fiu láttya, hogy semmit nem várhat a szüléitöl. olyan könnyen el (TL 197)

adnak napjára, de senki nem várhat többet, harmintz, vagy negyven. személyt (TL 206)

emberek. nagy örömökben, azt sem várhaták hogy mit fog végezni irántok (TL 177)

hogy ha tölle valamit nem várhatnak, mint én töllem, hogy nem (TL 207)

mint én töllem, hogy nem várhatnak., avalo hogy mindenkor csak azon (TL 207)

tenni felölle. és tudnám mit várhatok tölle., de ki tudgya micsoda (TL 209)

nem tudgya, talám botsánotot is várhatok, mert a’ tudatlanul valo tselekedetet (ML 317)

el végezhetem levelemet., és tsendeségel várhatom a parantsolatokot, hogy hová tettzik (TL 229)

orámhoz készültem. a melytöl egyedül várhattam minden nyomoruságimtól valo fel szabadulásimot (TL 208)

elméjit meg valtoztattyák. mit nem várhatunk tölle, csak már is az (TL 42)

pap halála után. hát mi várhattyuké azt? erre a hire nézve (TL 251)