[végzés] – 5
végezés
végezés – 1
ki válthat; az iffiu. a végezés szerént a gazdájának mindeneket meg (TL 140)
végezéseken – 1
aszszonyoknak meg kel állani a végezéseken. meg viszontag. a micsoda itéletet (TL 36)
végezésinek – 1
mond, se ellent nem tart végezésinek, a melyek tsak egy nehány (TL 272)
végezésit – 1
Ámbár az ö Decretumit., és végezésit a birák törvénynek tarttsák is (TL 272)
végezésnek – 1
nem lehet látni avéle valo végezésnek. abban arettentö halogatás, holnap, holnap (TL 15)