gondolkodni, forgács el fogad nevetve. mondván. hogy neki lehetetlen. hogy holmi (TL 45)

vagy a török birohoz) mentenek, mondván néki, hogy azt hallották. hogy (TL 54)

kellene csufolni a keserüségben lévöket, mondván, hogy más kézre kerül amadár (TL 79)

a dolgainak roszul valo folyásán, mondván. hogy minden segittségtöl meg fosztatván (TL 87)

az irásiban, a kristushoz hasonlitotta. mondván hogy mind születésiben, életeben., szenvedésében (TL 115)

pohár vizet viszen a feleséginek. mondván hogy azt meg kel innya (TL 116)

maga meg isza a többit. mondván, énnekem is utánnad kel mennem (TL 116)

tartoztatá. és bé nem bocsátá. mondván, még az ártatlan vérel a (TL 128)

látnak, szépen el kérik tölle, mondván. ad ide azt a mentét (TL 132)

leány arra reá nem állot mondván. ha én viszá megyek soha (TL 139)

tellyeségel nem akart reá állani, mondván. hogy azt nem cselekedheti, hogy (TL 139)

el vette tölle a gyapját. mondván hogy ötet illeti a törvény (TL 163)

bárányozván, aaron azt is vevé. mondván. hogy atörvény parancsollya, az Urnak (TL 163)

az egész juhot el vévé. mondván. hogy minden anathema. az izraelben (TL 163)

az ulémák is kénszeriteni kezdék mondván. ha életedet szereted, engedgy kivánságoknak (TL 165)

szájára tevé. és meg tartoztatá. mondván. meg ne igyad markus antonius (TL 176)

ibrahim, azt meg vallá igazán, mondván. hogy azö szomoruságának azoka., nem (TL 179)

a feleséginek a hartz után. mondván. az ellenséget meg vertük, egy (TL 191)

térden álva vette el kezéböl. mondván. hogy talám töb ágat nem (TL 203)

pap szép intéseket, és vigasztalásokot mondván neki. nem felelhetet reája. noha (TL 203)

nehány Csauz a vezér parantsolattyábol. mondván hogy indullyunk meg míis. ha (TL 228)

mondván hogy már a városon vannak (TL 244)

hogy leveledet nem vettem. igazán mondván ött holnapja, nem soké a (TL 276)

meg mutattya a jelen valoknak, mondván.: az Isten nagy, azonba pedig (TL 280)

kevés sót tészen a szájában mondván, tessék az Istennek fiam Ibrahim (TL 280)

lábaihoz borulván kére arra. engedelmet. mondván hogy szolgálattyáért nem vett volna (TL 292)

Levelet le-tészem, nem akarván el-olvasni, mondván, mi haszna olvasom, ha az (ML 307)

után a’ Levelet elé vészem, mondván, hogy leg alább meg nézem (ML 307)