dézmálta avárosiakot, nem is emlékeznek rea hogy ebben avárosban illyen nagy (TL 77)

mentét. mert apádnak szüksége vagyon rea, azon magát érti, vagy pediglen (TL 132)

örökkön, örökké. (de nem mondok rea ament) azt el lehet mondani (TL 175)

böjtben vagyunk, mert szükségünk vagyon rea, mert it ritka a jóhal (TL 192)

nap pedig ahideg erösen jöt rea., és annál inkáb meg gyengittette (TL 202)

édes néném, mert van szükségem rea. de egyik vigasztalásom a. ha (TL 207)

volt. egy nusztos kaftánt adtak reaja., az idö alat hogy a (TL 18)

soha sem volt nagyob szükségünk reá mint most. szüntelen valo félelemben (TL 73)

irja kéd. hogy nem emlékezik reá, hogy még maszor is meg (TL 84)

ellene mondottál. énnekem gondom lészen reá, hanem meny el a házamtol (TL 90)

égben, aki is azt felelte reá, hogy egyet fel magasztal, és (TL 110)

maga nem követi, azt felelé reá. én csak néktek predikállok. nem (TL 112)

jol. de sok vizet kel reá tölteni, a még a fö (TL 120)

mint az apám. nem felelék reá de gondolám. hogy talám még (TL 218)

Istenek az égben? azt felelé reá. hogy minden dolgok tsak a (TL 222)

ezt a rendelést. azt felelem reá. hogy nem., a fermányinkban pedig (TL 237)

békeséget járják, gondolom hogy ittis reá ropják., soha édes néném nem (TL 240)

az egésség jol szolgálé, vigyáz reá néném, mert latodé mi jo (TL 251)

fojtani, a császár azt felelte reá, nohat fojttsák meg elöbször és (TL 288)

lévén jó kedvibe, az felelé reá, hogy nem volna szüksége avadászra (TL 297)

és atyámfia, ha szükségem vagyon reád. vagy ha reám nincsen szükséged (TL 62)

szakálladot. a gyermekeimet. Istenre. és reád bizom, nevellyed, táplállyad mint atyád (TL 166)

az egésség joé, vigyázé kéd reája. jó éttzakát édes néném (TL 21)

az egésség mint vagyon? vigyáznaké reája, szeretneké a miolta nem láttak (TL 29)

de országos dolgot is bizhatnak reája. de már vigyük haza pompával (TL 107)

és szep felesége lévén. gyanakodot reája. noha semmi bizonyost nem tudhatot (TL 116)

régtöl fogvást. a leányt csak reája hadták., az iffiu haza viszi (TL 131)

vigasztalásokot mondván neki. nem felelhetet reája. noha vettük észre, hogy eszin (TL 203)

ha ugyan ellenség ütöt volna reája. a dunán., mivel. mindenüt a (TL 228)

mondanak. az Isten áldása szál reája, holta után pedig az ö (TL 258)

gyilkosok voltak. azok, mivel mindnyájan. reája allottak hogy meg öllyék királyokot (TL 294)

volna. irást látának rajta., evala reája irva. A filep jóbb szemére (TL 298)

bányanak vélek, de ha haragusznak reájak. és részegen láttyák. a csalmájokot (TL 273)

ha pedig roszul vagyon. és reájok szorulsz; csak azt mondgyák. {…} e (TL 47)

a püspökök sok kisérökel szálván reájok. azok öket mindenekböl ki eszik (TL 95)

e meg lévén, azután kel reájok hinteni szép lassan az uj (TL 103)

álmodtam, hogy valaszt is adtam reájok. de nem vagyok (TL 124)

fejdelem aszszony parancsol; ö visel reájok gondot, ö tölle függenek egészen (TL 153)

mint atyád fiait., viselvén gondot reájok Istenesen. el ne feletkezzél pedig (TL 166)

magára haragittani. illyen itéletet monda reájok. hogy a kettö közül. a (TL 172)

olvastam, és választ is adtam reájok, de az elég szomoru, hir (TL 253)

mivel innep volt a templomok reájok estek. az egész város tzinteremé (TL 289)

a parttol., a vad emberek reájok rohanának. és mind meg ölék (TL 289)

a barlangba. hogy a legény reájok feküdgyék. és sok féle szinü (TL 290)

az irtoztato gyilkoságért szálla is reájok az Istennek rettentö itélete és (TL 294)

szükségem vagyon reád. vagy ha reám nincsen szükséged. erre azt mondhatná (TL 62)

néném, most nem kel haragudni reám, mert mi most keserüségben, és (TL 71)

kédnek is hasonlo panasza lehet reám, de annak azt az okát (TL 82)

az Istennek ollyan gondgya vagyon reám valamint egy királyra, és az (TL 83)

levelet irok, és nem bizták reám hogy az egyházi renden lévők (TL 96)

csak háromszor vagy négyszer jött reám. az is harmad napban egyszer (TL 137)

és az szülöim ugy fognak reám vigyázni, hogy soha többé viszá (TL 139)

mikor dobolnak és misére megyek. reám sem néz, de mihent ebédre (TL 145)

hogy az egész háznak gondgya reám ne szállyon, mivel asibrik uram (TL 205)

annak a keresztnek, hordozására. melyet. reám adot. noha szabadságot adtak. kinek (TL 206)

jó Isten. ujjab keresztet adot reám, amelyet még elöre által láttam (TL 206)

elöre által láttam volt hogy reám fog szállani, de azzal könnyebnek (TL 206)

találom, de reménlem. hogy aki reám adta, eröt is ád ahordozására (TL 206)

az egész gond, és baj, reám szállot, a mely nem kevés (TL 207)

kit okozni. engemet szüntelen látván. reám fordittyák panaszokot; azt sem bánnám (TL 213)

megyek, mikor a vajdához megyek. reám hintik a mariászá nevet. mert (TL 241)

szüntelen biztatnak hogy gondgyok lesz reám, de én szüntelen valo nyughatatlanságban (TL 244)

mind eddig csudálatos gondgya volt reám. ezután is hiszem a lesz (TL 246)

fekünni. égy kis hideg jöt reám. egész éttzaka aluttam. de más (TL 246)

már csak azt vartuk. hogy reánk omollyanak azok a viz hegyek (TL 7)

mezön ollyan meleg szél jöt reánk,. valamint ha az égö kemencze (TL 26)

tenger igen fekete szelet bocsát reánk. édes nénem gondollya el kéd (TL 45)

iszunk, azután annak hátat fordittunk. reánk pedig most nincsen szükség, az (TL 47)

ö vezeti. és nem csak reánk kel gondgyának lenni. hanem másokra (TL 61)

reánk, és nem azt a melyet (TL 73)

az urnak. a ki mi reánk olly nagy gondot viselt. és (TL 77)

szomoruán, hol kedvetlenül. de mi reánk is az az Isten visel (TL 110)

de ha az Isten azt reánk bocsáttya, jóbót kel követnünk, az (TL 113)

minden rendelésit. és reméllyük. hogy reánk is gondgya lészen. mert irgalmas (TL 121)

az Istenen áll, és hacsak reánk hadgya. a nem jó. és (TL 130)

mint mondod, hogy a gazdád reánk üsmérne, az apámnak vagyon annyi (TL 140)

mert a keserüségnek ködgye, valoságoson reánk szállot. de ne azt a (TL 202)

nem állottunk. hogy csak mi reánk oszák. mivel sok régi idegen (TL 205)

a portan is inkáb néznek reánk. mert még most igen rosz (TL 217)

mentét adata a fejdelemre., mi reánk pedig mindenikünkre egy kaftánt, és (TL 219)

hogy valamely tévelygö. jó magok reánk ne üssenek, meg mutathattuk volna (TL 240)

parancsolva nekik, de ma holnap. reánk sem néznek. illyen a görög (TL 241)

minket, ugy lehet hogy csikbol, reánk üthetnek, és egy éttzaka az (TL 243)

szent Felséginek nagy gondgya lévén reánk. se bajt, se szükséget nem (TL 259)

vagy Decemberbe el veti, azután réá szántya nyomoru ekével, Juniusnak a (ML 312)

a’ melyet meg vallom hogy réá nem emlékezem, imár azal tőb (ML 319)

lehetnének, ha ked szabadságot ád réá én azokat bé kűldeném, ide (ML 324)

mely Istennek edig gondgya volt réám, ezután sem hágy el, már (ML 319)

nagy szerentsét és Áldást fog réánk mondani, adok néki egy izlotot (ML 323)

minden ideit, a tanulásra. és én ream forditotta, illyen formában tölténk (MN 220)

forditottam a szidalmazoktol., és az én reám pökdösöktöl, az ur Isten (É 441)

18. 30. mondgy ellene tehát én reám valo nézve. amagad akarattyának (KKU 313)

kel követned. 2. {…} : 8. ha én reám veted szemeidet meg láthatod (KKU 326)

el végeztem a dolgot melyet én reám biztál volt. hogy el (KKU 344)

jeleit adni hatalmaságomnak. azért leányom én reám valo nézve kövessed a (KKU 348)

reménségét, gyözedelmet is véve, te én reám jösz paisal és láncsával (IK/B 540)

és a könyörületeségnek lelkét, és én reám tekintenek kit boszuságal illetenek (C/A 175)

és a könyörületeségnek lelkét. és én reám tekintenek. kit boszuságal illetenek (C/B 1047)

tartozunk. az urnak. a ki mi reánk olly nagy gondot viselt (TL 77)

hol szomoruán, hol kedvetlenül. de mi reánk is az az Isten (TL 110)

rea nem állottunk. hogy csak mi reánk oszák. mivel sok régi (TL 205)

nusztos mentét adata a fejdelemre., mi reánk pedig mindenikünkre egy kaftánt (TL 219)

az ö utára térült, és ö rea tette az ur minnyájunknak (É 450)

ö meg vetett, betsüllyük nagyobra, öreá valo nézve, az alázatoságokot, szenvedéseket (É 661)

kereszten fel emeltetet kristust. hogy ö reá nézenek minden féle nemzetek (É 668)

onnét ki nem jö. és ö reá fel irom az én (KKU 421)

farisaeusoktol., és atörvény tudoktol., kik öréá vigyáznak vala, ha szabad volnaé (KJÉ 697)

fel indittá. hogy mi is öreája valo nézve. ahit alá vessük (É 392)

addig maradna udvarában. a még öreája szüksége lenne. a sultán nem (MN 104)

és lássuk meg micsodák következnek öreája, mert ha az igaz Isten (C/B 1047)

néki, hogy a proféta mondásit. öreája kel érteni, az után a (SUT 524)

szabadságát meg szerezhetné, 3 hogy ö reája valo nézve, mi is (É 84)

végben valo menetelét., mint ha ö reája szükségek nem volna, és (É 286)

ameg látogatásnak idején, minden szorgalmatoságtokot ö reája vetvén, mert ö néki (É 629)

bizik, a ki minden dolgát ö reája hagya, a ki minden (É 756)

pásztori szorgalmatoságban kel lenni. az ö reaja bizatatot juhokért. akikért kemény (É 830)

rendelése alá ajánlyuk, és ha ö reája valo nézve, miis az (É 853)

leg több joszága volt. azért ö reája. leg többen is irigykedtenek (MN 80)

azért dom baltazár is. tsak ö reája tzéloza, dona elvir tizen (MN 107)

fog táplálni, tégedet., minden szorgalmatoságtokot. ö reája vessétek. mert ö néki (KG 519)

hivek., kik halálának gyümölcsei lésznek., ö reája valo nézve. meg fogják (KJÉ 719)

kezében lelkeket, és magokot tellyeségel ö reája hagyák, az ö suhajtások (VKT 822)

mind azok anyomoruságok, a melyek, ö reája, gyermekeire, és az egész (IK/A 145)

mind azok az büntetések, mellyek ö reája, az ö gyermekeire, és (IK/B 498)

vagy hogy mások ne vétkezenek ö reája valo nézve (IK/B 594)

mind azon által az Apostolok ö reája nem nézhetének nagy tsudálkozásban (C/A 168)

az ö utára térült, és ö reája tette az ur mindnyájunknak (C/A 174)

és lássuk meg mitsodák következnek ö reája, mert ha az igaz (C/A 176)

az ö beszéde szerént, visel ö reája. gondot. efféle dolgokrol gondolkodtak (C/A 176)

ura, mind ezek valoságal illenek ö reája. mivel ö Isten, ugy (C/A 205)

A kristus szenvedésiröl kel elmélkedni, ö reája valo nézve szenvedni kel (C/A 442)

azért hogy a nép is ö reája valo nézve, fel emelye (C/A 799)

mind azon által az apostolok ö reája nem nézhetének. nagy csudálkozásban (C/B 1042)

az ö beszéde szerént. visel ö reája gondot; efféle dolgokrol. gondolkodtak (C/B 1047)

ura. mind ezek valoságal illenek ö reája, mivel ö Isten. ugy (C/B 1062)

A kristus szenvedéséröl kel elmelkedni, ö réája valo nézve. szenvedni kell (C/B 1236)

azért hogy a nép is ö reája valo nézve. fel emelye (C/B 1497)

sem mástol venni, mindennek volt ö reája szüksége, ö néki pedig (KSZ 296)

és hogy a kik azt ö reája adták, azt elnem szenvednék (SUT 604)

kerültessék el velünk avétkeket. amelyek öreájok, ollyan rettentö bószu állását okozák (É 715)

az egyikét magára, a másikát öreájok, mondván. hogy valamint jonás három (KJÉ 654)

keményen fog számot kerni apásztoroktol, azö reájok bizattatot lelkekröl, meg is (É 741)

ellenséginkre is, mert mind ezek ö reájok is illenek, és hozzánk (É 795)

sok ellenségi volnának, a világ ö reájok semmit nem mondhat, de (KJÉ 680)

panaszolkodásokal. zugolodnak azok ellen. kik ö reájok nem is néznek. meg (VKT 891)

gazdának, és a gazdaszszonynak, mivel ö reájok bizta az Isten, a (IJE 111)

néki, a szent Lélek szál te reád, és a magoság bélinek (É 31)

néki, a szent Lélek szál te reád és amagasság bélinek ereje (É 492)

szüznek, A szent Lélek szál. te reád. és a magoság bélinek (É 670)

törvénye mitsoda hatalmat ád nékünk te reád. azért semmit se titkoly (MN 26)

szándékodot, ez után irtozva tekintenék te reád, és meg sem engedném (KKU 321)

valo szégyent és gyalázatot hozok ti reátok. mely el nem felejtetik (IK/B 507)

hogy egyeb terhet ne vetnénk ti reátok, hanem eszükséges dolgokot, tudni (C/A 334)

hogy egyéb terhet ne vetnénk ti réátok, hanem eszükséges dolgokot, tudni (C/B 1154)