meg|békélni – 9
meg békéleni
meg békéleni – 1

meg bántot, és véle meg békéleni (C/B 1176)

+meg békélleni
+meg békélleni – 8

az egésség meg akar kédel békélleni, édes néném. ha békéllik kédel (TL 86)

elött, és meny elöször meg békélleni az atyád fiával, és az (É 646)

az ajándekját. és mennyen, meg békélleni véle, és kérjen botsánatot tölle (É 649)

meg bántot, és véle meg békélleni (C/A 361)

Havalakivel. gyülölségben élt, meg kel békélleni. ha agyülölség nyilvan valo volt (C/A 609)

bünösökért, de ezeknek meg kel békélleni az Istenel. minek elötte abban (C/A 745)

valakivel gyülölségben élt. meg kell békélleni, és ha a gyulölség. nyilván (C/B 1360)

bünösökért, de ezeknek meg kell békélleni az Istennel, minek elötte abban (C/B 1458)