oszmán – 6
oszmán
oszmán – 1
menekedék arabságtol mind Mamut, mind oszmán, a Musztafa császár fiai., imár (TL 287)
oszmának – 1
ellen mondás nélkül mene végben., oszmának az anya még. éll, az (TL 287)
oszmánnak – 1
pasának hiják. az az, sánta oszmánnak., mert sánta, valamely hartzon sántult (TL 173)
oszmánt – 1
volt. noha kis termetü. helyiben oszmánt tették. az attyárol valo testvér (TL 287)
oszmány
oszmány – 2
kedves Neném. ismét nagy hir. oszmány császár sok betegeskedése után a (TL 296)
király meg neveté adervis bolondságát. oszmány jó császár volt. békeség szeretö (TL 296)