tréfás – 9
trefás
trefás – 2

tartani. mint ha anyájas. és trefás levelhez. nem kivántatnék az ész (TL 134)

kerülték, a nagyon valo nevetést, atrefás, beszédeket, bolondoskodást, annál is inkáb (KSZ 330)

tréfás
tréfás – 7

az a hertzeg. igen igen tréfás ur volt, az akasztani valo (TL 157)

egyik az urak közül. aki tréfás volt, mondá akirálynak. ad oda (TL 211)

volt, a’ tőbbi között egy tréfás Ur monda a’ Primásnak, a (ML 322)

de az vigg, nyájas, és tréfás termeszetiért, minden kis aszonyok szeretik (MN 8)

a ki is vig, és tréfás természetü lévén. olyan szerelmes szokot (MN 15)

leány lévén, az észel valo tréfás nyájaságot. az jó erkölcsökel meg (IJE 9)

szokás. az idöt, sok féle tréfás beszédekel tölteni. azon is gondolkodik (KSZ 478)