melyek követték a henyélést, a tudatlansagokot. melyeket néked okozot, a vétkeket (IK/A 165)

közönséges volna nálunk,. valamint a tudatlanság, de akár mely hoszu levelet (TL 109)

ollyan élet. csak tunyaság., és tudatlanság. valo gond nélkül valo élet (TL 133)

a gyermekek lelkiért, hogy ha atudatlanság, és a rosz neveltetés miat (É 102)

légyen, mivel avétektöl fogvást, tsak tudatlanság. és setéttség volt. az emberek (É 634)

rosz kivánság. se gyengeség, se tudatlanság, se ellenség. se viaskodás. az (KG 471)

igazságokot, és köteleséginket, mivel a tudatlanság, eredete számtalan sok vétkeknek., 3 (KG 481)

afogyatkozásokrol, a melyeket. aköteleséginkröl valo tudatlanság. és a magunkhoz valo szeretet (VKT 786)

nálok minden vétek, mint egy tudatlanság, noha akeresztyéni tudomány szerént, gyakorta (VKT 828)

nem tudgyák., és az a tudatlanság. sokaknak okoza, örökös veszedelmeket. Adná (IK/A 44)

akadálya az ifiak üdveséginek., a tudatlanság, vagy az oktatásnak fogyatkozása., mert (IK/A 142)

el magát, és ez a tudatlanság az oktatásnak fogyátkozásátol jö, az (IK/A 142)

tompa, és változo elme. a tudatlanság. vagy több illyenek. a melyek (IK/A 308)

részinél az embereknek, az az tudatlanság is okoza sokaknak veszedelmit, és (IK/B 409)

akadállya az iffiuság üdveséginek, az tudatlanság (IK/B 494)

{…} Fiam leg elsöben az tudatlanság. mert minek elötte lehessen szeretni (IK/B 494)

akadállya az iffiak üdveséginek az tudatlanság pag. 117 (IK/B 702)

Ez a közönségesen valo tudatlanság. és meg romlása a szivnek (C/A 7)

Az Ember korban pedig, a tudatlanság. a melyben neveltettek. nevekedik a (C/A 8)

vettek volt Istentöl, semi ártalmas tudatlanság bennek nem volt., semi fogyatkozás (C/A 57)

a hejában valoságban tékozol el. atudatlanság tehát meg nem menti ötet (C/A 343)

{…} A tudatlanság. a rosz kivánság, a testi (C/A 504)

{…} Hogy ha atudatlanság halálos volna, atudatlanságtol okozot feledékenység (C/A 568)

tenné. hogy ha pediglen a tudatlanság botsánando volna, agyonás jó volna (C/A 568)

A tudatlanság halálos. amidön tunyaságbol., és szán (C/A 568)

nem szánszándékal valo, vagy mikor atudatlanság nem nagy dologbol álló (C/A 568)

Mert egy keresztyénben az ilyen tudatlanság nem meg menthetö dolog, vétekben (C/A 601)

volt az Istentöl. semmi ártalmas tudatlanság bennek nem volt. semmi fogyatkozás (C/B 955)

melyet ahejában valoságokban tékozol el. atudatlanság tehát meg nem menti öket (C/B 1161)

{…} Hogy ha a tudatlanság halálos volna, a tudatlanságtol okozot (C/B 1330)

tenné. hogy ha pediglen, a tudatlanság. bocsánando volna, a gyonás is (C/B 1330)

A tudatlanság. halálos, a midön. tunyaságbol, és (C/B 1330)

szándékal valo, vagy mikor a tudatlanság, nem nagy dologból álló (C/B 1330)

Mert egy keresztényben. az illyen tudatlanság nem meg menthetö. vétekben is (C/B 1354)

ditséretes, itéllye el kegyelmed, mitsoda tudatlanság nem volna. avilágon. hogy ha (IJE 50)

jó rendbe lehessen a házok, atudatlanság az egyik akadály, mivel egy (IJE 114)

valának leg kedvesebbek., aphysicárol valo tudatlanság miat, minden féle. égi tsudát (KSZ 459)

kételkedgyenek. eretnekség sem volt, de atudatlanság, és abarbarismus nevekedet, Carolus magnus (KSZ 465)

el, hogy annyira ment volna atudatlanság abban a mély setettségben, hogy (KSZ 467)

ezekben anyomorult idökben, anyi nagy tudatlanság közöt is, mivel a leg (KSZ 469)

a Simoniát, és a mértékletlenséget, {…} atudatlanság, és a szegénység, a Cléricusokot (KSZ 473)

pedig nem árta egyedül annyit atudatlanság, mint az új tanitások., mert (KSZ 479)

147. {…} ugyan az Illyen tudatlanság tselekedte., hogy új dolgoknak tarták (KSZ 482)

{…} Az pogányok tudatlansága. és vaksága kik el lévén (É 93)

volna is bennek. tsak. ahivataloknak tudatlansága, és az alázatoságnak fogyatkozása, tsak (VKT 830)

meg unása; aleg szükségeseb igazságoknak tudatlansága. az Istenröl és az üdveségröl (IK/A 163)

a mellyet az egy háziak tudatlansága okoz a népeknek, mert az (IK/A 313)

iffiuságnak, az üdveséghez valo igazságoknak, tudatlansága miat vész el, mivel az (IK/B 495)

nem oktattyák. és a melyeknek tudatlansága ezer fö vétkekben ejti minden (C/A 8)

formában tarthatunk hogy agyontato papnak tudatlansága miat el veszünk. mind azon (C/A 564)

tarthatunk, hogy a gyontato pap tudatlansága miat el ne veszünk, mind (C/B 1327)

Ennek az utolso végnek tudatlanságabol származik az emberek életének minden (IK/A 20)

mondván avéteknek, a mely alélek tudatlanságábol. és vakságátol származik, hogy meg (É 11)

az el nem kerülheti hogy tudatlanságáért ne szenvedgyen. akár mely szép (TL 40)

az ö maga, s’anép tudatlanságáért, azt jelentvén a szent Lélek (É 761)

nagyob része, az üdveség igazságinak tudatlanságáért veszti el magát, és ez (IK/A 142)

következik. az egy házi embernek tudatlanságáért. mivel alkalmatlanok hogy munkálkodhasanak az (IK/B 642)

ifjiuságomnak vétkeiröl. se az én tudatlanságaimrol., {…} az ollyan aki iffiusága után (KKU 318)

korban vagy, a mely tele tudatlanságal; és sok fogyatkozás alá vagyon (IK/A 150)

midön öket el nem vesztheti, atudatlanságal, a szülék kedvezésivel, az alhatatlanságal (IK/A 156)

maga iffiuságának el vesztegetésin, az tudatlanságanak. és az apja vakságának tulajdonittya (IK/B 495)

A papok tudatlanságánál. nagyob rosz nem lehet az (IK/A 313)

meg némittsátok. az esztelen emberek tudatlanságát. mint szabadosok, és nem mint (É 545)

sebet okozot lelkünknek. az elmének. tudatlanságát. és a rosz. kivánságot, vagy (KG 480)

meg romlását, és a vallásnak tudatlanságát (C/A 7)

a vévönek látván szükségit, vagy tudatlanságát drágábban tarttyák árujokot mint sem (C/A 406)

a vévönek látván szükségit, vagy tudatlanságát. drágábban tarttyák árujokot mint sem (C/B 1209)

Ez a fogyatkozás, harom dolognak tudatlanságatol származik. a melyeket ebben a (IK/A 254)

azt nem lehet az ö tudatlanságátol kivánni, de miböl tanulna valami (TL 163)

három dologra tanit, a melyeknek tudatlanságátol következik a meg vetés. a (IK/A 137)

Ez az vétek három dolognak tudatlanságátol vagyon. 1. hogy kicsoda az (IK/B 591)

probáltassanak. az ö örökös sorsoknak tudatlanságaval., ezigen hasznos arra. hogy magokban (É 419)

aleányokot. avallásbeli dolgok iránt valo tudatlanságban nevelik. és a kinek adgyák (TL 40)

az üdveségnek modgyát, az olyan atudatlanságban akar maradni. és a büneiben (É 15)

fordulva, és hogy holtig valo tudatlanságban. vakságban., és meg átalkodásban maradnak (É 56)

azt kerülik, ugyan azért is, tudatlanságban maradnak, vagy gyümölcstelen hitben. mind (É 223)

az emberek setéttségben valának. és tudatlanságban., nem üsmérik vala az Istent (É 396)

amostani keresztyének közül, kik olyan tudatlanságban élnek, nem tudván a vallásnak (É 749)

a midön magunk köteleségink iránt, tudatlanságban maradunk. vagy ha azokot tudgyuk (KG 468)

mivel az emberek mindnyájan. azon tudatlanságban, és vakságban voltanak, az Isten (KJÉ 577)

páltzát hordoza. a pásztorok közöt tudatlanságban neveltetvén fel, tsak egyedül azal (IK/A 21)

kik a hitetlen országokban élnek. tudatlanságban. és avétekben, sem annyi eretnekekel (IK/A 26)

a kik mindnyájan gyarloságban, és tudatlanságban születnek. a bölcseséget kezdé ohajtani (IK/A 86)

ez is az oka hogy atudatlanságban maradnak., és arosz szokásokban, és (IK/A 142)

ember házánál akarna lakni. minden tudatlanságban., és paraszti munkában foglalatoskodván, aval (IK/B 389)

az pogány országokban. nagy setéttségben, tudatlanságban, és vétkekben elö sok millium (IK/B 394)

nyomoruságát kik minnyájan gyengeségben, és tudatlanságban születnek. azért is kezde az (IK/B 446)

lehetvén meg üsmérni magunktól. mivel tudatlanságban. és vétekben jövünk ez világra (IK/B 494)

nehéz dologtól. az után az tudatlanságban. és a rosz szokásban maradnak (IK/B 495)

2. Az ö lelkek atudatlanságban., és a rosz kivánságokban esék (C/A 59)

tanulására. és nem tselekeszik. veszedelmes tudatlanságban élnek, mivel nintsen semmi a (C/A 342)

része a keresztyéneknek akarattal valo tudatlanságban éll, a melyért félö hogy (C/A 342)

{…} Sokan vannaké olyanok akik tudatlanságban esnek a gyonás iránt (C/A 568)

minden féle renden. aki vétkes tudatlanságban ne élne. akötelesége iránt, kevés (C/A 568)

2. Az ö lelkek. a tudatlanságban. és a rosz kivánságokban esék (C/B 957)

tanulasára, és nem tselekeszik. veszedelmes tudatlanságban élnek. mivel nincsen semmi a (C/B 1161)

része a keresztényeknek akarattal valo tudatlanságban élnek. a mellyért félö hogy (C/B 1161)

{…} sokan vannaké ollyanok. akik tudatlanságban élnek. a gyonás iránt (C/B 1330)

féle renden ollyan., aki vetkes tudatlanságban. nem, élne. a kötelesége iránt (C/B 1330)

épüle, olasz országot szegénységben, és tudatlanságban láttyuk. mivel a nemzeteknek ugy (ISZ 172)

nagyob resze a haszon keresésböl, tudatlanságbol. ollyan hivatalokra adgya magát a (É 138)

most atyám fiai tudom hogy tudatlanságbol tselekedtétek. mint a ti fejedelmetek (É 516)

A bizonyos hogy se nem tudatlanságbol., se nem hivalkodásbol kérdezé, öket (É 678)

a pénzért. becsületért, a félelemért. tudatlanságbol. vagy hirtelenkedésböl, a melyel itél (IK/A 76)

hogy ha roszul itélsz, vagy tudatlanságbol. vagy hirtelenségböl. vagy a más (IK/A 331)

Ezen tudatlanságbol következik kedves fiam az embernek (IK/B 389)

ellensége az békeségnek. némelykor pedig tudatlanságbol is adnak arra okot. nem (IK/B 586)

mert ha rosz itéletet tész tudatlanságbol, hirtelenségböl. vagy az mások itéletek (IK/B 657)

melyekben esnek minden nap, vagy tudatlanságbol. vagy babonaságos és szines áitatoságbol (C/A 10)

{…} Azt meg szegjük vagy tudatlanságbol, vagy gyarloságbol, vagy hamiságbol. de (C/A 309)

{…} Mikor vétünk tudatlanságbol (C/A 309)

{…} A midön tudatlanságbol olyan roszat tselekeszünk vagy olyan (C/A 309)

ha felebarátunk meg botránkoznék vagy tudatlanságbol., vagy hamiságbol, az olyan dolgon (C/A 403)

2 Az olyan biro aki tudatlanságbol, félelemböl, vagy emberi tekéntetböl igasságot (C/A 561)

áitatoságbol. vagy a melyek valamely tudatlanságbol bé szivárkoztak, de a melyek (C/A 901)

{…} Azt meg szegjük. vagy tudatlanságbol. vagy gyarloságból vagy hamiságból. de (C/B 1134)

{…} A midön. tudatlanságbol. ollyan roszat cselekeszünk. vagy ollyan (C/B 1134)

ha felebarátunk meg botránkoznék vagy tudatlanságbol. vagy hamiságbol. az ollyan dolgon (C/B 1207)

Az ollyan biró. a ki tudatlanságbol, félelemböl, vagy emberi (C/B 1324)

áitatosságbol, vagy a mellyek valamely tudatlanságbol. bé szivárkoztak. de a melyek (C/B 1576)

a ti tanáts uraitok, azt tudatlanságbol tselekedtétek, és az Isten azt (SUT 502)

kivánván tégedet abbol az veszedelmes tudatlanságból fel ébreszteni. a mely olly (IK/B 389)

vagy félelemböl, vagy kedvezésböl, vagy tudatlanságból. vagy is hirtelenkedésböl. az kik (IK/B 436)

szolgálattyára valo köteleségit. és hogy tudatlanságból, attol el távozot volna (IK/B 441)

{…} Mikor vétünk tudatlanságból (C/B 1134)

a bölcseséget, mely meg világosittsa tudatlanságidot. mely az bünt el üzvén (IK/B 448)

rend tartásinkban, tsak a mi tudatlanságinknak, és gyengeséginknek tulajdonittsuk., ahetedik szent (KSZ 485)

nékünk annak alelki vakságnak, és tudatlanságnak képit, a melyben vannak minden (É 376)

azért botsánatot. ez okáért tsak atudatlanságnak tulajdonitá vétkeket. és modot mutata (É 517)

mind alélekben. mind atestben, mivel atudatlanságnak, setéttsége, a szivnek meg romlása (KJÉ 574)

ugy anyira, hogy meg homályositatván atudatlanságnak setéttsége által. és arosz kivánságitol (KJÉ 578)

A henyélés oka atudatlanságnak., eszerzi az engedetlenséget, mert atunya (IK/A 162)

hitessed. hogy az te idöd, tudatlanságnak, ideje, sok fogyatkozás alat vagyon (IK/B 502)

is, az henyélés oka az tudatlanságnak, ez okoza az engedetlenséget. mert (IK/B 512)

nyomoruságokra, alája vettetve lévén ahalálnak., atudatlanságnak, ahárom féle rosz kivánságoknak. rabjai (C/A 61)

nyomoruságokra, alája vettetve lévén ahalálnak, atudatlanságnak. ahárom féle rosz kivánságoknak, rabjai (C/B 958)

arégi rend tartás, és addig atudatlanságnak setéttségében, meg marada a tráditio (KSZ 479)

vétkekért. a melyeket fogják okozni tudatlanságod (IK/A 313)

és igen tarts attol., hogy atudatlanságod oka ne légyen. az olyan (IK/A 314)

ezeket. és rettegj. attol hogy tudatlanságod oka ne legyen az lelkek (IK/B 642)

te iteletedtöl füg. hogy ha tudatlanságod miat meg csalod magadot az (IK/B 657)

A te szánszándékal valo tudatlanságod az oka hogy magadot bé (C/A 568)

A te szán szándékkal valo tudatlanságod az oka. hogy magadot bé (C/B 1330)

az vétkekért. mellyek az te tudatlanságodtol jönek (IK/B 641)

hartzot el vesztet a tisztei tudatlanságok miat, hogy ha te ö (MN 101)

lelkek vesznek el a papok tudatlanságok miat. Az Anyaszent egyház. mondgya (IK/A 314)

nagyob roszat. mint az papoknak., tudatlanságok. az, az oka az nép (IK/B 641)

lélek vész el az papok tudatlanságok miat. szent bernárd mondgya. hogy (IK/B 642)

tanittsák, az esztelenek meg maradnak tudatlanságokban (IK/A 144)

és magok meg maradának arégi tudatlanságokban, amelyet idövel betsületnek tarták, és (ISZ 186)

abból micsoda rendeletlenségek következtek, minemü tudatlanságokot okoztak néked, micsoda vétkeket cselekedtetet (IK/B 514)

szenvedi vala. az ö együgyü tudatlanságokot, és fogyatkozásokot, mindenkor is azon (KSZ 298)

fényeséget. jaj az én elmult tudatlanságomnak, a melyben nem üsmértelek tégedet (IK/A 82)

jaj az én el mult tudatlanságomnak, az melyben nem üsmértelek téged (IK/B 441)

meg vallom uram az én tudatlanságomot, de kérlek meg ne unyad (KKU 278)

hogy meg tsalatkoztam botsásd meg tudatlanságomot., azt gondoltam hogy anyomoruságok közöt (KKU 319)

Storophila. meg vallom uram tudatlanságomot. hogy nem értem (KKU 369)

oda fel, mikor arrol valo tudatlanságomot eszemben venném, az én lelkemet (IK/B 447)

minden gyengeségit, és nyomoruságit, a tudatlanságon, és avétken kivül. eleget akara (KJÉ 575)

vette üdveségunkért. avetken. es a tudatlanságon kivül (C/A 151)

vette. üdveségünkért. avétken, és a tudatlanságon kivül (C/B 1030)

ur, inkáb szeretik a setéttséget, atudatlanságot, és ahitetlenséget. amelyekben neveltettek, mint (É 586)

nap.azt a bölcseséget. mely atudatlanságot el távoztassa. a vétket el (IK/A 88)

meg üsmérjük, mivel magunkal. tsak atudatlanságot, és a vétket hozuk evilágra (IK/A 142)

prokátoroknak, és az notáriusoknak. a tudatlanságot igen kel kerülni, a dolgokban (IK/A 339)

tartására, ezeknek el kel kerülni atudatlanságot,. a hirtelenkedést a tanács adásban (IK/A 339)

a vétket. ugy mint. a tudatlanságot. a roszra valo hajlandoságot, az (C/A 25)

aváltozások, némely idökben nyomoruságot. és tudatlanságot vittekbé. aboldogság. és atudomány után (ISZ 172)

képen hogy ha azok a tudatlanságtol vannak inkáb. mint sem a (É 447)

az ollyan fogyatkozások, a melyek, atudatlanságtol, ahirtelenvaloságtol. vagy agyengeségtöl jönek, tsak (É 794)

vakmerösógtöl jöhet, vagy a nagy tudatlanságtol, a mely annál is méltób (IK/A 283)

Hogy ha atudatlanság halálos volna, atudatlanságtol okozot feledékenység agyonást szenttségtelenné tenné (C/A 568)

a tudatlanság halálos volna, a tudatlanságtol okozot feledékenység. a gyonást. szenttségtelenné (C/B 1330)

télámon. a rendeletlenség. tsak ami tudatlanságunktol, és hivalkodásunktol vagyon, az az (IJE 15)