tanyitatá. és nagy gond viselésel nevelé,. az iffiu akit már ibrahimnak (TL 178)

a fiát is a szerént neveli. mert ugyan is nézzük (TL 106)

avallásbeli dolgok iránt valo tudatlanságban nevelik. és a kinek adgyák. az (TL 40)

és leányát. valamint ót pérában nevelik a francziák. édes néném. ót (TL 106)

a nemes ember gyermekeit mint nevelik. avalo hogy nekik magok királyok (TL 106)

a fiakot nagyob gondviselésel nem nevelik. és a nemesi jo erkölcsre (TL 109)

az országnak., ha leányokot jol nevelik, és oktattattyák. a régi romaiak (TL 109)

el veszik. és török vallásban nevelik. és a lég szebbeket. a (TL 178)

lég szebbeket. a császár udvarában nevelik fel, egyet a többi közöt (TL 178)

a kíket a császár udvarában nevelik, és a kik a nagy (TL 263)

ifiakot. a kiket az udvarba nevelik. ót. 20. 30. 40. esztendeig (TL 263)

fog állani, hogy mi formában nevelik az iffiuságot a Császár udvarában (TL 264)

igen nagy vigyázásal. és szorosan nevelik öket a mesterek avallásra, török (TL 264)

jol nevelték fiokot. erröl többet nem irok (TL 110)

meg szál, ahol a leányt nevelték. akit is meg látván, halálos (TL 131)

nem az ö vétke. németek nevelték, a kik csak a mi (TL 161)

és ha ezt ugy oktatták, nevelték volna a mint kivántatik. ditséretre (TL 216)

kőszőntőm Atyafi szeretettel, az Isten nevelye mind a’ jo erköltsbe, mind (ML 310)

gyermekeimet. Istenre. és reád bizom, nevellyed, táplállyad mint atyád fiait., viselvén (TL 166)

gyermekinknek. mitsoda joszágot hagyunk., mint nevellyük, mitsoda tiszttséget házaságot szerezünk nékik (TL 256)