aház keringene velem. mint ha most is ahajoban volnék (TL 8)

hogy a vezér táborban vagyon, most ö viszi végben hivatallyát. ibrahimnak (TL 10)

de nem a hadakozásra., még most is elég biztatást adnak, de (TL 23)

a micsoda nagy szövettségben vagyon most a franczia a császáral, az (TL 24)

hideg vagyon, és nehéz irni, most meg azon kel panaszolkodnom hogy (TL 25)

vagy is inkáb a fokházam. most pedig sütö kemencze, fok háznak (TL 25)

kelletet volna esnünk a lorol., most ennél egyéb hirt nem irhatok (TL 26)

éppen nem szeretném az ágyamban, most pedig éppen nem szeretnék meg (TL 27)

nem volt székek. a törököknek most sincsen szükségek arra, egy régi (TL 29)

franczia királynak láttam a székit, most csak a zágoni bironak is (TL 29)

korában szép volt. és hogy most aszép télhez hasonlithatni. de azt (TL 32)

adomért szolgál. tudgyaé kéd., hogy most csak hamar egy leánybol. aszszonyt (TL 33)

véle egy városban lakni, már most mind együvé szorultunk, valamenyi bujdosok (TL 41)

avezér a csaszárhoz, de a most nem lehetet, mert a törököknek (TL 43)

éttzaka szabadság., ramazánnya lévén tehát most a törököknek., ma két orakor (TL 43)

annak hátat fordittunk. reánk pedig most nincsen szükség, az elmultot el (TL 47)

tudva nincsen kédnél, hogy mi mostis abban a szándékban vagyunk., hogy (TL 47)

kösziklák közöt el vesztettem. már most tudom hová küldenek bennünket, azt (TL 50)

levelet bé kel pecsételnem. azért most többet nem irhatok, hanem ha (TL 52)

elmélkedni., de azt hadgyuk mászorrá. most pedig fogadásom szerént. had irjak (TL 52)

és nekem ugy tettzik hogy most eleget irtam. és 11 orakor (TL 55)

ide nem jöttünk, a hol most vagyunk szálva, ót az uttzákon (TL 56)

és örmények követtek. de már most, leg kissebet sem hallani. estve (TL 57)

eztet franczia országban fogják küldeni most minden orán, hogy ót nevellyék (TL 62)

az urunkal. a ki még most is kéredzik hogy bocsásák bé (TL 62)

vannak egymásal. de édes néném, most nem kel haragudni reám, mert (TL 71)

kel haragudni reám, mert mi most keserüségben, és sirásban vagyunk, és (TL 71)

édes néném. az egésségre kel most igen vigyázni. soha sem volt (TL 73)

volt nagyob szükségünk reá mint most. szüntelen valo félelemben leszek kédért (TL 73)

hogy az örökös hazájában megyen most minden órán. kit adgyunk azután (TL 78)

közit. de aki gazdagab. ahatalmasab. most ez elég. mert a szomoru (TL 79)

meg kelletet tudnom, hogy susi most minden orán bercsenyiné leszen. egy (TL 80)

vagy is inkáb vö embert. most a köszvény nem háborgattya. és (TL 80)

sem mosdottunk meg egyszer. de most egy kevese csinosaban tarttyuk magunkot (TL 80)

és késön veheti leveleimet. mert most ritkán járnak a hajok. a (TL 84)

penitentzia tartásnál, a valo hogy most gyönyörüségeseb, de nem minden férfiu (TL 84)

hogy ezt találám mondani. azért most nem is irok többet, hanem (TL 85)

régtöl várt levelét, köszönöm is most az egyszer, hogy két vagy (TL 86)

ezt követtük volna, nem volnánk most bujdosok. de vannak ollyan dolgok (TL 89)

itéli öket. édes néném itt most én vagyok azur. ugy töltöm (TL 91)

meg házasodom. a bizonytalan, és most kellene jo lenni, hogy akor (TL 91)

nagy egyepetyénk vagyon. de már most ha csak egy nehány napig (TL 94)

méltoság inkáb tiszteltessék. édes néném, most veszem észre. hogy levelet irok (TL 96)

a fársángot. ugy hogy, mikor most hat hét a fársáng. akor (TL 97)

dologra vigyáznának, nem ugy mint most. oh kedves idö! hát mit (TL 97)

hogy micsoda melegek járnak itt most. de kivált meleg esök, és (TL 97)

nagyob, se több menydörgéseket mint most, de a derék állapot hogy (TL 97)

kereskedet. és kine nevetné eztet. most jut eszemben hogy egy kérdésire (TL 98)

ha azt irom meg, hogy most itt az örmény aszszonyok, nagy (TL 101)

aszszonyok, nagy munkában vannak. mert most vetik agyapotat; irjunk hát a (TL 101)

borso szem, de fekete, és most kezdik vetni, nem nö nagyobat (TL 101)

munkáját. maszor le irom. hanem most arra kérem kédet. hogy az (TL 104)

mi remeténk látogatására. mennyűnk már most hozája. és nézzük meg. micsoda (TL 104)

a pinczében, de édes néném most veszem észre, hogy miben töröm (TL 109)

alázatos szent találta volna, itt most szürnek, azért beszéllyünk a szüretröl (TL 115)

száraz figével is meg gyogyithattya. most ez elég. maszor többet. csak (TL 116)

hogy e szomoru levél. azért most nem is irok többet. mert (TL 116)

Edes néném itt most elég sirás, rivás, és zokogás (TL 117)

édes néném mint meg nevetnök most az ollyan gyeneralist. a ki (TL 119)

és kevésel bé éri, de most veszem észre magamot, hogy rodoston (TL 120)

azt irom hát hogy, itt most szántanak, és vetnek. nálunk pedig (TL 120)

kéd egésséges legyen, de éppen most jő eszemben egy jó gondolat (TL 124)

országát, ez igen ritka példa. most a keresztények avalo nem követhetnék (TL 129)

fülben valot. küldöttenek nekik jegyben. most meg nevetnök. hogy ha látnánk (TL 133)

tarthatom gyönyörüségnek., az egész europa most békeségben vagyon. és hazokban lakik (TL 133)

orvoságok után járni. de már most nagyob hideg leléstöl félek. a (TL 137)

mellet pedig lámpások égtenek. még most is találnak ollyan régi boltokra (TL 141)

ollyan lámpás. annak okát. már most nem tudgyák, de azt minden (TL 141)

és csak egy kevés ideig, most már el hadták azt a (TL 141)

nem volt annyi kalendárium mint most. de idövel, a császárok. kivált (TL 143)

néném vagyoné még töb. már most hogy belé izeledtem azt akarnám (TL 144)

micsoda szép városokot lehetne épiteni, most is vannak, de ha más (TL 145)

eddig nem volt gyermeke. hanem most lett két leánya egyszers mind (TL 153)

az drága idönket, a melyet most a hejában valoságra. tekozolunk el (TL 155)

azt bánom hogy a virágbol most minden orán kóró leszen. és (TL 156)

tavaly is irtam egy nagyrol. most is irhatnék ha akarnék. azoknak (TL 170)

az az oka. hogy kéd most nem lakik pérában. elég ahogy (TL 170)

mint pilátus cselekedet volt. éppen most jutot eszemben. a hires pilatus (TL 174)

király tiszteitöl, azért meg lehetne most rajtok ki mutatni boszuját, erre (TL 177)

szemeket. valamint mi, mert éppen most hozák hirül, hogy elsö februárÿ (TL 181)

mondották a sz. misét. de most mind ót. mind másut az (TL 182)

szokot csendesen végben menni, ahoz most kettö tart számot., a meg (TL 182)

azt a hirt néném, hogy most minden orán, nagy hadakozás lesz (TL 188)

azapja. még királyá is teheti. most van ideje. hát nekünk vagyoné (TL 189)

van ideje. hát nekünk vagyoné most ideje. hogy várjunk valamit, a (TL 189)

a mi oránkot is, ha most nem mászor; ki ne nevetné (TL 189)

ment. maszor többet, jobbat. de most nincsen egyebet mit irnom. azért (TL 190)

i felében punctumot tenni,, éppen most jut eszemben, hogy egy néhany (TL 193)

most hozák hirit. hogy a muszka (TL 194)

hadgyuk el dantzkát. ugyis ót. most. sok álgyu dörgések vannak. és (TL 194)

spanyol. országot annak a fia, most el veszi tölle, a neápolisi (TL 197)

abbol. kedveskedik az attyafiainak. de most ki vannak. mert, mind hó (TL 198)

bocsáttya franczia országban, hanem, hogy most nem jovallya. és hogy még (TL 199)

hogy el nem bocsátnak., eztet most lelki szemel nézük. de még (TL 199)

szerent valo. mindenkori jó kedve. most nem ollyan gyakorta valo. és (TL 200)

azt irom, hogy abdulla, akit most tettek jancsár agának, és aki (TL 201)

nap mulva. mint nevetném, mert most nem nevetek (TL 201)

lakot. járt, és beszéllet velünk. most pedig azokot ahelyeket csak pusztán (TL 205)

sokaknak 2 száz tallérjok volt, most pedig a kevésböl. keveset sem (TL 206)

akik azt tarttyák. hogy már most fel szabadultak minden más alat (TL 207)

vezérnek irot bucsuzo levelét urunknak. most jut eszemben. hogy eddig el (TL 207)

sirva hallottam ezeket a szokot, most konyves szemmel jutnak eszemben., bé (TL 214)

tsinálni., az egy is elég most nekik. ezen okbol küldék oly (TL 215)

rendböl, és kegyeségböl állot. most pedig mind ellenkezöt látunk. mert (TL 216)

már ez a három holnap, most suhajtyák leg inkáb a mi (TL 216)

is büntetödöt érette, azolyan példán most is lehetne tanulni. a törökök (TL 217)

nem reménlenék. hogy az Isten most is igaságot teszen nekik. kéttségben (TL 217)

inkáb néznek reánk. mert még most igen rosz renden vannak dolgaink (TL 217)

akar tsinálni, szegény fejdelem ha most élne, mit gondolna, és mit (TL 217)

ha azöreg urunk élne, de most hogy hozánk jöjjön valaki Isten (TL 224)

mert a falak is. puszták. most ahadakozásban., ezt a szép földet (TL 225)

vagyunk szálva, mászor. másrol irok. most ez elég (TL 225)

valamint a gomba. elég ahogy most minden orán meg fog innét (TL 226)

pedig ide, tsak három ora., most nem lövik, az utolso levelemben (TL 228)

kö hidgya is itt volt, most is még meg vagyon egy (TL 229)

parantsolattyára orsovát meg vevök, már most nem berdot, hanem allát kiáltanak (TL 229)

Már most bizvást elmondhattyuk. hogy vége vagyon (TL 230)

sátorokhoz, azt izenik, nekünk, hogy most nem lehet szemben velünk, mert (TL 230)

nagy pompával vittek bé vidinben, most pediglen még a városon sem (TL 231)

mindenestöl más fél százan., de most minden orán fö nélkül maradunk (TL 231)

mind más természetü lett. volna. most ez elég. mászor másrol (TL 235)

felöl. az utolso napon. it most minden orán az apostolok el (TL 236)

néném, hogy egésséges vagy, itt most minden orán el oszolnak az (TL 237)

éppen a Csokrol kel nekem most beszélnem, a midön még innét (TL 239)

ugy vigyázni az egésségre mint most; inkáb több fizetést kel neki (TL 240)

után. viszá vivének szállásunkra. ezek most igy fogadnak bennünket. mert meg (TL 241)

parancsol, a muszkák közelitnek molduvához, most ezeknél többet nem irhatok. mászor (TL 241)

csak a kozág hir, itt most egyéb litánia nincsen, hanem, a (TL 244)

kozáktol, szüntelen tele is vannak most is a templomok. de nem (TL 244)

mulattságos lakásom okozta volt; már most ugy vagyok. hogy ki mehetek (TL 246)

ezt halván, csak gondoltam. hogy most oda vagyunk a tyukoknak. és (TL 247)

ki mindenkor jol volt hozám, most meg változot, mert nem állottam (TL 247)

ollyan fergetegek vannak., mint ha most kezdené a telet. jó egésséget (TL 248)

emlékezetre valo dolog. itt még most is minden ritka, és drága (TL 248)

a végin választották. cardinális lambertinit. most benedictus 14diknek hiják. 64 esztendös (TL 251)

soha europában nagyobat nem értek. most pedig télben is nyári mentét (TL 252)

tehát azt hozom ki. hogy most nem kel annyi fát venni (TL 252)

austriai házbol. a mely háznak most let vége, de már. azt (TL 252)

a szegény, mikor kaphattya, már most mindenünen gyülnek esze a követek (TL 252)

testvér öttse lévén. tudom hogy most szepeg. mennyi pénzt portékát. nem (TL 253)

is meg kel ujitani,. és most töb édeseb szok. jönek az (TL 254)

elöt tsak a mulattságrol gondolkodtunk. most pedig azt akarjuk tudni hogy (TL 261)

öletést követi. most ez elég, mászor többet. vagy (TL 262)

szemit fel nyitotta, és már most a vajda emberei viszik az (TL 267)

városok mint a tömlötzök olyanok. most a kertekbe enni gyönyörüség, ót (TL 270)

két három féle dinye. kivalt most az öszi dinye, a mely (TL 270)

a nekünk hasznunkra vagyon, mert most fársángba, tsak hozák nekünk a (TL 272)

jó dinyét eszünk, mert it most a dinye szüret. azt tudom (TL 277)

fö lovász mester volt. már most a birodalomnak fejdelme, emberséges ember (TL 277)

Már most irjunk a törökök házaságiröl a (TL 277)

ablakok nyitva vannak., lehet tehát most irni a török lakadalomrol (TL 278)

nevében kérem a néném egéségit. emost elég (TL 280)

néném ha mind igy lészen most minden orán vége lesz az (TL 282)

császár attyának, ez a csaszárné most hetven esztendös (TL 287)

vagy a kereken. enél többet most nem tudok mit irni. hanem (TL 288)

most is el mennek. hát még (TL 294)

vevé abujdosásbol. 22 8bris. mar most egyedül maradtam abujdosok közül., és (TL 299)

maradtam, hanem akik most velem vannak azok ujak. mitsodás (TL 300)

it lévő életem anyival már most sulyosab mert minden bujdoso társaimat (ML 308)

de azt tsudáltam én mindenkor, most is tsudálom, hogy ebben az (ML 314)

már most a’ bánás haszontalan, az el (ML 315)

Kedves Őtsém Uram, már most látom, hogy az Isten szereti (ML 317)

olyan roszért, a’ melyet már most bánom, mert tudom, és kérem (ML 319)

meg talált volna, nem volnék most it talám, de ne tsudáljuk (ML 319)

szaporithatom, se az asztogokat, mert most akartam volna buzát kűldeni, de (ML 320)

féle Keresztények is bőjtőlnek, valamint most tőrtént, mert semit nem árulnak (ML 322)

mondgyak, sok szép dolgok vannak most Erdélyben, a’ melyek nem voltak (ML 325)