meg|illet – 18
+meg illet
illesse meg – 1

akará hogy aköntösének also részit illesse meg ez az aszszony, hogy (É 827)

illessük meg – 1

veszi, hogy ötet meg illethesük. illessük meg elöbször magunkot, tekénttsük a (É 827)

illeté meg – 1

{…} Miért illeté meg akoporsot, minek elötte fel (É 781)

illetik meg – 1

{…} Mert tsak azok illetik meg ötet. akik élö hittel (É 827)

illették meg – 1

meg illette, a többi nem illettéké meg (É 827)

meg illesse – 1

bünösnek meg romlot szivét meg illesse, a melyben (É 385)

meg illeté – 7

nem térhetne. a kristus meg illeté a koporsot, azért hogy meg (É 385)

állapodának mihent a kristus meg illeté akoporsot (É 781)

hátul a köntöse széllyit meg illeté. mivel nagy hit lévén benne (KJÉ 638)

is uram hiszük. azonnal. meg illeté az ö szemeket mondván, a (KJÉ 639)

akik vitték. a koporsot meg illeté, és ezeket mondá, iffiu kely (KJÉ 649)

jésus meg könyörülvén rajtok. meg illeté az ö szemeket, és azonal (KJÉ 716)

kérdé a leánynak anevét, meg illeté. és holmi szokot monda suttogva (SUT 767)

meg illeti – 2

kegyelme által, annak szivét meg illeti, a felelem, a toredelmeség, abizodalom (É 781)

kit meg akar téríteni, meg illeti belsö képen ötet, mindenhato kegyelmének (É 828)

+meg illette – 2

mondá tehát hogy valaki meg illette, a többi nem illettéké meg (É 827)

mert semmi tisztátalanság. meg nem illette a kristus születését. se a (C/B 1233)

+meg íllet
+meg ílleté – 1

mert semmi tisztátalanság meg nem ílleté a kristus születését, se a (C/A 436)