szép öszvéreket. és szamárokot küldöt, apápa azt irja neki énnekem szép (TL 95)

bizonyos hogy ez a szent pápa. inkáb vigyázot a soltár szépen (TL 95)

lora. aztot olvassuk egy más {…} pápa felöl, a neve nem jut (TL 95)

adgya a lovát. és a pápa azon Constancinapolyban megyen. és onnét (TL 95)

azért templaristáknak nevezék, második honorius pápa, ezeknek regulát csináltata sz. bernárdal (TL 126)

kelleték viselniek., és harmadik eugenius pápa 1146 esztendöben. veres keresztet parancsolá (TL 126)

adá. de látván hogy a pápa. csak halogattya adolgot parancsolatot ada (TL 126)

országban lévö templaristákot meg fogják. apápa azért igen meg neheztele a (TL 126)

hallá hogy mivel vádolnák magokot, apápa azonnal parancsolatot külde minden országokban (TL 126)

visgálván. mindenüt egyenlö vétkeseknek találtatának; apápa éppen akoron gyülést tartván franczia (TL 126)

mindenkor elsöb valo volté aromai pápa. a Constancinápolyi patriarchánál. mikor kezdödöt (TL 142)

egy nehány Conciliumokban., hogy a pápa követtyi. mindenkor az elsö hellyen (TL 143)

szollot volna. hanem csak aromai pápa méré arrol meg inteni. de (TL 143)

egy ollyan barát, aki a pápa engedelméböl. kezdé avárosokon. falukon predikallani (TL 146)

kelletet arra szabadságot nyerni, a pápa pedig arra helyes okot nem (TL 158)

kalvénista vallást bé viszi, a pápa ezeket a változásokot meg halván (TL 158)

száját bé zárják. valamint a pápa, a Cardinálisoknak: és mind addig (TL 198)

végben azon az uttyát a pápa kedvesen vevé jó akarattyát, és (TL 297)

akarattyát, és alovára üle. a pápa el végezvén dolgát. viszá tére (TL 297)

maga is a császár a pápához ment apátriarchájával. és ót mindeneket (TL 143)

ollyanokot, a melyeket a régi pápák és püspökök meg hadták, illyen (TL 141)

hatalmasoká lének. hogy mágokot nem apápák után valoknak. hanem hozájok hasonloknak (TL 143)

ki váltotta. a pápák, és a királyok Végtire. látván (TL 148)

magokot hasonloknak tarttsák. a romai pápákhoz. a mint ezt láttyuk egy (TL 143)

agörög császároknak szükségek volt a pápákra, akor mindeneket fogadtak, föképen mikor (TL 143)

mint mostanában, olvassuk ollyan szent pápákrol. püspökökröl, hogy a sok mise (TL 144)

jovallani, hogy állyon boszut a pápán, mivel nem akar szabadságot adni (TL 158)

jószágokra gondot. az ennek a pápanak. szép öszvéreket. és szamárokot küldöt (TL 95)

aszszony járt. az aszszony a pápának oda adgya a lovát. és (TL 95)

hogy reá nem ülhet, a pápának küldi romában (TL 95)

is haragudván a szerzetre, a pápának ezeket tudtára adá. de látván (TL 126)

mi nevetésre valo, meg a pápának is izent hogy hozája. megyen (TL 154)

történik egyszer., hogy Romábol egy pápának Constancinápolyba kelletet menni a Császarhoz (TL 296)

ki romában ment. és a pápát nem látta, mert láttam a (TL 251)

volna. hogy az Isten jó pápát adot. augustusnak a végin választották (TL 251)

is. leg elöbször. 12dik kelemen pápát. az Isten magához vévé; a (TL 252)

mondotta volna, hogy egy szent pápát hordoztam., ezután egy aszonyt nem (TL 297)

viszá térvén, és látván. hogy apápátol annyi segittséget nem vehet. amint (TL 143)

az anyaszent egyházal. tartot; hanem apápátol kelletet arra szabadságot nyerni, a (TL 158)

engede, és jobban szereté a pápával esze veszni, és meg hasonlani (TL 143)