meg|dicsőít – 18
meg dicsöit
meg dicsöitti – 1

el fog jöni. és meg dicsöitti, ezt a másodszor épitetet templomot (C/B 1028)

+meg ditsoit
ditsoisd meg – 1

azért jöttem ez orára, Atyám ditsoisd meg nevedet (KJÉ 720)

+Meg ditsoit
+Meg ditsoitettem – 1

azért az égböl Meg is ditsoitettem. és ismég meg ditsöitem. a (É 852)

+meg ditsöit
ditsöisd meg – 1

Atyám el jött az ora, ditsöisd meg fiadot, hogy a fiuis (KJÉ 746)

ditsöits meg – 1

reám biztál., mostanában tehát. atyám ditsöits meg engem magadban. azal aditsöségel (KJÉ 746)

ditsöittené meg – 1

ezen szavaival, hogy mitsoda halálal. ditsöittené meg az Istent amint hogy (KJÉ 769)

meg ditsöit – 1

hirdeti néktek, ö engem meg ditsöit, mert az enyimböl veszi, és (É 554)

+meg ditsöitem – 2

is ditsoitettem. és ismég meg ditsöitem. a sereg azért mely ót (É 852)

meg is ditsöitettem. meg is ditsöitem, a kik jelen valának mondák (KJÉ 720)

meg ditsöitette – 2

a mi Atyáink Istene, meg ditsöitette az ö Fiát a Jesust (É 516)

akit is az Isten meg ditsöitette, és halotaibol fel támasztotta, hogy (SUT 502)

meg ditsöitettelek – 1

a kit el küldöttél, meg ditsöitettelek eföldön, el végeztem amunkát., amelyet (KJÉ 746)

+meg ditsöitettem – 1

az égböl mondván. meg is ditsöitettem. meg is ditsöitem, a kik (KJÉ 720)

meg ditsöitti – 2

öbenne. az Isten is meg ditsöitti ötet magaban., és tsak hamar (KJÉ 740)

magaban., és tsak hamar meg ditsöitti ötet, az után egy soltárt (KJÉ 740)

meg ditsöittse – 1

fog el jöni, hogy meg ditsöittse azokot kik részt vettek az (É 188)

meg ditsöittsen – 1

hogy a fiuis tégedet meg ditsöittsen, és valamint ö néki hatalmat (KJÉ 746)

+meg Ditsöit
Ditsöisd meg – 1

azért jöttem ez orára. Atyám Ditsöisd meg ate nevedet. szozat jöve (É 852)