már kéd. hogy ha kellé ész három szót, meg tanulni. és (TL 12)

trefás levelhez. nem kivántatnék az ész, szeretném az ollyanoknak meg mutatni (TL 134)

mert csak akis ujunkban töb ész vagyon., mint másoknak egész csonttyaiban (TL 142)

szokta volt meg atanulást. az ész pedig tanulás nélkül. csak olyan (TL 238)

azt, az elküldésben, hogy az ész, és ajó erkölts, nem ád (É 653)

hogy ember vagy. az az, ész (IK/B 389)

nem ajó erkölcstöl, hanem, az ész fogyatkozásátol vagyon. mert ha magokrol (IJE 56)

valo nála. se szépségben. se észben, nem is tekintem ötet ugy (TL 184)

a gyermek még elöre valo észböl, és kegyelemböl örömében repese az (É 38)

azt mondgyák felöle. hogy töb esze vagyon. mint sem egy mészárosnak (TL 16)

a kalmakánt, akinek igen nagy esze vagyon, de a hadakozást ugy (TL 17)

hogy meg tanyitanám ha töb esze nem volna is mint egy (TL 40)

sántult volt meg. de az esze nem sánta. mert nagy eszünek (TL 173)

lenni bennem lehetetlen, ö szép, esze vagyon, azt tudom, és azt (TL 184)

mint két embernek. szokot lenni, esze is volt annyi mint 12nek (TL 204)

természettöl volt. hanem a neveltetéstöl. esze szép. volt, szive jó. de (TL 235)

pedig nem kellet; sok dolgokra esze szép volt. szegénynek, de igen (TL 238)

a szeme kancsal., de az esze nem a. mert elegendö van (TL 239)

kinek tsak egy pénz árra esze légyen, olyan absurdus okát adni (ML 321)

Beátrixnak. esze lévén, könnyen reá álla a (MN 23)

irni szépségét. annak pedig az esze. tizen hat esztendös korában., még (MN 49)

a fejdelem aszszonynak noha nagy esze volt. de persa lévén. a (MN 57)

volt. és az ö nagy esze. könnyen meg üsmérteté véle. az (MN 80)

köny hullatásival felele. a sidonak esze lévén gondolá hogy mind ezekben (MN 151)

annak a leánynak vagyon anyi esze, mint szépsége: Etelred, akinek hová (MN 184)

mondani, hogy ördöge vagyon. és esze nélkül beszél, és meg mások (KJÉ 688)

lehesen. a, hogy akinek töb esze, értelme, és tudománya vagyon. magát (VKT 849)

szükséges. 1. mihelyt anyira valo esze lehet agyermeknek (C/A 516)

szükséges. 1. Mihelyt annyira valo esze lehet a gyermeknek hogy arrol (C/B 1291)

Annak a fejdelemnek volt esze mondá télamon. bironak is teszem (IJE 31)

mester ember. a kinek arra esze vagyon. miért nem üz egy (IJE 41)

teremptetésekor, elveszet az ollyannak az esze, mondgya tertullianus. aki azt gondolná (KSZ 290)

evilágra jövendö. Jésus azért midön eszébe vette volna hogy el jönének (É 357)

el ötet a hideg lelés, eszébe vevé azért az attya, hogy (É 811)

hogy holmi nevettséges dolgok nejussanak eszében. mert a minap communicalni akarván (TL 45)

kárttya. és az ének az eszében, a spanyolnék. szintén ugy bujálkodnak (TL 99)

szerencséjinek álhatatlanságátol, gyakran jut vala eszében, aportán lévö nagy uraknak szerencsétlenségek (TL 179)

eszembe, de kednek hogy jutnak eszében, de hogy jut Ked eszében (ML 319)

eszében, de hogy jut Ked eszében, és miért nem felejtette el (ML 319)

lelkét meg tarttya életben, mert eszében vévén magát, és meg térvén (É 210)

kezde lenni. és noha szüntelen eszében volt dom fernánd. és atölle (MN 19)

és minden valamit kerm látot, eszében véteték véle. hogy mi légyen (MN 43)

szemlélé. hogy dom sebastien juta eszében, és arra meg tüzesedék. az (MN 167)

pedig tsak tsudáltam., végtire timántnak eszében juta hogy volna nála mind (MN 225)

midön már utban volnának storophilának eszében jutván hogy azon a napon (KKU 252)

jó téteménynek jele. 2. {…} anyomoruság eszében juttattya az embernek hogy az (KKU 379)

vagy mondat, a mely még eszében sem volt. és hogy ha (IJE 38)

üle. mint hogy nekem kell eszében juttatni apaternek. mondá angyélika, hogy (IJE 54)

büntetik., vagy meg jutalmaztattyák, ezt eszében tartván. nem fog kegyelmed vétkezni (IJE 71)

orával is; ate nagy szépséged, eszed, és okosságod olyan méltová tésznek (MN 204)

ate szemedben vagyon, nem vészed eszedbe, avagy mint mondhatod az atyád (É 615)

hánnyak. hanem azért jöttem, hogy eszedbe juttassam hogy engemet szerettél. hogy (MN 143)

és mondgya. meg bocsátok. sokszor eszedben jutok én neked ha meg (TL 214)

mondá néki Ábrahám, Fiam jusson eszedben hogy el vetted javaidot ate (É 288)

szavai Ábrahámnak, agazdaghoz, fiam, jusson eszedben. hogy el vetted javaidot ate (É 291)

életét,. akor meg engedem hogy eszedben jussak., hogy szeretetemel magadnak hizelkedgyél (MN 134)

remélheti, abban nem kételkedhetel. ha eszedben jut, mit mond az évangyélium (KKU 437)

gazdagnak, hanem hogy, fiam jusson eszedben hogy el vetted ate javaidot (VKT 838)

mutatni az oltár elött. eszedben jut hogy atyád fiát meg (VKT 856)

ennek az elsö könyvnek, és eszedben juttatván mind azt a mit (IK/A 79)

valok, erre valo nézve juttasd eszedben mind azokot a tselekedeteket a (IK/A 108)

tselekedtél azokban. jusson az is eszedben, ha azon a napon voltálé (IK/A 108)

Ved eszedben fiam jol ezeket, és kövessed (IK/A 117)

vétek ellen állani. hanem ajusson eszedben. hogy mitsoda örömed és vigasztalásod (IK/A 194)

Mindenkor eszedben legyen szent Pálnak ez a (IK/A 224)

ne fokadgy a szitkozodásra. legyen eszedben ez a szép szava a (IK/A 250)

ebben a rendben mégy’ mindenkor eszedben legyenek. hogy magadot jól viselhesed (IK/A 305)

Tarttsad jól eszedben. mind ezeket, és azt tud (IK/A 346)

valo szeretettöl vagyon hogy ha eszedben tartod szent Pálnak ezen nagy (IK/A 349)

és ugyan ennek fejérsége juttasa eszedben, hogy belsö képpen kell meg (IK/B 397)

Az gyakorta valo gyonás nélkül, eszedben sem veszed, hogy sok rosz (IK/B 456)

fel elmédet. az utolso itélet eszedben jusson. az jelen valokot felejsd (IK/B 484)

amelyeket elödben adok. hogy vegyed eszedben micsoda irtozásal kel lenned ehez (IK/B 516)

kisértetek reád jönek, ezek jussanak eszedben (IK/B 536)

el. arra valo nézve jusanak eszedben (IK/B 539)

erre van szándékod, mindenek felet eszedben legyen hogy mire inté az (IK/B 656)

hivalkodo elméhez illik, sem az eszedért, tudományodért, mert az, az Isten (IK/B 609)

görögöknek más féle szinü az eszek,. nem mondhatni tellyeségel. hogy fekete (TL 239)

lehet tudni, hová lesz az eszek ebben a dologban., láttyáké az (VKT 821)

bánni vélek azért, hogy több eszek legyen. mint sem a mint (IJE 94)

a spanyolok közöt nevekedtenek fel, eszek, és elméjek, pedig vagyon, azokra (KSZ 458)

és a Cáfrák, akiknek eppen eszek nintsen, mind ezekböl elsöben embereket (KSZ 458)

azonban. akik fel támadtanak volt. eszekbe vévék. hogy mitsoda nagy vétket (MN 72)

szép gondolat nem jut mindgyárt eszekbe (IJE 50)

nagy munkákot vinnének végben. de eszekben sem jutna, mahumetnek pedig szükséges (TL 111)

a Constancinápolyi pátriárcháknak. sok ideig eszekben sem volt, hogy magokot hasonloknak (TL 143)

a gyermek Jésus jérusálemben, és eszekben nem vevék aszüléi, vélvén pedig (É 101)

amidön sok gyalázatokat fog szenvedni, eszekben jutván hogy még elöre meg (É 156)

jobban el távoztassa ahiveket ezektöl. eszekben jutattya. hogy ö magok az (É 311)

avilági szokásért, az Apostolok szerént. eszekben kel juttatni amit tanitottak, és (É 729)

Ennek a szerentsétlen atyának maradéki eszekben juttatván. azt a boldogságot a (KKU 251)

vett attol. aki ötet küldötte. eszekben juttatá. hogy sokszor meg mondotta (KJÉ 625)

ki keres tégedet halálra.? jésus eszekben. juttatá a harmintz nyolcz esztendös (KJÉ 681)

lélek, meg érteti vélek, és eszekben juttattya, mind azokot az igazságokot (KJÉ 743)

nem pirulnak az évangyéliumért. mindenkor eszekben tarttyák ezeket a timotéusnak mondot (VKT 835)

részit, mint olyat. a mely eszekben juttattya gyengeségeket. és nyomoru voltokot (VKT 899)

sietve gyonnak meg, töredelmeség nélkül. eszekben sem lévén az magok meg (IK/B 672)

adta volt nékik., hogy mindenkor eszekben tarttsák hogy ingyen valo kegyelméböl (C/A 594)

ezt a törvényt, hogy mindenkor eszekben tarttsák., hogy ingyen valo kegyelméböl (C/B 1349)

és esztelenek, hogy ök azt eszekben nem vehetik hogy (SUT 593)

vannak ollyanok., kik minden szép eszekel. és érdemekel. haszontalanoká tészik magokot (IK/B 433)

miben áll. a nyájaságal. és észel irot levél, az én leveleimröl (TL 134)

vagyon szivünkben, kövesük annak indulatit. észel, és okoságal., mert valamit eszerént (É 323)

mely el hiteti hogy bövölködünk észel, elmével, azért ellene is állunk (É 553)

historiáját., a melyet olyan nagy észel, és szemérmetességel beszéllé elé, hogy (MN 42)

kit az Isten adot néked,. észel, értelemmel, és akarattal fel ékesitetett (IK/B 390)

husz esztendös leány lévén, az észel valo tréfás nyájaságot. az jó (IJE 9)

mondá tacitus. de rabhoz illendö észel. nintsen olyan, kegyetlenség. se huzás (SUT 664)

nem kel irni, az én eszem nem hasogattya az áert, minta (TL 175)

ismét halálomnak okát, se az eszem meg tebolyodását. mind ezek szomoru (MN 96)

tsudálatosab. leg elöbször is, az eszem. és az elmém jövének helyre (MN 96)

fágóhoz, akin mindenkor nevetek mikor eszembe jut. a csaszár udvarában volt (TL 13)

semit nem láttak, a jutot eszembe. hogy talám a hártyikák a (TL 286)

tsalatkoztatásomon pedig igen örűltem, mindgyárt eszembe jutott a’ Sz. Chrysostomus mondása (ML 307)

a’ Sűtő ház jol jut eszembe, de kednek hogy jutnak eszében (ML 319)

észre vehessed. hogy a nékem eszembe jutot., ne keressed tehat azt (MN 84)

tselekedtem. vagy mondottam volt. mind eszembe jutának. és olyan vétkesnek találám (MN 96)

alat a thibolt képe mindenkor eszembe volt, véle beszélettem, tölle botsánatot (MN 100)

szép vad leány mindenkor az eszembe volt, arrol kezdék gondolkodni hogy (MN 228)

mind ezekröl végire megyek. de eszembe jutván. hogy nem tudok vele (MN 228)

felejtém hogy ki volna timánt., eszembe nem juta hogy a vad (MN 231)

nem lehet mondani. most veszem eszembe. hogy mire valo légyen, egy (KKU 377)

uram akor nem jutot mindgyárt eszembe. de azon kivül is, ezt (KKU 383)

kegyelméröl jutott ez a gondolat eszembe. mutatván télámonra (IJE 49)

tegnap a beszéd, a könnyen eszembe jút, hogy mind eddig tsak (IJE 54)

hogy valamely dologrol végezenek, mikor eszembe jut, mindenkor kel nevetnem, mert (IJE 60)

szüntelen ostromol minket. erröl jut eszembe az andromédes historiája, hogy egy (IJE 74)

Erröl jut eszembe mondá apater, olvastam valamely könyvben (IJE 97)

hordoz maga után, mivel ha eszembe jút, a bölts azt mondgya (IJE 154)

mely haszontalan, lássuk ha jól eszembe jut. miképpen osztotta vala el (IJE 157)

monda a háznál. mi jutot eszemben. ha nálunk az öreg aszszonyok (TL 16)

király. a neve nem jut eszemben., soha leg kiseb szomoruságot. vagy (TL 72)

el sem felejtem. és mindenkoron eszemben fog jutni hogy micsoda napokot (TL 76)

irtam kédnek. de nem jut eszemben. de mint hogy uj házasokrol (TL 83)

egy nehány vers is jutot eszemben. az is az uj házasokrol (TL 84)

onnét irok. azért is jutot eszemben. hogy régenten, siciliában, volt egy (TL 93)

a szent gergely panaszán. mikor eszemben jut. mert a mely diaconus (TL 95)

felöl, a neve nem jut eszemben, hogy Constancinápolyban akarván menni, ahajobol (TL 95)

csak azt irom. a mi eszemben jut. mert mikor kédnek irok (TL 96)

a melyet én olvastam. mikor eszemben jut, mindenkor nevetnem kel. nevesse (TL 97)

kine nevetné eztet. most jut eszemben hogy egy kérdésire meg kel (TL 98)

legyen, de éppen most jő eszemben egy jó gondolat., hogy miért (TL 124)

husz esztendöben egyszer nem jut eszemben. mert ugyan is hogy jutot (TL 125)

azután.? az illyen kérdésröl jut eszemben egy vezér, a ki is (TL 137)

volt kednek de nem jut eszemben, de arrol nem irtam hogy (TL 138)

az illyenröl, de nem jut eszemben, de azt tudom. még meg (TL 141)

a mély kérdések pedig, ha eszemben jutnak, ezek, ha mindenkor elsöb (TL 142)

vagy fejdelem volt nem jut eszemben., elég az hogy. aza sok (TL 147)

többet nem. ezis arrol jut eszemben, hogy azt irja kéd. micsoda (TL 171)

polturás ébedhez ülhet. erröl jut eszemben. hogy karolus quintus. bruxelában lévén (TL 172)

cselekedet volt. éppen most jutot eszemben. a hires pilatus, ellen valamely (TL 174)

bé akarám a levelemet pecsételni. eszemben jutot. a károlus magnus leánya (TL 192)

punctumot tenni,, éppen most jut eszemben, hogy egy néhany iffiu képiroknak (TL 193)

ki is, ha jól jut eszemben; harmadfél száz esztendö mulva, fel (TL 197)

a jövö esztendöre, erröl jut eszemben. hogy Carolus {…} nem tudom (TL 198)

bucsuzo levelét urunknak. most jut eszemben. hogy eddig el kelletet volna (TL 207)

kel magunkot alkalmaztatni. sokszor jut eszemben a szegény urunk jövendölése., mert (TL 213)

szokot, most konyves szemmel jutnak eszemben., bé is tellyesedtek., Isten igy (TL 214)

nézve, száz féle gondolatok jönek eszemben. de talám egyik sem leszen (TL 251)

mikor hallottam beszélleni. ezerszer jutot eszemben a leányom. ihon ezek azén (MN 91)

pirongatásidnál, mert a te keserüséged eszemben juttattya. hogy mitsoda jót vesztettem (MN 132)

a judith mondási jól jutnak eszemben. mondván. ne mutassunk türhetetlenséget a (KKU 357)

Eszemben jutnak még igen szép szavai (KG 560)

Az elöbbeni részt el végezvén, eszemben jutot meg egy más ók (IK/A 146)

fel, mikor arrol valo tudatlanságomot eszemben venném, az én lelkemet igazitám (IK/B 447)

hogy egy nehány vers jutot eszemben. egy bizonyos reströl, lehetetlen hogy (IJE 57)

minden sebemböl ki szedem az eszemet., és azon leszek hogy mindnyájan (MN 9)

kik mind azon igyekezének. hogy eszemre jöjjek. de a mi leg (MN 96)

és timánt oda jövének. és eszemre térék. azután bé köték sebeimet (MN 242)

többi közöt fekünni. a ki eszén nem lévén. avér igen fólyt (MN 34)

királyi hivatallyához, és a melyben eszének több jelit adá. mint igaz (SUT 604)

korknak az Etelgiva szépségéröl. és eszéröl. a király pedig az udvarához (MN 187)

ditséretet tenne. az ö szépségéröl. eszéröl. jó erkölcséröl. és nemesi szivéröl (MN 198)

fejedelemben sok szép tálentumot adot, eszet szépet adot. és ha ezt (TL 216)

bátorságot fel gerjeszti, 4. az eszet fel haborittya, meg tompittya., az (É 809)

se a keménység, se averés. eszet nem ád. és midön erövel (IJE 94)

és akinek abor el veszi azeszét, mivel olyan sok rosz dolgokot (É 700)

kinek régtöl fogva üsmérték nagy eszét. és okoságát. azon kivül is (MN 36)

külde a Császár udvarában, akinek. eszét. szépségit. és más sok egyéb (MN 65)

volt., a kinek is nagy eszét. és szépségit. mindenek tsudálták. és (MN 79)

mulata el. hogy a leányának eszét helyre hozhassa. de tsak haszontalan (MN 87)

vigyáza. hogy tsudálá az ö eszét azután tanácsot kére korktól hogy (MN 177)

veszi. minden tselekedetiböl észre vévén eszét és okoságát. gondolám hogy könyü (MN 228)

meg másut. de atekélletes embereknek eszét. és böltseségit birjátok. ugyan ezel (VKT 827)

gyógyittsam az embert pokloságábol, vegyétek eszetekbe, és lássátok, hogy okokat keres (É 314)

követöim atyám fiai, és vegyétek eszetekbe azokat a kik ugy járnak (É 824)

ha Isten volna, nem juté eszetekben, hogy még mikor nálatok volnék (É 41)

atiteket meg tanit mindenekre, és eszetekben juttat mindeneket. valamiket néktek mondok (É 580)

Hallyátok meg azért királyok, vegyétek eszetekben., és tanullyatok föld határinak birái (IK/B 654)

rabságban kel esni. a feleséginek esziben jutt. hogy talám ha ajándékot (TL 14)

közelitet. aza gondolat jöt az esziben. hogy mi jo volna. a (TL 45)

a királynak. el kelletég halgatni, esziben is juta idövel, mert cyrus (TL 72)

esvén. és halálra itéltetvén. akoron esziben juta a solon mondása. mint (TL 72)

ugyan is hogy jutot kédnek esziben hogy töllem azt kérdgye. hogy (TL 125)

a nagyra vágyodás. felinek sincsen esziben az ország jova. de mindenik (TL 155)

rakva volt kalácsal. bélesel. addig esziben sem jutot a fekete kenyér (TL 160)

meg vakitván, a nagyra vágyás, esziben sem juta. akötés, melyet tett (TL 180)

példát ád, akinek is estve esziben jutván. hogy azon anapon semmi (TL 200)

tsak az imádság volt az esziben, apüspök és a kik a (TL 299)

azért inkáb is jutotam Kednek esziben, de bár joért let volna (ML 319)

meg tért bünös, szégyenli ha esziben jut, vétkeinek tselekedetit, hát még (É 701)

ellene fel támada. a midön esziben jutot hogy mitsoda kegyetlenül bántak (MN 93)

hogy a férje mint fogadta. esziben jutának, az el mult szomorusági (MN 143)

tölled várjam avigasztalást. eleonorának ezekre, esziben jutván az Elvir sok szerentsétlenségi (MN 151)

melyet dom sebastien fözöt neki, esziben jutot. hogy meg kostoltassa. Elvirel (MN 157)

sem hozá azt elé. hogy esziben ne juttassa. gondolván. hogy idövel (MN 162)

emlékezetet felölle. azért nem akarák esziben is juttatni. ez a mérges (MN 167)

dolgoknak vége legyen egy szer. esziben juttatá Elvirnek mind azok elött (MN 168)

unadalmat okoza néki. mindenkor tsak esziben (MN 172)

elméjit, hogy tsak etelred volt esziben, tsak rolla beszéllet, és gondolkodot (MN 178)

látá, és azon meg haborodék. esziben jutván hogy a király mitsoda (MN 179)

nagy keserüségben veté Etelredet. azután esziben juta néki azö szépsége. kegyessége (MN 215)

szemére. maga viselésit, azután azis esziben juta hogy mint volt Emma (MN 215)

az elött üsmért vala, akép esziben juttatván néki a személyt, az (KKU 403)

másodszor szolla, jésus peterre tekintvén. esziben juttatá. jövendölésit. ez az apostol (KJÉ 752)

éll, de azokhoz nem ragaszkodik. esziben tartván. a bölcsnek ezt a (VKT 879)

éjel, napal. Tsak az, az esziben, hogy tehettsége (VKT 883)

valo jó maga viselésének. cselekedete esziben jutván. ekképpen felele . . nagy bátran (IK/B 417)

orvoságot bé vegye, de ilonának esziben juta hogy a bor foly (IJE 40)

a sátornak, egy baglyot láta. esziben is juta mindgyarást neki. a (SUT 617)

mitsoda nagy veszedelembe volna, maga esziben juttatá arégi álmajit, és a (SUT 813)

személyü volt. de az ö esziért, és jó erkölcsiért, még méltób (MN 14)

is tiszttségedben. de az magad eszihez ne bizál. soha semmit ne (IK/B 657)

reája. noha vettük észre, hogy eszin van. azt is láttuk hogy (TL 203)

nem kel. tsak a magunk. eszin járni, hanem tanátsot kel kérni (É 640)

mert el temették. akor tér eszire az ur. sok féle bu (TL 189)

nem használna is., hanem hogy észire adgya neki nyomoruságos állapottyát, de (C/B 1409)

követi, a kinek is nagy eszit meg üsmérte. de mindenkor csak (TL 42)

mutatá. és igen tsudálá szép eszit rákimának. a kinek is meg (MN 65)

ök vérekel meg petsétlették, az eszit el vesztette az olyan., aki (KG 454)

és annak gyönyörüségeit, ameg romlot észnek erejét el veszi, hogy tsak (É 809)

minden tselekedetében, anyi kedvet. és eszt mutata. hogy a király nehezen (MN 187)

helyre hozuk, vagy eszünk által, vagy magunk szép viselése (TL 187)

ennek okáért, ezt mindenkor az eszünkbe tarttsuk, hogy másokal ugy bánnyunk (IJE 71)

Eszünkbe juthat mit mondánk ide fellyebb (IJE 113)

tartot meg, a melyek, még eszünkbe juttattyák arégieket, a mint is (KSZ 486)

valoságos keresztyének, azt kel mindenkor eszünkben tartani, hogy avaloságos Jákób, a (É 855)

ha agyonás után valamely vétek eszünkben jutna. mit kel tselekedni (C/A 567)

és a reliquiak elött, nékünk eszünkben juttattyák azt a fényes boldog (C/A 903)

a gyonás után. valamely vétek eszünkben jutna mit kell tselekedni (C/B 1329)

és a reliquiák elött. nékünk eszünkben juttattyák. azt a fényes bóldóg (C/B 1577)