[változó] – 7
változo
változo – 5

azért is oly haragos, és változo. arra soha sem tanitották., a (TL 216)

A császár változo tantzot jártat a vezérekel, abizonyos (TL 288)

tsinálhatnék a siralomnak völgyében lévö változo életünkröl. amely változást mind adig (TL 300)

is inkáb el hittem, mert változo természetit üsmértem, mivel ha sok (ML 303)

viszik. Itt az Aër oly változo A’ mint a’ nép hazudozo (ML 326)

változová – 1

hagyták. és a természet rendeletlenné. változová. és álhatatlanná lett. azért is (TL 216)

váltózó
váltózó – 1

viszik. itt az áer, oly váltózó. a mint anép, hazudozó. télben (TL 68)