[trónus] – 6
thronus
thronus – 1

nagy ropant sereget láta, a thronus. elött, és abárány elött. a (KKU 446)

thronusban – 1

fel megyen a fia mellé athronusban. gondolván hogy mindenek örülni fognak (TL 89)

thronusok – 1

nagy fényeségiben vannak, a 3. athronusok. kik az Istenhez valo szeretetben (KG 542)

thronuson – 1

Ha szinte akeresztényi vallást athronuson lehetet is látni, de még (KSZ 451)

thronusrol – 2

a fiát le taszittya a thronusrol, a kit is mindenek szeretvén (TL 89)

nagy szégyenel le szálván a thronusrol. viszá tére a barlangjában. a (TL 89)