[állhatatlan] – 33
alhatatlan
alhatatlan – 1

Alhatatlan fogadásiban (IK/A 239)

alhatatlanoká – 1

és a mely az ifiakot alhatatlanoká tészi minden tselekedetekben, akik is (IK/A 152)

álhatatlan
álhatatlan – 17

köny hullatásokot ejtet volna az álhatatlan amurátesért, a kit mindenkor nagy (MN 67)

kel követni azért. hogy egy álhatatlan férjet viszá hozhassunk. és nem (MN 139)

hertzeg hugának szépségit. ez az álhatatlan fejdelem tsak a hirrire valo (MN 210)

A kristus. Az, az emberi álhatatlan elmétöl vagyon., a mely is (KKU 283)

változob az idönél. ezt az álhatatlan akaratot a jóra, a mely (KKU 283)

oh’ Istenem, mitsoda változó és álhatatlan az emberi elme. az ö (KKU 315)

se a jó erkölcs az álhatatlan elmében. a mely idöben változik (IK/A 152)

és ilyen formában. tsak követik. álhatatlan elméjeknek minden indulatit (IK/A 153)

fö képen, a valtozo. és álhatatlan élme. alkalmatlanná tészi az embert (IK/A 319)

féle veszedelemre teszi, ugy az álhatatlan ember is nyugodalmat nem talál (IK/A 362)

és igy csak gyakorollyak az álhatatlan elméjeknek indulatit (IK/B 504)

elöt az vagy. ha szolgálattyában álhatatlan vagy (IK/B 505)

maga viselésiben. két szinü beszédiben. álhatatlan igéretiben. alattomban járo minden cselekedetiben (IK/B 578)

azt. és elne hadgyad, valamely álhatatlan és változo elmétöl viseltetvén. valamint (IK/B 600)

el, mások pedig szüntelen valo álhatatlan, változo elmével vannak. az mellyért (IK/B 620)

vané. mert az változo és álhatatlan elme alkalmatlan az szerzetes életre (IK/B 647)

veszedelemre adgya * hasonlo képen. az álhatatlan ember, az lelkit sok veszedelemre (IK/B 681)

álhatatlanab – 1

mint ezen avilágon. melyik tenger álhatatlanab, és mélyeb, mint az emberi (KKU 413)

álhatatlanná – 1

a természet rendeletlenné. változová. és álhatatlanná lett. azért is oly haragos (TL 216)

álhatatlannak – 1

tekintetért, vagy pediglen az világban álhatatlannak fogják tartani, mint ollyat az (IK/B 649)

álhatatlanok – 7

irni, hogy a francziák. micsoda álhatatlanok minden cselekedetekben (TL 189)

emberek természet szerént változok, és álhatatlanok szükséges hogy meg probáltassanak. az (É 419)

meg érteni, melyeket atudatlanok, és álhatatlanok, meg hamisitnak (É 514)

és végezésekben. ettöl vagyon. hogy álhatatlanok ajó erkölcs követésiben (IK/A 152)

hogy az jó erkölcsnek követésiben álhatatlanok (IK/B 504)

ollyanokot is ád elönkben. kik álhatatlanok voltak, hogy meg mutasa evel (IK/B 695)

valának., fö képpen a farisaeusok, álhatatlanok, és változok valának, mindenkor készek (ISZ 283)

álhatatlanoká – 1

szerént gyengék lévén, az öket álhatatlanoká tészi minden cselekedetekben, változoká minden (IK/B 504)

álhatatlanoknak – 1

tartoztattya öket. tartván attol, hogy álhatatlanoknak ne tartassanak, vagy valamely más (IK/A 322)

álhatatlanokot – 1

ugy fogják öket tekinteni, mint álhatatlanokot. meg is vetik öket. mint (IK/A 322)

leg álhatatlanab – 1

élete Etelrednek, aki ha leg álhatatlanab nem let volna leg inkáb (MN 217)