meg|jön – 5
meg jön
jött meg – 1
a mondá néki, az ötséd jött meg, és atyád a hizlalt (É 304)
meg jöne – 1
amezön vala. és midön meg jöne, és a házhoz közelgetne. hallá (É 304)
meg jöt – 1
az ellenség. azonnal asónak meg jöt az ereje (É 135)
meg jött – 2
ölette meg, hogy egésségesen meg jött, boszonkodék pedig. és nem akara (É 304)
örökségét akurvákal meg emésztette. meg jött, ahizlalt borjut öletted meg néki (É 304)