Elsö Tudamány. Hogy mi nem ez életért (IK/A 370)

akarattyát akarja tselekedni, meg üsméri atudománt, ha az Istentöl vagyoné, vagy (É 368)

Istentöl magátol vette volt a tudománt, melyet az embereknek hirdetet, mivel (É 369)

akristusnak, hozánk valo szeretete, minden tudománt felyül halad (É 785)

tanittyák abban tisztán az Évangyéliumi tudománt. meg tartotta az Anyaszent egyház (É 862)

fiam iffiuságodtol fogvást szeressed az tudománt, és vénségedig találsz bölcseséget, mint (IK/B 409)

végyed az lelki eledelt. az tudománt, és az szenttségeket, járj szemei (IK/B 493)

az eszesnek elméje. keresi az tudománt,. az tudatlanoknak szájok pedig, legeltetik (IK/B 496)

szereti az fedzést, szereti az tudománt. az ki pedig nem szereti (IK/B 502)

ezt mondván. miképpen gyülöltem az tudománt. és az fenyitéket. mert utálta (IK/B 502)

azt láttyuk, hogy ezt a tudománt jovallya. mint hasznost, az évangyélium (ISZ 279)

fel, készebbek valának azt a tudománt amaga tekélletességében követni, mindgyárt, mihent (KSZ 290)

anyaszent egy házban., külömb féle tudománt tanittsanak, mivel egyedül a püspök (KSZ 408)

ö ördögi mestersége által. elegendö tudománt arra, hogy meg gyözhesék. az (SUT 764)

azt mondgya, hogy a hol. tudomany nintsen. ót nem jó aléleknek (IK/A 142)

VII Tudomany Hogy az utolso veszedelem, a (IK/A 372)

ki nyilatkoztatot titkait hinni, akarom, tudomanyát. és példáját követni az ö (C/A 516)

Evangyéliumnak világoságát. és a keresztnek tudomanyát. szent János azt mondgya látásiban (C/A 885)

álla, és tsudalá az urnak. tudomanyát (SUT 624)

az Apostolságát, és a kristustol atudomanyát. Es mint hogy sokan tsak (SUT 683)

ebböl következik. hogy az Isteni tudomanyban valo nevekedés nem egyéb, hanem (É 832)

tehát magát, a mely minden tudomanyiban tévelygésben vagyon., nem ötet kel (IK/A 376)

kel meg tanulni az üdveségnek tudomanyit (É 102)

a fö részeivel, a keresztyéni tudomanynak (VKT 786)

Apostolal. oh! Isten bölcsesége, és tudomannya gazdagságinak, magossága, mely meg foghatatlanok (É 143)

ö szenttséges. élete, és tiszta tudomannya, kárhoztattya. az ö hamis tartásokot (É 244)

E tehát agazdaságnak. aleg föveb tudomannya, a melyet minden jo majorkodtato (IJE 135)

azt mondgya hogy a töb tudomanyokot meg kel vetnünk, de ezt (C/A 195)

fia, azt akarnám hogy a tudomány oly közönséges volna nálunk,. valamint (TL 109)

de természet szerént, mert a tudomány azokot fel nem ékesitette. se (TL 150)

el rejtet dolgokot, ez a tudomány közönséges vala az elsö keresztyéneknél (É 104)

magbol valo fa, az Évangyeliumi tudomány, amely kezdetekor, kitsid, és meg (É 133)

lévén, alacson nemzettségböl. erö, és tudomány nélkül, még is az egész (É 135)

a nyelvek meg szünnyenek. akár atudomány el rontassék. mert rész szerént (É 151)

ollyan vakmeröket, még az ollyan tudomány is a mely által akarják (É 183)

az Istenben a böltseség, és atudomány, mind egy, ugy pedig mint (É 370)

ditsöségeket keresék., mivel nem magoké atudomány. melyet kel tanitaniok. hanem tsak (É 370)

volna tizen két szegény embernek, tudomány. böltseség és segittség nélkül vagy (É 530)

Minden jó tudomány, és minden tekélletes ajándék, onnét (É 551)

elméjiben atévelygés, és a vilagi tudomány vagyon, és sziviben arosz kivánság (É 704)

a mely által ez a tudomány kézröl kézre ment az elsö (É 730)

a mái Évangyéliumbol, hogy a tudomány, és a jó erkölts, nem (É 864)

az a buzgoság nem vala atudomány szerént, ugy magyarázák valamint magad (KKU 258)

köves engemet. {…} A keresztröl valo tudomány. azoknak akik el vesznek bolondság (KKU 289)

A keresztröl valo tudomány. azoknak a kik elvesznek bolondság (KKU 289)

beszéllet. mert a keresztröl valo tudomány, mondgya az apostol. azoknak jóllehet (KKU 293)

engemet, más részint pedig eza tudomány szükséges. hogy ha azt jól (KKU 310)

mivel akeresztnek tudománya. olyan ritka, tudomány, a melyet sem (KKU 386)

A keresztröl valo tudomány azoknak kik meg tartatnak. Istennek (KKU 400)

@: A keresztröl valo tudomány, azoknak kik meg tartatnak. Istennek (KKU 400)

ugy tettzik hogy az illyen tudomány nem tetzhetik azoknak, a kik (KKU 429)

se okoság. se bölcseség, se tudomány nem lészen akoporsoban ahová futunk (KG 512)

dolog ez? és mitsoda uj tudomány ez? eparantsol még atisztátalan lelkeknek (KJÉ 630)

az után mondá. hogy a tudomány melyre öket tanitotta, az attyáé (KJÉ 743)

tudomány kiván mind azoktol. akik azt (KJÉ 744)

szinét. ezek. az alá valo. tudomány, és fegyver nélkül valo emberek (VKT 790)

gondollyák, hogy az ó testámentumbéli tudomány. továb nem ment a természet (VKT 799)

mint egy tudatlanság, noha akeresztyéni tudomány szerént, gyakorta ugy tekintik mint (VKT 828)

Elsö tudomány. Hogy mi nem ez életért (IK/A 18)

szajábol származik az okoság. és atudomány. És azt nem tsak ö (IK/A 48)

a szivedben menend abölcseség. és atudomány, alelkednek tettzeni fog. (it a (IK/A 48)

farao álmát, az Istentöl vet tudomány által, ez a király meg (IK/A 51)

nem találtatnak. ugy mint a tudomány. bölcseség, és a jó erkölcs (IK/A 204)

erkölcsre vigyen. ugy mint, a tudomány, ajó természet. és mások illyenek (IK/A 262)

A második tudomány a, hogy az atyák. valamely (IK/A 301)

Az ötödik tudomány a, hogy nagy egyenlöséget kel (IK/A 301)

II Tudomány Hogy az üdveségnél nagyob dolgunk (IK/A 370)

III Tudomány Hogy az üdveséget bajal. és (IK/A 371)

IV Tudomány Hogy a mi elsö gondunk (IK/A 371)

V Tudomány Hogy az Isten kegyelmében nem (IK/A 371)

VI Tudomány Hogy avéteknél nagyob nyomoruságban nem (IK/A 372)

VIII Tudomány. Hogy ez a veszedelem sokakal (IK/A 373)

IX Tudomány Hogy gyakorta kel gondolkodni. ahalálrol (IK/A 373)

X Tudomány. Hogy az Istent magáért, és (IK/A 374)

XI Tudomány Hogy el kel rendelni minden (IK/A 374)

XII Tudomány Hogy a világ minden itéletiben (IK/A 375)

XIII Tudomány Hogy a földi dolgokot meg (IK/A 376)

ád bölcseséget, az ö szájából tudomány, és értelem származik. de nem (IK/B 412)

az te szivedben. és az tudomány az te elmédben. gyönyörüséges lészen (IK/B 412)

azt mondgya. hogy az hol tudomány nincsen, ót az léleknek nem (IK/B 494)

erkölcsre. az mely nélkül. minden tudomány haszontalan (IK/B 495)

arra vezesen. ugy mint, az tudomány, az jó természet, jo szokás (IK/B 598)

a bölcseség. Értelem. tanáts, erö, tudomány., buzgoság. és Isteni félelem (C/A 522)

A tudomány olyan ajándéka, mely meg mutattya (C/A 523)

a bölcseség. értelem, tanács, erö., tudomány, buzgoság., és Isteni felelem (C/B 1295)

A tudomány ollyan ajándéka. mely meg mutattya (C/B 1296)

hathatosági tsudálatosak, és ez a tudomány oly bölcs, oly szent, és (IJE 68)

hasznát vehesse, atehat a házi tudomány, hogy ótt kell leg inkáb (IJE 148)

Nagy tudomány is ez egy ország vezérlésében (IJE 156)

és tudatlanságot vittekbé. aboldogság. és atudomány után. ez igy lévén. mostanában (ISZ 172)

egy keveset értenek, hogy mitsoda tudomány, és eszközök kivántatnak. az ollyan (ISZ 196)

adatot legyen nékik az a tudomány (ISZ 196)

arégieknél ez a két féle tudomány, nem vala meg külömböztetve. atörvény (ISZ 208)

jó elme légyen., de a tudomány, látás, és proba nélkül, nem (ISZ 250)

közöt marada meg ajó erkölcs. atudomány, és avallás, ezen utolso idökben (ISZ 284)

azokon, amelyek véle ellenkeztek, mivel, atudomány, és akevélység, ellent állottak a (KSZ 311)

hogy a lelki gyogyitáshoz annyi tudomány, gondviselés, békeség türés, és figyelmetesség (KSZ 363)

nem adhatván magokot akeresztényi szoros tudomány alá, akereszttséget tsak halogaták, sokan (KSZ 448)

meg maradhasson arégi dolgokrol valo tudomány., a mint is hogy, azt (KSZ 459)

amely fogyatkozás volt egy felöl atudomány iránt. azt (KSZ 459)

mind azon által. a keresztényi tudomány, nagy hasznot mivele, még arosz (KSZ 470)

egy részit, ez a veszedelmes tudomány hamar el terjede, az iffiak (KSZ 489)

akit mind az idö. mind atudomány okosabbá tette volt atöbbinél, és (SUT 590)

te tölled hogy mitsoda új tudomány. az. a melyet te hirdesz (SUT 658)

valának, de rend, és hadi tudomány nélkül. Antal meg tudván jöveteleket (SUT 806)

élete, gyalázatos kereszte, az ö tudománya, és oktatása, öket el idegeniti (É 20)

szent Gergely pápa, nintsen buzgosága tudománya, ha nem tudgya mit kellesék (É 166)

volt akristusnak az a nagy tudománya, holot nem tanult volt (É 369)

ugy mint Isten, Igéje, böltsesége, tudománya vala az Atyának, és ugy (É 369)

mondá akristus, hogy az ö tudománya, nem az ö tudománya (É 370)

ö tudománya, nem az ö tudománya (É 370)

ez igy lévén. az ö tudománya, az. Attya, tudománya (É 370)

az ö tudománya, az. Attya, tudománya (É 370)

mit tanit, ha az, akristus tudományaé. az ur parantsolati mondá Dávid (É 371)

oh’ Isten böltsesége, és tudománya, gazdagságinak magossága, mely meg foghatatlanok (É 603)

velünk az Isten böltsesége, és tudománya gazdagságinak magosságát (É 603)

ö mindeneket tud, az ö tudománya ollyan véghetetlen., valamint az ö (É 605)

az embernek. vagy volt valamely tudománya. vagy hogy nem akart többé (MN 64)

atya osztogattya kegyelmét, mivel akeresztnek tudománya. olyan ritka, tudomány, a melyet (KKU 386)

tudománya, annak tudománya. aki ötet küldötte (KJÉ 681)

tudománya, annak tudománya. aki ötet küldötte. és a (KJÉ 681)

akinek töb esze, értelme, és tudománya vagyon. magát töbre ne betsüllye (VKT 849)

lévén fiam. az Isteni iskolának tudománya szerént, avaloságos jó erkölcs, az (IK/A 86)

meg oltalmazon., hogy okosága. és tudománya legyen (IK/A 91)

holtig követhesék, ez a tudományoknak tudománya, enélkül a többi nem használhatnak (IK/A 113)

népe azért vitetet arabságra mert tudománya nem volt. az az. azüdveségre (IK/A 142)

életedben. mert ez, az tudományoknak tudománya, az többi ez nélkül haszontalanok (IK/B 471)

vitetet fogságban. hogy nem volt tudománya. * az az. oktatása. és üsmerettsége (IK/B 494)

2. Az Anyaszent egyháznak tudománya. a kristus szavaibol álván, meg (C/A 236)

ugy illetne, se a melynek tudománya hasznosab volna, mint azt meg (C/A 342)

és felebaráttya üdveségét kerese, 5 tudománya légyen. 6. alkalmatos az Anyaszent (C/A 622)

2. Az. anyaszent egy háznak tudománya. a kristus szavaibol álván., meg (C/B 1080)

ugy illetne, se a melynek tudománya hasznosabb volna, mint azt meg (C/B 1161)

és felebaráttya. üdveségét kerese. 5. tudománya legyen. 6. alkalmatos az anyaszent (C/B 1369)

hogy sok idöt kiván, abölcseségnek tudománya, {…} ugy tettzik mint ha, azt (ISZ 279)

öket, de a vallásnak bölcs tudománya. a sok féle elmékben, külömb (KSZ 290)

valoságos dolog, hogy a keresztények tudománya tiszta volt, és az ö (KSZ 345)

{…} horaciusnak, minden lelki tudománya ezen végezödik el, nagyob példát (KSZ 376)

anyaszent egy ház. béli doktoroknak tudománya, és böltsesége, aki magát ugy (KSZ 483)

hogy annak a hitetönek a tudománya, Istentelen. és Szenttség töres volna (SUT 517)

a Messiásról., Az ö nagy tudománya., ékes beszéde, és buzgosága., új (SUT 527)

{…} Szent pál nem bizhatéké tudományában, nagy értelmiben, és ékesen valo (É 735)

keszdesz tudos lenni a szeretetnek tudományában. ezeket, senem a test, se (KKU 396)

tudosoká tegyék öket, az üdveségnek tudományában., a gyermekek a kik nem (IK/A 142)

hogy tsak az Isteni szolgálatnak tudományában foglalák magokot,, azert agörögök öket (ISZ 271)

Alhatatosak valanak pedig az apostolok tudományában, és a kenyér szegésének részeltetésében (KSZ 302)

hogy álhatatosak valának., az apostolok tudományában, és sok helyt tanitványoknak neveztetnek (KSZ 305)

amelyben leg nagyob virágjában., és tudományában vala, de leg nagyob meg (KSZ 311)

apápa, mitsoda tiszteletes az ö tudományáért, ékesen valo szollásáért, buzgaságáért, batorságáért (KSZ 416)

ö tiszteletire rendeltettek, az ö tudományához kel (É 723)

bé is tölté tálentumal. világoságal. tudományal. és szenttségel. ö maga választá (É 641)

inkáb nem ellenkezik az Evangyéliumi tudományal., mint az szegényekhez., és az (VKT 888)

igen ellenkeznek ezek. a világi tudományal, de a valoságos keresztyén. egyedül (VKT 912)

az idövel, a jó erkölcsel. atudományal. az érdemel. a melyek vannak (IK/A 274)

tégedet meg haladnak az idövel, tudományal. rendel (IK/A 277)

tudományokban. keveset gondolván az lelki tudományal. az iffiakis nem üsmervén mi (IK/B 495)

hittel. szeretettel. okoságal. buzgoságal. alázatoságal. tudományal, szegényekhez valo buzgo szeretettel., egy (C/A 636)

felet. az Isteni szeretettel. okoságal. tudományal. bátorságal, álhatatoságal. buzgoságal vigyázásal, és (C/A 637)

alázatoságal. tudományal., szegényekhez valo szeretettel., egy szoval (C/B 1380)

felet. az Isteni szeretettel, okoságal. tudományal. bátorságal. álhatatosságal. buzgoságal. vigyázásal. és (C/B 1380)

ne a köntössel, hanem a tudományal, és a jó erkölcsel, és (KSZ 410)

volt benne, és az Isten, tudományal, és hathatos beszédekel meg áldotta (SUT 612)

volna töltve, azal atellyes világoságal, tudományal, hüségel, és buzgoságal, a mellyek (SUT 620)

járt tanulni, azért igen tsudálkozának tudományán, mert ök azt nem tudgyák (É 369)

azegész nép tsudálkozék az ö tudományán (KJÉ 727)

nem kaptanak, hanem tsak atörvényeknek tudományán, erre valo nézve is nevezék (ISZ 271)

Storophila. oh! Isten bölcseségenek, és tudományának mélységes gazdagsága, mely igen meg (KKU 407)

volna velünk Istenségit. el hintette tudományának sugárit, és prédikállási által. tudtunkra (KJÉ 584)

közelgetnek, mondgya az irás, azö tudományának folyását veszik. De az emberek (VKT 791)

mondván. oh’ Isten böltseségének és tudományának mélységes gazdagsága. ki mehetet végére (C/A 497)

a szent Lelket. A kereszttségek tudományának, a kezek fel vetésének is (C/A 521)

mondván. oh! Isten bölcseségének. és tudományának mélységes gazdagsága.! ki mehetet végére (C/B 1277)

Évangyéliumnak fényesége, az kristus Jesus tudományának tisztasága, az ö Isteni élete (SUT 546)

ne tsallya, oktassa magát akristus tudományára, a mellyeket az apostolok tanitottak (É 577)

vilagoságával világositatol mostanában., az ö tudományára tanitatol., azö testével, és drága (IK/A 26)

tanitván tégedet a valoságos áitatoságnak tudományára. és meg mutatván néked azokot (IK/A 92)

légyen. a kristus példájára. és tudományára nézve. és nem avilág. se (IK/A 374)

menetele által, bennünket a maga tudományára tanitta, tsuda tételeivel magához térite (C/A 63)

menetele által, bennünket a maga tudományára tanitta, tsuda tételeivel magához térite (C/B 959)

teszünk akristusrol. és az ö tudományárol, minden emberi tekéntet nélkül (É 80)

a kristus tsuda tételeiröl, és tudományárol, az is ki tettzik irásibol (SUT 652)

hogy meg tanullyák aleg tisztáb tudományát. az Évangyéliumnak, és igy a (É 84)

magok. tanullyák meg az üdveségnek tudományát., azért (É 239)

fia. az Attyátol vette atermészetit, tudományát. böltseségit, mivel az Istenben a (É 370)

egyedül lévén a kristus. tanittya tudományát. atanitványi által, és a szent (É 638)

hagyának magok után, és akristus tudományát, örizések alá hagyák, az ö (É 730)

hogy tsak haszontalan volna minden tudományát arra forditá. azután. hogy arra (MN 220)

hogy meg tanulhassad. a keresztnek tudományát, a halál avisgálásnak ideje; akoron (KKU 257)

meg akará tanulni a keresztnek tudományát. azért kérdé akristustol. hogy ha (KKU 366)

hogy a mi üdvezitö Istenünk tudományát ékesittsék mindenekben (KG 515)

igyekezék meg tanulni az üdveségnek tudományát (KG 551)

nékünk. és a mely szeretetti tudományát. és követteti példájátt., akristus emberré (KJÉ 601)

foglallya az keresztényi törvénynek. minden tudományát, és atanittása kezdetin, meg mutatá (KJÉ 643)

vetettek volna. mint az Évangyéliumnak tudományát. de a fel nevekedet valamint (KJÉ 658)

mivel. bé vették az évangyéliumnak tudományát., de hogy olyan gyümölcsöt lehessen (KJÉ 743)

fog. (it a jó erkölcsnek tudományát érti.) atanáts meg öriz téged (IK/A 48)

Távozál el tölünk. és utaidnak tudományát nem akarjuk, kitsoda a minden (IK/A 206)

ki nyilatkoztatot titkait hinni akarom, tudományát. és példáját követni akarom., az (C/B 1291)

Évangyéliumnak világoságát. és a keresztnek tudományát (C/B 1564)

magában foglallya rövideden a kristus tudományát. a bizonyos hogy ezt a (SUT 530)

az urnak, és aki tudta tudományát, de söt még másoknak is (SUT 672)

lehet tsudálni az ö mély tudományát. Illyen vala tehát Josef, és (SUT 716)

és meg elégedik, az ö tudományaval. ö az én igaz szolgám (É 450)

és meg elégedik: az ö tudományával. ö az én igaz szolgám (C/A 174)

a’ jo erköltsbe, mind a’ tudományba, és lehessen kővetője mind Patronussának (ML 310)

haragra magzatitokat. hanem nevellyétek öket atudományba, és az ur beszédének. intésébe (IJE 81)

felyül haladá mesterét az ördögi tudományba, valamit simon magának tulajdonit vala (SUT 764)

szolgálatban, akár a ki tanit atudományban. aki int, az intésben, a (É 104)

az ékesen valo szollásban, és atudományban, a maga ditsöségit (É 105)

támadásokban. munkákban, vigyázásokban. böjtölésekben, tisztaságban. tudományban, hoszu várakozásban. kegyeségben, a szent (É 178)

éhségeket, vigyazásokot, hogy fenyeskedgyenek, atisztaságban., tudományban, akegyeségben joságban., aszent lélek ajándékában (É 180)

erösitté öket ahitben, és a tudományban., mellyet tanítot volt nekik halála (É 568)

öbenne, minden igében, és minden tudományban, a mint akristus bizonyság tétele (É 796)

szeretetetek inkáb s’inkáb bövölködgyék atudományban, és minden értelemben, hogy a (É 819)

szeretetek hová továb nevekedgyék a tudományban. és az értelemben. hogy meg (É 820)

gyümöltsözvén, és nevekedvén, az Isteni tudományban, minden erövel meg erösittetvén, azö (É 830)

{…} Mitsoda az Isteni tudományban valo nevekedés (É 832)

az apostol., ajó tselekedetekben, a tudományban, atekélleteségben., a meg ért erkölcsben (KG 515)

nem találkozik. semmi más féle tudományban valaki azért nem engedelmeskednék annak (VKT 791)

gyümölcsözvén. és nevekedvén az Isteni tudományban. hogy ha a keresztyének el (IK/A 371)

haladnak. valamiben, az idöben, az tudományban. vagy valamely másban (IK/B 610)

hogy nem lehet sok féle tudományban elö menni (IJE 28)

azon által ollyan izraéliták. kik atudományban foglalták magokot., és akiket el (ISZ 220)

nem igen mentenek vala elö atudományban., amesterségekben másokot valo meg haladtak (ISZ 243)

egy ollyannak, aki más féle tudományban neveltetet fel, olyan haszontalan. és (ISZ 282)

az áítatoságban. és a szent tudományban nevelték volt Arra inti, hogy (SUT 761)

üsméreti után az nékik adatot tudománybol hátra állani (IK/B 695)

erkölcsöt, ellene mondván az illyen tudományért, más egyéb dolgoknak, és nem (KSZ 310)

hogy az okosághoz, a világi tudományhoz, és atsalárdsághoz tegye, az ö (TL 269)

minden szándekinkot, tselekedetinket, az Évangyeliumi tudományhoz intezzük, valamint keresztelö szent János (É 67)

nem vala oly igen a tudományhoz, és a szenttséghez ragasztva, mint (KSZ 481)

szokási, és tudományi nem tettzhetének, mivel ök tsak (ISZ 271)

a világ minden itéletiben és tudományiban meg tsalatkozik. 668 (IK/A 19)

titkaiban; oly tiszta. és szent tudományiban. a mellyet a proféták meg (IK/A 368)

a világ minden itéletiben. és tudományiban meg tsalatkozik (IK/A 375)

a kristus. és a szentek tudományihoz, akiket bé töltötte vala világoságával (É 370)

helyheztetik., eleiben tévén azokot akristus tudományinak. a melyeket mindenkor tanitották az (É 331)

a mi tudományink pedig igen meg vannak határozva (É 606)

hogy néki ajánlyuk minden gondolatinkot, tudományinkot, és hogy azokal. ugy éllyünk (KG 523)

elegendö képen oktattatva a bölcseségnek tudományira, vagy nem elegendök arra, hogy (IK/A 90)

jó erkölcs, és az üdveség tudományira (IK/A 144)

hanem, avallás, és ajó szokás tudományira tanittyák vala (ISZ 220)

pedig engem, tanitván az emberek tudományit, és parantsolatit, és hozzája hiván (É 330)

keresük atitkoknak, és avallás igazságinak. tudományit, tsak épen azért, hogy tudosok (É 679)

világnak rosz példáit. és hamis tudományit. és azok legyenek valoságos igazgatoi (IK/A 370)

és az egyíptum béliek titkos tudományival. mind ezekböl egy ollyan vallást (KSZ 447)

ajó erköltsnek. és a valoságos tudománynak; A proféták. és az Apostoli (TL 272)

A proféták. és az Apostoli tudománynak. Örököse: A ki meg fejted (TL 272)

lelke. atanácsnak és eröségnek lelke. atudománynak, és az Isteni tiszteletnek lelke (É 35)

{…} Mitsoda atudománynak ajándéka (É 105)

mivel ö benne aböltseségnek. és atudománynak minden kintsei el rejtve valának (É 369)

mit mondanak, hanem annak a tudománynak, és böltseségnek kintseiböl,. melyek szent (É 370)

tévelyedünk., az Isteni böltseségnek, és tudománynak. minden kintsei, akristusban vannak el (É 396)

adatik aböltseségnek beszéde, másnak pedig atudománynak beszéde azon lélek szerént, másnak (É 722)

egyebek, hanem az igének, és atudománynak adományi. a tudományon érti avallás (É 797)

közöttök, mert az igének, és atudománynak drága adományi meg bizonyitották, hogy (É 797)

el nem hadgya. A keresztényi tudománynak szenttsége is. igen hatalmas bizonysága (VKT 791)

marad az esztelen. Mert a tudománynak bölcsesége nem sokaktol üsmértetik, a (IK/A 45)

bölcs mondása szerént. abölcseségnek kivánsága. atudománynak igaz kivánsága (IK/A 90)

illyet nevezi homerus leg gyakrabban tudománynak. és böltseségnek, az ö szavát (ISZ 198)

valoságos részetskéi, az igazán valo tudománynak, hogy ha pláto, és atöb (ISZ 268)

ellent állottak a keresztényi együgyüségnek, tudománynak, és ahit alázatosságának, a szivnek (KSZ 311)

hasznát tudta venni az emberi tudománynak, mivel azal gyözi vala meg (KSZ 322)

A tudománynak, és a szokásoknak, tráditioja, még (KSZ 470)

támadása után., szent jakab a tudománynak ajándekját vevé., és a kristus (SUT 521)

támadása után meg adá a tudománynak ajándekját, a kis szent Jakabnak (SUT 554)

hogy magát bizonyosá tegye a tudománynak igaz voltárol. a melyet prédikál (SUT 646)

hogy szüksége lett volna annak atudománynak arra. hogy mások jóvá hagyak (SUT 646)

ezek valának A böltseségnek ajándekja. Atudománynak ajándékja, A hitnek, és atsuda (SUT 687)

ujitásokot, és a hamis nevü tudománynak ellen vetésit., Imé ezek a (SUT 750)

arra nem alkalmatos. ha elegendö tudománnya arra nincsen, hogy meg üsmérhesse (IK/B 626)

nélkült is. nem dicsekedneké a tudománnyal, az okoságal., adakozoságal; és böv (TL 187)

és hogy ha használhaté valamit tudománnyával az országnak. vagy magának, leg (TL 107)

bennek fel találtatot, de nem atudománnyok, mind azáltal keresztények valának mindnyájan (KSZ 463)

vagy pál, és ate nagy tudományod. esztelenné tészen téged, Esztelen nem (SUT 722)

elméket illeti. se elmédért. se tudományodért., mert ezek Isten ajándéki. és (IK/A 275)

elméhez illik, sem az eszedért, tudományodért, mert az, az Isten ajándéka (IK/B 609)

fel nem találtatik, ugy mint tudományodrol. okoságodról. és jó erkölcsödröl, vagy (IK/B 552)

vagyon, és ahol minden féle tudományok. és mesterségek virágoznak. az is (TL 106)

felettéb árttyuk magunkot, aleg mélységeseb tudományok is haszontalanok., söt még ártalmasok (É 78)

a kiknek se hitelek, se tudományok. nem lévén, nem foghattak, nem (É 607)

az oka, hogy azok a tudományok olyan ajándékok. a melyek meg (KKU 379)

magokot, azüdvezitöjökhöz szabhasák. az ö tudományok atürés által üsmértetik meg, mondgya (VKT 873)

titkai. a jó erkölcsröl valo tudományok. a melyeket predikálotta, a joknak (IK/A 27)

korokba adtak magokot a szép tudományok tanulására., és ajó erkölcs követésire (IK/A 46)

Tudosá atudományok tanulása altal lehet lenni, és (IK/A 115)

tanitassa. a mely nélkül, a tudományok az embert, még utálatosabbaká tészik (IK/A 143)

követésit idején meg tanulni. ezek atudományok nehezek azoknak., akik ezeket meg (IK/A 238)

Azok a tudományok ezek (IK/A 301)

a, hogy a világi hamis tudományok az elmédet meg ronttyák a (IK/A 369)

elött legyenek a valoságos keresztyéni tudományok, azok az örökös igazságok, a (IK/A 370)

és Hit Agazati, a’ Keresztyéni tudományok, A Szentségek, Imádtságok Ceremoniák, az (C/A 5)

és Hit ágazati. A Keresztyéni tudományok, a’ szentségek, Imádtságok, Ceremoniák, az (C/A 24)

és hit ágazati, a Keresztyéni tudományok. A Szentségek, Imádtságok, Cérémoniák, az (C/A 485)

hogy magát tellyeségel a szent tudományok tanulásában. és az imádságban foglallya (C/A 627)

vallásnak hitt Ágazati, A keresztényi tudományok, A szenttségek, Imádságok, Cérémoniák. Az (C/B 927)

vallásnak hitt ágazati. a keresztenyi tudományok. A Szenttségek. Imádságok. Cérémoniák, Az (C/B 1269)

azt jol tudták, minden törvények, tudományok, tsak a földi dolgokot tekintették (ISZ 240)

Mint hogy ezek atudományok., leg inkáb, a probáktol, és (ISZ 243)

A keresztényeknek, más féle tudományok léven. ahalált ugy tekintették, mint (KSZ 376)

nap keleten., és a jó tudományok ót inkáb meg tartattak vala (KSZ 408)

az által, az illyen külsö tudományok, nem haszontalanok, azért, hogy meg (KSZ 459)

hogy ha tsak amesterségek, és atudományok vesztenek volna el, és ha (KSZ 466)

és fesletteb város atöbbi közöt. atudományok betsületben valának. noha nem anyira (SUT 660)

elegen volnának ís. elegendö hadi tudományok, bátorságok volnais. de rövid idö (SUT 856)

sokan azok közül, holmi szines tudományokal. vagy ékesen valo szollásokal. vagy (IK/A 118)

el. Éfésusba, és akik mély tudományokal, és okoságokal. tévelygéseket tanitottanak a (SUT 748)

minden böltseknél leg böltseb. minden tudományokba,: leg felyeb halado mind azoknál (TL 272)

lévén avilági kevély böltseségben, és tudományokban, ahitnek egy ügyüségében élnek, és (É 197)

iskolájokot el végezvén. mind más tudományokban részesek lévén, alkalmatosak valának az (MN 9)

valoságos keresztyén pedig az Évangyéliumi tudományokban neveli, és meg tanittya öket (VKT 921)

XI Intés Hogy a keresztyéni tudományokban meg gyarapodgyék. 657 (IK/A 18)

inkáb azon igyekeznek hogy a tudományokban vigyék eléb öket, és azon (IK/A 142)

XI Intés Hogy akeresztyéni tudományokban meg gyarapodgyék. a melyek ellenkeznek (IK/A 369)

ahitben, szükséges még a keresztyéni tudományokban. és szokásokban is meg gyarapodni (IK/A 369)

hogy öket elö vihessék az tudományokban. keveset gondolván az lelki tudományal (IK/B 495)

de az elme futtatásra valo tudományokban, magokat nem foglalták, ugy mint (ISZ 243)

és igen hires a régi tudományokban. ez igen sok könyveket ira (SUT 589)

az Isten tudhat, amidön atiltot tudományokhoz folyamodnak, a setéttségnek lelket segittségül (É 183)

éléonora értene valami keveset azokhoz. atudományokhoz, és egy kevesé kedvellené is (MN 19)

magától., és helyiben helyhezteté a tudományokhoz valo szeretetét. de a keserü (MN 218)

hogy holtig követhesék, ez a tudományoknak tudománya, enélkül a többi nem (IK/A 113)

egész életedben. mert ez, az tudományoknak tudománya, az többi ez nélkül (IK/B 471)

mély spéculátiok, a melyeket nagy tudományoknak tarttyák (ISZ 219)

amidön az ástrologia, necromantia, istenes tudományoknak tartattak.? hogy lehetet volna meg (ISZ 243)

A vallás béli tudományoknak leg föveb részeit, jól lehet (KSZ 470)

az utolso idökben, meg tartassanak atudományoknak, és arend tartásoknak tradicioi, idövel (KSZ 480)

probálni, jelenti azokot, kik ahaszontalan tudományokon kapnak, kik azokot, nem atudásnak (É 626)

jó neveltetésekböl áll. a hadakozást. atudományokot, és a mesterségeket akor kezdik (TL 106)

iffiu. négy vagy ött féle tudományokot tud, és egy közönséges iffiu (TL 109)

jovallom, hogy a fiának ollyan tudományokot adasson. amelyekel használhasson országának. én (TL 109)

amidön nem hogy az Évangyéliumi tudományokot követnék, hanem azoknak helyében. a (É 331)

valo tanáts, hogy az Évangyéliumi tudományokot, melyek oly nehezeknek tettzenek, lehet (É 703)

szent Irás, és atráditio béli tudományokot tanittsák. és azt kinek. kinek (É 730)

tanulhasuk atitkokot, és az Évangyéliumi tudományokot, ugyan töllök is kel meg (É 838)

Esze szedvén mind azokot a tudományokot., a melyeket nékünk adot az (VKT 785)

tudományokot vélek el mulatattyák. arra meg (VKT 922)

mint keresztyének, követniek kel a tudományokot, a melyeket a vallás adgya (IK/A 301)

valo intéseket. és a keresztyéni tudományokot, végtire, a végig valo meg (IK/A 381)

Tudos ugy lészesz, ha az tudományokot tanulod, jó erkölcsü pedig nem (IK/B 473)

azt mondgya hogy a töb tudományokot meg kel vetnünk, de ezt (C/B 1055)

a nem igen haszonra valo tudományokot, a hasznosoktol, leg inkáb az (ISZ 220)

a mesterségeket. és az emberi tudományokot, visgállyuk meg hát egy kevesé (ISZ 239)

tudományokot, és akiknek az egész nemzetek (ISZ 244)

és a filosophusok, aleg jób tudományokot, a sidoktol vevék, a mint (ISZ 267)

engedék a mesterségeket, és a tudományokot. {…} {…} adván tsak arra magokot., hogy (ISZ 271)

azon igen igyekezék, hogy a tudományokot, és az anya szent egy (KSZ 465)

betsüllik vala még a világi tudományokot. és ékesen valo szollásokot, a (SUT 683)

mindenüt, mindenüt hirdették az ö tudományokot. felebaráti szereteteket. és engedelmeségeket, Azt (SUT 696)

fognak támadni, kik meg romlot tudományokot fognak hirdetni. hogy tanitványokot tsalhasanak (SUT 702)

lakék, a hol meg tanulá atudományokot, és a filosofiát. azután Asiában (SUT 769)

és meg mutatá. hogy minden tudományokot plátobol vették volt. hanem holmi (SUT 776)

és agonoszt, hogy ha amély tudományokra adgyák magokat. ha a természetet (É 183)

szert tenni, üdveséges, és keresztyéni tudományokra, a melyekböl egy nehányat elödben (IK/A 323)

fel nevelé, és minden féle tudományokra tanitatá., és fiának fogadá. de (C/A 88)

ezek nevezetesek. mind szenttségekre. mind tudományokra valo nézve (C/A 270)

fel nevelé. és minden féle tudományokra tanyitatá, és fiának fogadá, de (C/B 979)

illeti. mondgya aristotéles, és öket atudományokra oktatni. a férfiakat (IJE 82)

Izraéliták tanyithaták agyermekeket ollyan valoságos tudományokra, amellyek öket az Isteni szeretetre (ISZ 217)

azon kivül tudos mesterei valának. atudományokra, a lovagolásra, és a fegyver (KSZ 394)

atudományokra. mind a filosofiára, mind az (SUT 658)

az ország igazgatásárol. és más tudományokrol valo könyveket olvasnának. de igy (TL 108)

mondanának magok hittségeknek, és ha tudományokrol anyit nem tartanának, igazán meg (É 379)

15 Rész A keresztyéni tudományokrol 658 (IK/A 18)

XV Rész A keresztyeni tudományokrol (IK/A 370)

Jesus, és mondá az én tudományom nem az enyim, hanem azé (É 368)

akarja követni, meg üsmeri ha atudományom tölle vagyoné (É 370)

De a leg nagyob tudományom, mint hogy magamot kel. ditsérnem (IJE 100)

tettzik hogy ez, az egész tudományom (IJE 100)

hogy bátrabban ki nyissam a tudományomnak erkélyit. jó némelykor meg bátorítani (TL 106)

viszá vonásokot, és botránkozásokot szereznek, atudományon kivül, amelyet tanultak, és távozanak (É 703)

igének, és atudománynak adományi. a tudományon érti avallás béli igasságoknak tudását (É 797)

nintsen. ót nem jó aléleknek. atudományon érti azt, a mit az (IK/A 142)

vagyon dolga * azt érti az tudományon, hogy az ember (IK/B 494)

látván hogy ök más féle tudományon nem kaptanak, hanem tsak atörvényeknek (ISZ 271)

aszszonyok, a kiket meg tsaltatok tudományotokal, lészen minékünk arra gondunk, erre (KSZ 358)

által bé töltöttétek avárost ati tudományotokal, és azt akarjátok el hitetni (SUT 507)

után arra a fellyeb valo tudományra mehesenek, a melyet, akristus adot (É 84)

abölcseségben, és akegyelemben akarnak nevekedni, atudományra, alázatos. és magános életre kel (É 103)

királyokot, kik idövel erre a tudományra állának, és akik meg térvén (É 133)

keresztyének a fiokot. az Évangyéliumi tudományra, ha nékem azt fogják mondani (VKT 922)

világoságot vegyen tölle avallás béli tudományra, mivel ötet maga a kristus (SUT 550)

idöben tartoznak bizonyságot tenni a tudományrol, mellyet az Apostolok tanitottak,, bé (É 577)

tudtokra adta, hogy tsak arrol atudományrol fogja öket meg itélni, a (KJÉ 776)

féle kérdéseket tett néki, a tudományrol. melyet tanitot, elegendö képen meg (SUT 636)

volt, és maga is azon tudományt követte egy darabig, hogy folyna (TL 13)

de mit tanult. azt a tudományt elö veszi, mihent (TL 107)

a mellet más egyéb hasznos tudományt is tanulhatna. egy paraszt ember (TL 108)

mi országunkban, egy iffiunak más tudományt nem lehet tanulni. mert (TL 108)

kedvében vévén agyermeket; a micsoda tudományt itt lehet tanulni. arra mind (TL 178)

követetni vélek tisztaságal, az Évangyeliumi tudományt, azért is mondgya az Apostol (É 70)

{…} Az Evangyeliumi tudományt kel követni. magunknak ellene mondani (É 77)

azt a természet felet valo tudományt, amellyel meg üsmérik az el (É 104)

Az elsönek ahasznált, hogy a tudományt elhagyta, a másikának pedig használt (É 134)

tudok minden titkokot, és minden tudományt, és ha minden hitem lészen (É 151)

aki nem egyébért igér ollyan tudományt, hanem hogy meg tsallya, és (É 183)

kiki maga tettzése szerént valo tudományt tsinál magának, és ugy magyaráza (É 510)

tartozando állapotokot; ugy mint a tudományt, ékesen valo szóllást, az emberek (É 546)

új, és rend kivül valo tudományt., a mely ellenkezet anyi sok (É 571)

vétethették volna bé az illyen tudományt, a mint bé is vétették (É 571)

az Apostolok, hogy meg bizonyittsák atudományt, melyet hirdetik vala anépnek., és (É 592)

hogy tudgyátok a kristusnak minden tudományt felyül haladó szeretetit, hogy bé (É 783)

Apostol. itt, nem tsak aközönséges tudományt érti, hanem a szeretettel valo (É 832)

érti, hanem a szeretettel valo tudományt. ugyan ezen értelemel is mondgya (É 832)

hamis doktorokot halgattyák., kik emberi tudományt és a magok, találásit tanittyák (É 846)

meg tanulá ezt a két tudományt., hogy kerm tsudálkozék rajta. és (MN 20)

és noha Agenor szerette a tudományt., és a tanulást. de kedvit (MN 218)

miképpen követé ezt a szent tudományt, és hogy mi formában érdemlé (KKU 352)

akinek az Isten anyi nagy tudományt adot vala, ellene nem álhata (KKU 379)

ha az Isten leg nagyob tudományt adot volna beléd. ha az (KKU 379)

fejéböl merittik ezt a tsudálatos tudományt, és akik az Isten ostorozására (KKU 410)

több része az embereknek. akeresztényi tudományt abban aparantsolatban tarttyák, hogy másokal (VKT 799)

Fiam ifiuságodtol fogvást ved bé atudományt, és meg öszülésig böltseséget találsz (IK/A 44)

lészesz. hameg hajtod ate füledet tudományt vészesz bé. és hogy ha (IK/A 90)

leg elöbször is ezt a tudományt kel meg tanulni; de jó (IK/A 113)

keres., és az igaz sziv tudományt keres (IK/A 149)

ki szereti az oktatást. szereti atudományt, a ki pedig gyülöli a (IK/A 150)

jókót vész töllök, ugy mint tudományt, és jó erkölcsöt. meg haladgyák (IK/A 223)

kövesed még ezt. a nagy tudományt, a melyre. mind az irás (IK/A 256)

papjának. a ki meg veti atudományt. de még szamot is adtz (IK/A 313)

az elsö tudományt kel tudnod, és idején kel (IK/B 471)

keresi, az igaznak szive az tudományt. * . láttálé oly embert ki az (IK/B 501)

papok a kik meg tartották atudományt és a törvényt, és azon (C/A 124)

nékik mindenkor azt a nagy tudományt. atsuda tételekre valo ajándékokot, mert (C/A 210)

egyház tsak azt a tiszta tudományt tanittya hit ágazatul. a melyet (C/A 235)

nem tartanak olyan meg változhatatlan tudományt. mely az ö elméjeket mint (C/A 330)

a kik meg tartották a tudományt, és a törvényt, és azon (C/B 1008)

nékik mindenkor azt a nagy tudományt. és a tsuda tételre valo (C/B 1067)

ház. csak azt a tiszta tudományt tanittya hitt ágazatul. mellyet vett (C/B 1080)

nem tartanak ollyan meg változhatatlan tudományt. mely az ö elméjeket mint (C/B 1151)

nehéz dologban kel meg mutatni atudományt (IJE 23)

apapokrol., hogy az ö ajakok, atudományt örzik, és az intéseket. az (ISZ 220)

az igazán valo vallást. és tudományt, a (ISZ 272)

vették vala, és a jó tudományt, amelyet tanyitották, sok babonaságal meg (ISZ 280)

a mely jobban meg tarttya atudományt, mint sem azirás (KSZ 301)

képpen az olyanoktol, amelyek alelki tudományt illetik, ugy anyira is irtoztanak (KSZ 320)

a kik abban tartották a tudományt, mivel ezek ollyan pásztorok valának (KSZ 406)

oktatás nélkül, amely meg tarttya atudományt, és arend tartást, mivel szükséges (KSZ 466)

meg tarttyák vala. a szent tudományt, és az anyaszent egy háznak (KSZ 470)

fel, akik mind a szent tudományt meg tartatták, mind az áitatoságot (KSZ 483)

veszedelmes az erkölcsöt, és a tudományt illetö dolog ellen támadni. valamint (KSZ 485)

szabadságot adván magoknak, avallás béli tudományt anyira vivék, a menyire akarák (KSZ 489)

és predikályátok bátran azt a tudományt, és a mi az szövettséget (SUT 506)

böltseségel valo tanitási, a mely tudományt. ök nem a tanulásal, se (SUT 546)

az Apostolok eleiben terjeszté közönségesen. atudományt a melyet a nemzeteknek prédikálá (SUT 646)

vala, szent pal. Timotheusban. sok tudományt, buzgoságot, és ártatlanságot látván. maga (SUT 651)

senkit nem kénszerit, az illyen tudományt nem igen üsmerték korintusba mivel (SUT 685)

vigyázon ahamis Apostolokra, akik uj tudományt hintenek vala el. Éfésusba, és (SUT 748)

meg ronttyák vala a szent tudományt., és botránkoztaták az Anyaszent egy (SUT 757)

arosz uj beszédeket., és minden tudományt, a mely hamisan viseli a (SUT 774)

meg értenök. ha minden féle tudományunk volna, és ha tsudákot tévö (É 151)

nem lévén arra elegendö értelmünk,, tudományunk, se jó erköltsünk, hogy vagy (É 641)

magunknak, hogy tudományunkért, ékesen valo szollásunkért. gazdagsaginkért, tzifra (É 776)

tellyes elménkböl a, hogy minden tudományunkot, értelmünket, tsak arra fordittsuk, hogy (É 794)