (KJÉ 768)

Monobazus idösnek látván magát, és közelitvén halálához. a fia Izát után (SUT 597)

vespásiánus az egész hadával avaroshoz közelitvén, egy tisztet külde egy nehány (SUT 816)