meg|elégít – 17
+meg elegit
elegit meg – 1

99 VII négy ezer embert elegit meg hét kenyérel 100 VIII (KJÉ 779)

+meg elégit
elégitet meg – 1

hétböl, a melyekel négy ezeret elégitet meg. az után elejekben adá (KJÉ 671)

elégitettél meg – 1

volna néki mondani, egy szer, elégitettél meg ött kenyérel. ött ezer (KJÉ 666)

elégit meg – 2

A kristus ött ezer embert elégit meg, öt kenyérel. két halal (KJÉ 663)

A kristus öt ezer embert elégit meg. öt kenyerel (KJÉ 778)

meg elégit – 2

kenyérel, öt ezer embert meg elégit. akoron nem öbenne. tekintem magamot (KJÉ 596)

Jésus, négy ezer embert meg elégit hét kenyérel (KJÉ 670)

meg elégite – 2

kenyérel, és két halal. meg elégite ött ezer embert, ki vévén (É 357)

és négy ezer embert meg elégite vélek. az aszonyokon., és a (C/A 167)

meg elégitet – 1

melyekel. ött ezer embert meg elégitet, és a hétböl, a melyekel (KJÉ 671)

meg elégitte – 1

kivül. négy ezer embert meg elégitte vélek. kevés idö mulva. a (C/B 1042)

meg elégittet – 1

nép közül, a kit meg elégittet, hogy királlyá ne tegye, az (KJÉ 596)

meg elégittetted volna – 1

volna minden gyönyörüségekben, és meg elégittetted volna kivánságidot. és követted volna (IK/A 38)

meg elégitti – 1

a kenyér. a mely meg elégitti öket, és aza forrás, mely (KJÉ 587)

meg elégittse – 2

hogy meg nyerhesse, és meg elégittse ötet. az igasságnak kárával is (SUT 566)

eröszak vételt követni, hogy meg elégittse esztelen költtségit, négy esztendeje vala (SUT 601)

meg elégít
meg elégíttet volt – 1

nép akit oly tsudálatosan meg elégíttet volt ött árpa kenyérel. nem (KJÉ 665)