a nyil, keményeb volna a sziv a kö sziklánál. ha ide (TL 30)

akár ne tudgyon, de a sziv el jár a maga dolgában (TL 40)

mint a szivunk. mert a sziv csak a jelen valot suhajttya (TL 135)

mind jó vér, mind jó sziv vagyon bennek; de egy görög (TL 188)

örömet nem érez egy nemes sziv, amidön valakivel jot teszen, a (TL 200)

azis evaloságos vigasztalás. melyet azigaz sziv ád. mert itt. egynehányan. vigasztalnak (TL 206)

látyuk, hogy az Isten a sziv imádságát szereti, és nem a (TL 299)

szive, de meg szanna. ha látná (TL 20)

ne a földgye. hanem a szive teremcsen böv gyümölcsöt, én azt (TL 34)

nekik, meg esik az ember szive rajtok; azon kivül is a (TL 53)

meg olvasván levelét. azon a szive meg esék, és mindgyárt dom (TL 87)

buba vagyok, meg esnék akéd szive rajtam. és el olvadna, valamint (TL 90)

népének meg csökkent volna a szive. és nem örömest menne ostromra (TL 111)

belé, meg esik az embernek szive rajta. a midön láttyuk hogy (TL 116)

maraszam, gondolom hogy talám a szive is azt tanácsollya néki,. de (TL 135)

de könnyü annak tréfalodni, akinek szive helyén vagyon (TL 139)

az okos beszédeket, meg esék szive rajta, és meg dicséré. jo (TL 179)

a neveltetéstöl. esze szép. volt, szive jó. de a haragrol. soha (TL 235)

vagyon, a melynek vasát a szive felé tarttya, meg akarván azal (TL 279)

töle. de az iffiunak a szive semin meg nem esék. hanem (TL 291)

valo dologtol jöé, és ate szivednek nincsené valamely része, az illyen (TL 183)

apuszta helyek keserüségel töltik bé sziveinket. el hagyatattunk., jó atyánktol, és (TL 205)

nélkül. hogy durva volt a szivek. és kevés felebaráti szeretetek. valo (TL 257)

reménleni, mert ö igazgattya a sziveket. a mely ellenközö dolgokot látunk (TL 61)

ollyanok. mint a kiknek a sziveket a lángon, vagy a rostéllyon (TL 122)

csudálatosan. tudgya meg egyeztetni a sziveket. a leg szeb cselekedeteket meg (TL 185)

ezek igen emberséges emberek. jo szivel beszélgettek volna velünk. de oly (TL 8)

hogy minket a kalmakán jó szivel látot. nagy pompával fogadot. majd (TL 11)

csak nem lehetünk ollyan jo szivel ahoz akivel nem tudunk beszélni (TL 12)

izené az urunknak hogy jó szivel látná, ha hozája menne, de (TL 16)

tarta. mert a vezér jo szivel fogadá az urunkot. és maga (TL 16)

nevettem. ki ne olvasná jó szivel, a kéd okos, és nyájas (TL 92)

hol talállyunk törökököt. mindenüt jó szivel látnak minket. mert atörök leg (TL 100)

mert a mit kéd jó szivel veszen töllem, a nekem köszönet (TL 145)

a melyet jó. és ép szivel meg cselekszem. de ugy amennyiben (TL 145)

nehány pézel. a fejdelem jó szivel küld néki száz tallért. ma (TL 149)

a bujdosásról., vegyünk mindent jó. szivel az Isten keziböl, és ugy (TL 160)

széket, hivassátok ide elömben, jó szivel minnyájotok elöt. magamot ö alája (TL 166)

ministeri meg üsmérvén, hozám jó szivel voltanak, és igy csendes nyugodalomban (TL 208)

mellém rendelt, és engemet jó szivel szorgalmatos hivségel szolgálo tiszteinek illendö (TL 209)

az ajándékját, hanem hogy jó szivel vagyon hozám. mert énnekem itt (TL 242)

félelemtöl, de aleány mitsoda vig szivel hagyá el hazáját, és szüléit (TL 291)

rollok, de ne szájal. hanem szivel kérjük. mert az emberek a (TL 298)

felelem erre. hogy mind a szivem. mind az elmém köszvényben feküttek (TL 82)

volna. ugy meg eset a szivem, annak a leánynak halálán, és (TL 112)

képen. mind mást érez a szivem,. minden leveleiben a fejdelem irja (TL 213)

Szivem örömivel élek a szabadságal a (ML 303)

kedves Levelit nagy győnyőrűségel, és szivem vigasztalásával vettem, a’mely vigasztalást (ML 306)

bujdosásomat sulyosobá tette, és szűntelen szivem kedvem, minden gondolatom tsak Abafáján (ML 308)

Kedves Őtsém Uram szivem őrőmivel látom a’ Ked Isten (ML 310)

ha annyi kést verne a szivemben tudom hogy kéd azon nem (TL 135)

és a’ vigasztalás foglalá el szivemet, és akkor láttam hogy a (ML 307)

édes néném, noha az én szivemnek minden sebje, ráncza, fiokja. tele (TL 17)

kegyelmes uramnak. igaz háláadoságal. tellyes szivemnek utolso beszédit. mindenkor az Isten (TL 208)

el-olvasván levelemet, bőlts itéletivel, a’ szivemnek igaz voltát is által látta (ML 312)

levelemet meg küldgyék. hassanak azért szivére igaz baráttyának. utolsó szavai. és (TL 208)

hanem a kegyelemel valo tellyes szivet, hogy ne a földgye. hanem (TL 34)

az annyáért, mert a jó szivet méltó szeretni, de a pogányok (TL 85)

az uj esztendöt; hát uj szivet ne kivánnyunké egymásnak., mert amint (TL 177)

látá benne azt a nemes szivet. és annál inkáb becsülé és (TL 179)

meg, de az Isten a szivet tekentí. valamint történt egy szent (TL 298)

volt annyi mint 12nek, a szivét franczia országban. hadta hogy küldgyük (TL 204)

hatalma, aki ugy bánik akirályok szivével. valamint mi a viaszal, bizvást (TL 121)

az. * . meg másut. az bölcs azsziviben veszi az parancsolatot. az bolond (IK/B 501)

hogy bé tölttse a kéd szivit malaszttyával, és egésséget adgyon kédnek (TL 63)

a városbol. lehetetlen vala a szivnek rajta meg nem esni, a (TL 22)

aleányok. aztot tudom hogy a szivnek semmi része nem lesz ebben (TL 80)

a kételenség, tettzet, a köszvényes szivnek, és mikor ót voltam. egy (TL 82)

nem sok. de egy székely szivnek igen sok. én pedig nem (TL 254)

vagyon epitve. azért nem a szivtöl. hanem azelmétöl kér tanácsot, mit (TL 135)

tanácsot ád nékünk mint a szivunk. mert a sziv csak a (TL 135)

mindenkor el kiséri a mi szivünk, mi azal bé érjük, s (TL 63)

nyughatatlanságot nem okoz., a mi szivünk, mindenkor frissen, és hivesen vagyon (TL 122)

láttyuk, hogy inkáb vigad akor aszivünk, mint az estig valo tánczolásban (TL 200)

életet kel élnünk, el lankadot szivünk, és kedvünk, csak a sok (TL 213)

magunkot szabni, és suhajtásunkot. a szivünkben zárni (TL 139)

7bris datalt Levelét, tsak a’ Sziveknek visgáloja tudhattya melly szivesen vettem (ML 316)

mind azon által mindent jó szível kel venni az Istentöl már (TL 284)

hogy készeb azal inkáb a szívét által verni, mint sem a (TL 279)