meg|dicsőít – 18
meg dicsöit
meg dicsöitti – 1
el fog jöni. és meg dicsöitti, ezt a másodszor épitetet templomot (C/B 1028)
+meg ditsoit
ditsoisd meg – 1
azért jöttem ez orára, Atyám ditsoisd meg nevedet (KJÉ 720)
+Meg ditsoit
+Meg ditsoitettem – 1
azért az égböl Meg is ditsoitettem. és ismég meg ditsöitem. a (É 852)
+meg ditsöit
ditsöisd meg – 1
Atyám el jött az ora, ditsöisd meg fiadot, hogy a fiuis (KJÉ 746)
ditsöits meg – 1
reám biztál., mostanában tehát. atyám ditsöits meg engem magadban. azal aditsöségel (KJÉ 746)
ditsöittené meg – 1
ezen szavaival, hogy mitsoda halálal. ditsöittené meg az Istent amint hogy (KJÉ 769)
meg ditsöit – 1
hirdeti néktek, ö engem meg ditsöit, mert az enyimböl veszi, és (É 554)
+meg ditsöitem – 2
is ditsoitettem. és ismég meg ditsöitem. a sereg azért mely ót (É 852)
meg is ditsöitettem. meg is ditsöitem, a kik jelen valának mondák (KJÉ 720)
meg ditsöitette – 2
a mi Atyáink Istene, meg ditsöitette az ö Fiát a Jesust (É 516)
akit is az Isten meg ditsöitette, és halotaibol fel támasztotta, hogy (SUT 502)
meg ditsöitettelek – 1
a kit el küldöttél, meg ditsöitettelek eföldön, el végeztem amunkát., amelyet (KJÉ 746)
+meg ditsöitettem – 1
az égböl mondván. meg is ditsöitettem. meg is ditsöitem, a kik (KJÉ 720)
meg ditsöitti – 2
öbenne. az Isten is meg ditsöitti ötet magaban., és tsak hamar (KJÉ 740)
magaban., és tsak hamar meg ditsöitti ötet, az után egy soltárt (KJÉ 740)
meg ditsöittse – 1
fog el jöni, hogy meg ditsöittse azokot kik részt vettek az (É 188)
meg ditsöittsen – 1
hogy a fiuis tégedet meg ditsöittsen, és valamint ö néki hatalmat (KJÉ 746)
+meg Ditsöit
Ditsöisd meg – 1
azért jöttem ez orára. Atyám Ditsöisd meg ate nevedet. szozat jöve (É 852)