[ígérvén] – 15
igérvén
igérvén – 15

amaga szöllöjében, se jutalmat nem igérvén nékik, minden dolgok tsak hivalkodás (É 141)

igérvén nékik. hogy meg nyugosztallya, és (É 253)

nagy irgalmaságal legyünk felebarátunkhoz, azt igérvén nékünk, hogy az Isten sokal (É 616)

nékünk az üdveségre, meg váltot igérvén, aki meg érdemlette, és bé (É 742)

lakhatik. igérvén azt is. hogy ugy fogja (MN 68)

hüségére, mind titka meg tartására igérvén magát. monda hogy a mit (MN 153)

azt meg gátolhassa. és minden igérvén a fejdelem aszonynak. a skatulyát (MN 159)

üznék a szaladokot, azután grátiát igérvén mindennek. nagy ditsöségel viszá tére (MN 206)

meg is vigasztalá öket. azt igérvén nekik. hogy a bölcseségnek, a (KJÉ 729)

hát az Istennek oly időt igérvén néki, a mely nincs hatalmadban (IK/B 404)

irgalmaságot tett vélek. meg váltot igérvén nékik a kinek érdemi által (C/A 228)

tartották abban az idöben; azt igérvén nékik, hogy meg mutatná a (SUT 541)

együt a jordán vizén, azt igérvén nékik, hogy tsak szovával meg (SUT 622)

béliek hozá küldének titkon, arra igérvén magokot, hogy a kapukot meg (SUT 832)

vevé hogy ötet apusztában kövesék., igérvén hogy tsudákot tenne, Az elei (SUT 897)