meg|csendesít – 41
+meg csendesit
meg csendesité – 1

tengerin lévén. a szélvézt meg csendesité. egy szovával. az után a (C/B 1040)

meg csendesitette – 1

légyenek. a haboruságot gyakorta meg csendesitette. azért hogy a hivek egybe (C/B 1071)

+meg csendesitette volna – 1

hogy ha mojses, meg nem csendesitette volna haragját. az urnak. könyörgésivel (C/B 996)

meg csendesittsed – 1

hoza magával hogy azt meg csendesittsed (IK/B 662)

+meg tsendesit
meg tsendesité – 2

tengerin lévén a szélvészt meg tsendesité egy szovával., azután a gergésénusok (C/A 166)

abarbarus nemzetekben, a kegyetlenséget meg tsendesité, és öket irgalmasabbaká tévé, ha (KSZ 470)

meg tsendesited – 1

atengernek fel háborodásán. és meg tsendesited ahaboknak sebeségit, legy irgalmas nekem (KKU 415)

meg tsendesitené – 2

mindent el követe hogy meg tsendesitené Florust. egy nehány szor küldé (SUT 781)

és azon igyekezék hogy meg tsendesitené a zenebonát. de látván hogy (SUT 790)

meg tsendesitet – 1

ö jelen valo léte meg tsendesitet akár mely zenebonát (SUT 547)

meg tsendesitette – 1

hoszasok legyenek. ahaboruságot gyakorta meg tsendesitette. azért hogy a hivek egybe (C/A 219)

meg tsendesitették volna – 1

a beszédek. nem hogy meg tsendesitették volna a fejdelem aszonyt. de (MN 87)

+meg tsendesitette volna – 1

hogy ha mojses meg nem tsendesitette volna haragját az urnak könyörgésivel (C/A 108)

meg tsendesiti – 2

A kristus a szélvézt meg tsendesiti (KJÉ 633)

43 VI A szélvészt meg tsendesiti 45 VII. A kristus két (KJÉ 777)

meg tsendesitse – 1

boszu állását, és haragját meg tsendesitse, könyörgésivel, az Isten abban ugy (É 367)

meg tsendesitté – 3

halálos. ez egy kevesé meg tsendesitté elméjit. aki is mind végig (MN 35)

ez a valasz. meg nem tsendesitté egészen a farisaeusokot., mivel a (KJÉ 637)

leg elsö. jésus azt meg tsendesitté. meg mondván nékik. a mint (KJÉ 740)

meg tsendesitték – 2

szavai akirálynénak, egy kevesé meg tsendesitték Etelredet. meg is köszöné néki (MN 216)

agenor. és timánt. azután meg tsendesitték. mondván néki,. hogy mind a (MN 242)

meg tsendesittené – 1

és maradéka lenne. a meg tsendesittené fel háborodot elméjit, tudván azt (MN 87)

meg tsendesitti – 2

atudatlanokot oktattya, a veszekedést meg tsendesitti, azellenkezö felet meg békelteti, a (É 105)

atürhetetlenközöt. mivel az egyik meg tsendesitti az viszá vonásokot, a másika (VKT 873)

meg tsendesittse – 5

meg bántodot félnek hogy meg tsendesittse. másként abüntetés (É 112)

az ö mindenható kegyelme meg tsendesittse ami rosz indulatinkot, és hasznunkra (É 122)

képen azon volt. hogy meg tsendesittse haragját. és a szerelmes Elvir (MN 109)

rajtok. Az Apostol hogy meg tsendesittse öket, ezt a levelét irá (SUT 668)

piatzra akara menni, hogy meg tsendesittse a népet, De a tanitványi (SUT 691)

meg tsendesittsed – 1

ugy hogy magad is meg tsendesittsed elmédet. és mint hogy szereted (MN 39)

meg tsendesittyük – 1

4 Az Isten haragját meg tsendesittyük, és irgalmaságot nyerünk mind magunknak (C/A 675)

tsendesisd meg – 1

nekem. és el ne titkold. tsendesisd meg elmémet (MN 229)

tsendesitené meg – 2

is ötet nagy szeretettel. hogy tsendesitené meg magát. ne hogy valamely (MN 40)

Istenhez folyamodának. és kérék hogy tsendesitené meg. dühöségit annak a nevettséges (SUT 593)

tsendesitette volna meg – 1

ha a mi hajo törésünk tsendesitette volna meg a szélvészt. atenger (MN 224)

tsendesiti meg – 2

{…} A kristus miképen tsendesiti meg félelmünket, amidön ollyan félelemben (É 176)

{…} Az ö szavával tsendesiti meg. és kegyelmével, mondván ami (É 176)

tsendesitsék meg – 1

akaroinak, kérvén öket arra hogy tsendesitsék meg a Császár haragját., és (SUT 582)

tsendesitté meg – 1

{…} Miképen tsendesitté meg az ur az Apostoloknak (É 658)

tsendesittse meg – 2

kel folyamodnunk, kérjük segittségit, hogy tsendesittse meg szivünkbe a szélvészt, és (É 177)

tsak tiéd, ez az igéret tsendesittse meg haragodot. üze el félelmidet (MN 110)