vigasztalni – 4
vigasztalni
vigasztalni – 2
meg szomoritani, se valoságal meg vigasztalni. azt felelé mind azokra, hogy (TL 86)
vigasztalás. de csak kel valamivel vigasztalni magunkot, erdélyböl még ide senki (TL 249)
vigasztalnom – 1
el. én nekem mindenikét kel vigasztalnom. és biztatnom. énnekem pedig még (TL 213)
vígasztalni
vígasztalni – 1
igaz uton jár. van mivel vígasztalni magát. vígasztaly édes néném, mert (TL 207)