[ordítás] – 7
orditás
orditás – 1

hallatot Rámában, sirás és sok orditás, Rakel. siratván a fiait. és (É 81)

orditásal – 1

mind térdre esének. és nagy orditásal tiszteletet kezdének hozám mutatni, erre (MN 233)

orditásán – 2

kezdi el, valamint egy oroszlánynak orditásán, az ökörnek ábrázattya, aki rend (É 651)

kezdi el, valamint egy oroszlánynak orditásán, Az ökörnek ábrázattya., aki rend (É 873)

orditását – 2

másokot, tudták követni az oroszlány orditását, prédikálván kemény, és hangos szoval (É 652)

tanitották, tudták követni az oroszlány orditását, predikalván, kemény és hangos szoval (É 874)

orditásokrol – 1

a kárhozattaknak irtoztato jajgatásokrol., és orditásokrol. meg láthatnád, hogy nem lehet (KKU 359)