meg|csendesít – 41
+meg csendesit
meg csendesité – 1
tengerin lévén. a szélvézt meg csendesité. egy szovával. az után a (C/B 1040)
meg csendesitette – 1
légyenek. a haboruságot gyakorta meg csendesitette. azért hogy a hivek egybe (C/B 1071)
+meg csendesitette volna – 1
hogy ha mojses, meg nem csendesitette volna haragját. az urnak. könyörgésivel (C/B 996)
meg csendesittsed – 1
hoza magával hogy azt meg csendesittsed (IK/B 662)
+meg tsendesit
meg tsendesité – 2
tengerin lévén a szélvészt meg tsendesité egy szovával., azután a gergésénusok (C/A 166)
abarbarus nemzetekben, a kegyetlenséget meg tsendesité, és öket irgalmasabbaká tévé, ha (KSZ 470)
meg tsendesited – 1
atengernek fel háborodásán. és meg tsendesited ahaboknak sebeségit, legy irgalmas nekem (KKU 415)
meg tsendesitené – 2
mindent el követe hogy meg tsendesitené Florust. egy nehány szor küldé (SUT 781)
és azon igyekezék hogy meg tsendesitené a zenebonát. de látván hogy (SUT 790)
meg tsendesitet – 1
ö jelen valo léte meg tsendesitet akár mely zenebonát (SUT 547)
meg tsendesitette – 1
hoszasok legyenek. ahaboruságot gyakorta meg tsendesitette. azért hogy a hivek egybe (C/A 219)
meg tsendesitették volna – 1
a beszédek. nem hogy meg tsendesitették volna a fejdelem aszonyt. de (MN 87)
+meg tsendesitette volna – 1
hogy ha mojses meg nem tsendesitette volna haragját az urnak könyörgésivel (C/A 108)
meg tsendesiti – 2
A kristus a szélvézt meg tsendesiti (KJÉ 633)
43 VI A szélvészt meg tsendesiti 45 VII. A kristus két (KJÉ 777)
meg tsendesitse – 1
boszu állását, és haragját meg tsendesitse, könyörgésivel, az Isten abban ugy (É 367)
meg tsendesitté – 3
halálos. ez egy kevesé meg tsendesitté elméjit. aki is mind végig (MN 35)
ez a valasz. meg nem tsendesitté egészen a farisaeusokot., mivel a (KJÉ 637)
leg elsö. jésus azt meg tsendesitté. meg mondván nékik. a mint (KJÉ 740)
meg tsendesitték – 2
szavai akirálynénak, egy kevesé meg tsendesitték Etelredet. meg is köszöné néki (MN 216)
agenor. és timánt. azután meg tsendesitték. mondván néki,. hogy mind a (MN 242)
meg tsendesittené – 1
és maradéka lenne. a meg tsendesittené fel háborodot elméjit, tudván azt (MN 87)
meg tsendesitti – 2
atudatlanokot oktattya, a veszekedést meg tsendesitti, azellenkezö felet meg békelteti, a (É 105)
atürhetetlenközöt. mivel az egyik meg tsendesitti az viszá vonásokot, a másika (VKT 873)
meg tsendesittse – 5
meg bántodot félnek hogy meg tsendesittse. másként abüntetés (É 112)
az ö mindenható kegyelme meg tsendesittse ami rosz indulatinkot, és hasznunkra (É 122)
képen azon volt. hogy meg tsendesittse haragját. és a szerelmes Elvir (MN 109)
rajtok. Az Apostol hogy meg tsendesittse öket, ezt a levelét irá (SUT 668)
piatzra akara menni, hogy meg tsendesittse a népet, De a tanitványi (SUT 691)
meg tsendesittsed – 1
ugy hogy magad is meg tsendesittsed elmédet. és mint hogy szereted (MN 39)
meg tsendesittyük – 1
4 Az Isten haragját meg tsendesittyük, és irgalmaságot nyerünk mind magunknak (C/A 675)
tsendesisd meg – 1
nekem. és el ne titkold. tsendesisd meg elmémet (MN 229)
tsendesitené meg – 2
is ötet nagy szeretettel. hogy tsendesitené meg magát. ne hogy valamely (MN 40)
Istenhez folyamodának. és kérék hogy tsendesitené meg. dühöségit annak a nevettséges (SUT 593)
tsendesitette volna meg – 1
ha a mi hajo törésünk tsendesitette volna meg a szélvészt. atenger (MN 224)
tsendesiti meg – 2
{…} A kristus miképen tsendesiti meg félelmünket, amidön ollyan félelemben (É 176)
{…} Az ö szavával tsendesiti meg. és kegyelmével, mondván ami (É 176)
tsendesitsék meg – 1
akaroinak, kérvén öket arra hogy tsendesitsék meg a Császár haragját., és (SUT 582)
tsendesitté meg – 1
{…} Miképen tsendesitté meg az ur az Apostoloknak (É 658)
tsendesittse meg – 2
kel folyamodnunk, kérjük segittségit, hogy tsendesittse meg szivünkbe a szélvészt, és (É 177)
tsak tiéd, ez az igéret tsendesittse meg haragodot. üze el félelmidet (MN 110)