[tűnik] – 3
tünik
tünék – 1
a vékony fátyol által. szemiben tünék szépsége. és olyan indulatokat kezde (MN 90)
tünik – 1
helyheztetése mindennek, a mint hogy etünik leg elöször a szem eleiben (IJE 125)
tünt – 1
képe mindenüt az az elméjében tünt. és tsak az egyedül valo (MN 64)