magához, a még ótt voltam, avajda tartot tisztességesen, és betsületesen is (TL 224)

ebéd készen várt bennünket. a vajda a secretariusát. küldötte elönkbe, ugyan (TL 239)

az is vendégelt meg a vajda részéröl, ebéd után. pedig a (TL 239)

nem kel felejtenem, tegnap a vajda hintaját küldötte utánnunk. és szemben (TL 239)

avezér táborban vagyon. már minékünk avajda. egy hintot is adot. posta (TL 239)

foxánig uri modon jöttünk, a vajda hintojában. talám még a leg (TL 240)

mély földnire avárostol: találok elöl avajda secretariusát. aki is köszöntvén bennünket (TL 241)

bennünket az ura nevével, azután avajda hintojában. helyheztetök magunkot. és pompával (TL 241)

és aszállásunkra. ma reggel. a vajda meg izenvén, hogy szembe lehetünk (TL 241)

satorok alat. mert ez a vajda is táborban vagyon. majd más (TL 241)

nevet. mert láttyák. hogy a vajda mint van hozám. de azon (TL 241)

csinállyak, azt tudom hogy a vajda jó rendelést tett felölem, és (TL 243)

a dolgok; a miolta a vajda innét el ment szüntelen valo (TL 243)

lehet addig a még a vajda maga nem mondgya. it lenni (TL 244)

portékáját a templomokban hordgya. a vajda is tegnap ide viszá jöve (TL 244)

jászbol 4dik indultam ki, a vajda. mind lovakot. mind szekereket adatot (TL 245)

de azonban csak tart a vajda attol. hogy erdélyböl látogatására ne (TL 246)

rosz hir vagyon, mert a vajda udvarában (TL 246)

igen rakodnak szekerekre. a vajda ki ment a városbol. és (TL 247)

jol bé állot, de a vajda, a ki mindenkor jol volt (TL 247)

ugy kapunk rajta. a moldovai vajda. testvér öttse lévén. tudom hogy (TL 253)

még anyira megyen., a havasalföldi vajda száz harmintz ezer tallért, régenten (TL 267)

adó pénzért volt olyan havasalföldi vajda, a ki utánna küldöt a (TL 267)

nyitotta, és már most a vajda emberei viszik az adó pénzt (TL 267)

még a leg elsö havasalföldi vajdáé volt, akár micsodás volt. de (TL 240)

egyikhez sem megyek, mikor a vajdához megyek. reám hintik a mariászá (TL 241)

hogy ha pedig. itt állando vajdák volnának. és ollyanok kik az (TL 242)

pedig azt parancsollyák.. a két vajdáknak, hogy becsületesen fogadgyanak, aposta fermányunkban (TL 237)

a vezér táborban vagyon, a vajdáknak is táborban kel szállani. ha (TL 239)

hát a havasalföldi és amoldovai vajdákrol ne szolyunk, a ketö közöt (TL 267)

hogy egy mészárost akara moldovai vajdának tenni., a deli ibrahim kérésére (TL 168)

dolog volna egy mészárost tenni vajdának., hanem válallya magára hogy végben (TL 168)

van, hogy csalhasson meg másokot, avajdának avároson kivül kerttye, háza vagyon (TL 239)

még. is hirt visznek a vajdának. ha el fognak., itt semmi (TL 240)

nagy félelem van it, a vajdának. akét fia is el illanta (TL 243)

hogy ki jöttem jászbol. a vajdának is ki kelletet ugratni, már (TL 246)

egy viszá foglalni, és magát vajdának üsmértetni, illyen hasznát vette a (TL 248)

már régen el ment kocsinban. avajdánál. egy néhányszor voltam. de amiért (TL 241)

táborára megyen. én is a vajdánál voltam el bucsuztam tölle, mert (TL 243)

már töb egy holnapjánál hogy vajdánk nincsen, mert a német viszá (TL 248)

viszá bukureströl. a fejdelem Constantinus vajdát küldöt volt köszönteni, a ki (TL 224)

az elmém meg kezde csendesedni, avajdát, és a várost. nagy zür (TL 245)

veszem észre, hogy nem mérnek avajdátol. az idegenekel társalkodni. de magok (TL 248)

hogy a nem okos mészáros vajdává lenne, azért mondá pátronának. hogy (TL 168)