mind fejérben valának, és nagy almélkodásal mondá, kérlek uram mond. meg (KKU 446)

tsokolgatta, saida mind ezeket nagy álmelkodásal látván, nem lehete hogy ne (MN 95)

Végtire az álmelkodásnak. és ennek a néma beszédnek (MN 95)

az embereknek. és a nagy álmelkodásokban, egy másnak kezdék mondani, ma (KJÉ 636)

ember vagyok uram., mert az álmélkodás környül vette vala ötet. és (É 224)

ember vagyok uram. mert az álmélkodás környül vette vala ötet. és (É 637)

egy köböl állot volna, nagy álmélkodásában fel kiálta, mondván, Igazán ki (SUT 888)

portugalliának elsö városában érkezvén, micsoda álmélkodásal látá, hogy az uj király (TL 87)

el ijede felette Isaák. nagy álmélkodásal., és inkáb mint sem hogy (É 301)

hogy értette azt a nyelvet, álmélkodásal is olvasá ezeket a szokot (MN 232)

Storophila. Ezeket nagy álmélkodásal halgatván. fel kiáltá. kitsoda az (KKU 337)

josef, és a szent szüz. álmélkodásal. halgattyák. és tekintik vala ezeket (KJÉ 615)

az apostolinak szivében. söt még álmélkodásal, és (KJÉ 712)

A szem, álmélkodásal nézte, a sok szép márványokot (KSZ 416)

atanátsban valának, reája fügesztvén szemeket, álmélkodásal láták hogy az ö ortzája (SUT 510)

haza akarta hozatni, de micsoda álmélkodásban esék, a midön. meg tudá (TL 131)

magunkban éreznünk, aszeretetet. és az álmélkodást. soha nem is kell meg (VKT 807)