Conciliumokal, és a szent atyák irasival. meg egyezik (C/B 1578)

a fö papok ezen az irason meg ütközének, és anékik nem (KJÉ 758)

beszédek ezek.! mint ha az irás okozná a roszat, és nem (TL 40)

többet nem irhatok, mert az irás is. izetlen,. a micsoda állapotban (TL 74)

hogy bercsényiné aszszonyrol szol az irás, aki is szem látomás fogy (TL 78)

szük. azert is emlékezik az irás annyiszor a kutakrol., azzal nem (TL 133)

az Istenért. de meg az irás azt mondgya, hogy mások látván (TL 257)

a szent valo hogy az irás azt mondgya. hogy ha tsak (TL 257)

ez iránt rettentö példa, ugyan azirás is int minket az Apostol (É 13)

Miért tészi azt fel az irás hogy lön az urnak szava (É 48)

hogy ketsegtessék rosz hajlandoságínkot, az irás tilttya a világi szeretetet, és (É 60)

tsak rest szándékal, valamint az irás mondgya. hogy arest akar is (É 137)

{…} Az irás szerént érti azt, hogy szent (É 161)

mást helyt azt mondgya az irás, hogy az Isten meg bünteti (É 205)

hanem békeséges türésel szenvedgyük az irás szerént. {…} az Istennek késedelmét, reméllyünk (É 207)

tétel. az üdveségre, mert az irás azt mondgya. minden aki öbenne (É 220)

és rendel. azt mondgya az irás, hogy ez az Isteni böltseség (É 230)

egymástol valo fügést, amelyet az irás aki rendelt sereghez hasonlittya (É 240)

szerént vévék azt, amit az irás mond, amessiásnak hatalmárol, és nagyságárol (É 244)

nem gondolkodik. el mondhatni az irás szerént, hogy minden test meg (É 267)

{…} Miért mondgya az irás hogy tsalárd minden emberek szive (É 287)

aroszra hajlandó. a melyet az irás Concupiscenciának nevezi, és a mely (É 287)

érzékenységi. és gondolattya. mondgya az irás. a gonoszra hajlandok iffiuságától fogvást (É 287)

lévén az a kö. az irás szerént, a ki reájok esik (É 299)

{…} Minek tulajdonittya. az irás azt, hogy susánna oly álhatatosan (É 348)

{…} Miért mondgya az irás, hogy avéneknek az elött tett (É 350)

is. de mit mond az irás, vesd ki a szolgálot, és (É 354)

kiket jelenti a fü, az irás szerént, és azokot meg gyözük (É 359)

ugyan ezt is mondgya az irás, fel tévén ezekel aszokal a (É 377)

{…} Miért mondgya az irás hogy akristus oda járula, és (É 385)

{…} Az irás mondgya, hogy se nem éheznek (É 395)

pedig nem figyelmeznek. hogy az irás, és a szent Atyák szerént (É 406)

én bennem, a mint az irás mondgya, élö viznek folyó vizei (É 407)

Isten beszéde lett, és az irás fel nem bontathatik, akit az (É 417)

nevek, valamint a porban valo irás. melyet a szél el viszi (É 427)

nintsen ékesége, holot másut az irás azt mondgya. hogy legg szebb (É 451)

a szent Háromságnak, noha az irás, azt mondgya. hogy a Boldogságus (É 487)

hogy az Eucharistia, amelyet, az irás, ezekel a szokal nevezi kenyér (É 508)

Miért teszi azt fel az irás hogy meg nyittá elméjeket az (É 514)

Miért tészi azt fel az irás hogy az Apostolok semmit nem (É 519)

{…} Az irás azt mondgya, hogy az Isten (É 568)

{…} Az irás azt mondgya hogy sok jeleket (É 592)

tudnunk azt, amit mond az irás, arrol, és a traditio, kevélység (É 604)

ejttsék. beszédekel. vagy példájokal, az irás mindenüt tsak azt jovallya, hogy (É 632)

is vész abban, mondgya az irás (É 632)

egy lelkek legyen, valamint az irás mondgya. az elsö keresztyénekröl, ebböl (É 643)

{…} Miért mondgya az irás, hogy ollyanok mint atüz, hogy (É 650)

nintsen akristus lelke. és az irás szerént, a kik az Isten (É 666)

Izraelben, és tanitván anépet, az irás igazságira. ö maga nem tudgya (É 666)

hatalmasab, és rettentöbb ember, az irás szerént, az Isten kezében tsak (É 676)

a mint néki tettzik, az irás szerént, és aki az ö (É 676)

{…} Az irás miért tészi azt fel. hogy (É 677)

{…} Miért mondgya az irás, hogy a gérlitze. szava hallatot (É 685)

ez az örök élet. az irás szerént, jutalma a jó tselekedeteknek (É 702)

szent Lélektöl származik, akit az irás félelem lelkének nevezi, mind természet (É 709)

a szájokban vala, mondgya az irás, és még az ételt el (É 715)

volna az igazság de az irás, mindeneket abün alá rekesztet, hogy (É 742)

érezük a hálá adatlanságra, az irás fel teszi, hogy ez apoklos (É 746)

{…} Az irás azt mondgya, hogy az egész (É 750)

Mit jelent még. amit az irás szentek szentinek nevezi, és mind (É 762)

tészen az, a mit az irás mond atselédes gazdárol. hogy fel (É 765)

{…} Miért mondgya az irás, hogy aki amás terhét viseli (É 777)

atyanak példája, akiröl mondgya az irás, hogy hitt ö, és az (É 812)

kép, és a felyül valo irás? mondák néki, a Csaszáré, akkor (É 821)

ezen értelemel is mondgya, az irás, hogy az Isten üsméri a (É 832)

se árnyék. se setéttség, se irás, se hit, hanem ötet egészen (É 847)

tudta mit kivánt, mondgya az irás, ahartz elött kiváná el venni (É 848)

mitsoda értelemel mondgya tehát az irás, hogy a mindeneknek teremtöje parantsolatot (É 855)

kel magyarázni, a melyet az irás sionnak, és szent városnak nevezi (É 856)

elméjit, ezért is mondgya az irás felölle, hogy halgatta az ö (É 858)

rendel mindeneket. azt mondgya az irás., hogy ez az Isteni böltseség (É 868)

{…} Miért mondgya az irás hogy ollyanok mint atüz, hogy (É 873)

{…} Miért mondgya az irás hogy akristus maga adta az (É 884)

mind azokbol. valamiket mond az irás az Angyalokrol és a vénekröl (É 889)

az Atyához, mondgya tehát az irás, hogy hatalmat vett tölle, hogy (É 898)

test pedig a mint az irás mondgya, meg rontotta volt uttyát (É 900)

nemzettségeket. akristus által, akit az irás, Ábrahám fiának nevezi. a ki (É 900)

föveb rab leányal, hogy az irás nem volna meg tiltva azért (MN 145)

Ez az irás meg hatá a sziveket mind (MN 169)

hogy anglus nyelven volt az irás. mint hogy értette azt a (MN 232)

a hihetö. hogy ez az irás tsak it fog el veszni (MN 232)

türéseket, azért is mondgya az irás tobiásrol. mert mint hogy az (KKU 275)

A kristus. attol, amint az irás mondgya, hogy arest akarja is (KKU 282)

ugyan rollok is mondgya az irás. hogy éjel napal. ollyan idegen (KKU 296)

ne kételkedgyél leányom. mivel az irás azt tövisnek nevezi, mert valamint (KKU 300)

nem ók nélkül mondgya az irás. hogy jobb a pusztában lakni (KKU 305)

nem olvastadé mit mond az irás az igazak felöl, láttattak az (KKU 337)

mint a hóld, mondgya az irás. {…} valamint hogy a hold majd (KKU 355)

felé, azért is mondgya az irás, hogy az alázatos embernek könyörgése (KKU 366)

szabaditá öket nagy szükségekböl. {…} az irás elég példát ád az olyanokrol (KKU 367)

ate irgalmaságodnak jele. valamint az irás mondgya. hogy az igaznak lelke (KKU 376)

akarattyok szerént járjanak, mondgya az irás, hanem mindgyárt a büntetéshez fogni (KKU 379)

életre vezet keskeny, mondgya az irás, és nem tsak egy féle (KKU 398)

hasznos orvoságal nem élnek, az irás tsudálkozásal mondgya, hogy ása király (KKU 402)

meg esik, héttzer napjában. az irás szerént, és jaj volna még (KKU 406)

ezen olajrol is mondgya az irás. vony engem, utánnad futunk. ate (KKU 441)

foghatná azt meg, mivel az irás azt mondgya hogy a szem (KKU 449)

szegényekel irgalmaságot tésznek, mondgya az irás, de a hatalmasokal. kemény itélettel (KG 464)

volt, ezért is mondgya az irás. hogy mezitelenek voltak, de azt (KJÉ 572)

olyan betegnek állapottyához hasonlittya az irás, a kinek szüksege vagyon az (KJÉ 585)

az Isten bölcseséginek nevezi az irás ötet, mert az attya üsmerettsége (KJÉ 610)

születet a mely várost. az irás Dávid városának nevezi, a midön (KJÉ 611)

ö volna akristus. mivel az irás eszerént teszi fel a szent (KJÉ 621)

akiröl az irás mondgya. hogy a dávid familiájából (KJÉ 653)

mind azokot amiket hallunk tölle? azirás fel teszi. hogy nem tsak (KJÉ 659)

ettek apusztában, a melyet az irás, mennyei kenyérnek nevezi, mint ha (KJÉ 666)

meg kellesék halni, holot az irás azt mondgya, hogy a kristusnak (KJÉ 720)

volna ahusvéti báránybol., akit az irás az ur által menetele áldozattyának (KJÉ 737)

atanitványokot., hogy bé tellyesednék az irás, hogy akiket nékem adtál. senkit (KJÉ 749)

de hogy tellyesednék bé az irás. amelynek eszerént kel bé tellyedni (KJÉ 749)

a keresztnek. felsöb végire., az irás sidoul, görögül, és deákul volt (KJÉ 758)

tudták még akor. hogy az irás mit tanitana, és arra reá (KJÉ 763)

azö lábaihoz közelgetnek, mondgya az irás, azö tudományának folyását veszik. De (VKT 791)

szenvedésnek, aki is, amint az irás mondgya, meg részegedet a gyalázatokal (VKT 817)

a kegyes ember. el töri. azirás szerént. ellenséginek haragját (VKT 853)

roszab akét nyelvünél mondgya az irás. jaj annak akinek kettös szive (VKT 873)

el veszté szeme világát, az irás fel teszi, hogy az Isten (VKT 904)

veti az együgyüt mondgya az irás. és nem segiti a gonoszt (IK/A 33)

volt. ihon mit mond az irás az elsöröl, Heröl. {…} Her judásnak (IK/A 40)

mindgyárt azután azt mondgya az irás, hogy az Isten meg verte (IK/A 40)

volna, ugy anyira, hogy az irás béliál fiainak nevezi öket, az (IK/A 40)

David elsö fiárol vagyon. az irás tsak egy gonosz tselekedetit adgya (IK/A 41)

volt, a mint is, az irás szerént. rend kivül szép volt (IK/A 42)

tarttya egész életében. valamint az irás mondgya. ved bé az oktatást (IK/A 46)

mivel az ember élete az irás szerént. szüntelen valo küszködésböl ál (IK/A 47)

el, hanem a mint az irás mondgya. le szállot véle atömlötzben (IK/A 50)

elé hozni., a kiröl az irás tsudálatra valo dolgokot mond. hogy (IK/A 52)

meg tselekeszi vala mondgya, az irás. és töb illyeneket az Isten (IK/A 52)

békeséges türésel szenvedé. hogy az irás azt a jobéhoz hasonlittya E (IK/A 53)

meg magát a kinoktol, az irás fel teszi, hogy meg tekinté (IK/A 54)

tselekedni. ezért is mondgya az irás. hogy a gonoszok nehezen térnek (IK/A 55)

tészi. ugyan ezért is az irás elönkben akarván tenni a meg (IK/A 55)

mindgyárt felyeb azt mondgya az irás. Éhséget botsátok a földre: nem (IK/A 57)

ezen egy példa helyet, az irás sok számut ád elönkben. az (IK/A 64)

És noha az irás egészen fel ne tegye is (IK/A 64)

valo szeretetinek jele. valamint az irás mondgya a bölcseség könyvében. Ha (IK/A 68)

valo halálnak ókai. erröl az irás igen sok példát ád elé (IK/A 69)

az utálatos, a mint az irás mondgya. minden kevélyeknek királya, nagyob (IK/A 78)

a szép példán kivül, az irás elödben adgya még A Jesus (IK/A 88)

el nyerhesek abölcseséget ifiuságokban: az irás elejekben adgya azokot az ifiaknak (IK/A 88)

anevezetes dologrol a melyet az irás mond Joás királyrol, ezt a (IK/A 93)

ez a király és az irás, ennek a szent fö papnak (IK/A 94)

után semmit nem találtanak. az irás azt a szép okát adgya (IK/A 106)

fogsz adni az Istennek. az irás azt mondgya. hogy a ki (IK/A 112)

avilág. A melynek kezdetin, az irás azt mondgya, hogy az Isten (IK/A 129)

urnak fel támadásárol szól az irás. a mely volt szombat másod (IK/A 134)

a két nyomorult unszolák, az irás annak a szent tselekedetnek okát (IK/A 143)

oktatásokot vett volt ifiuságában,. az irás igy szól felölle, Isten félö (IK/A 143)

hogy szabadosaban vétkezhesenek., valamint az irás mondgya azokrol az utálatos vénekröl (IK/A 170)

halgassad mit mond erröl az irás. és az Istenért ved a (IK/A 172)

valamint ezt fel teszi az irás. király. 1 könyv. 2 rész (IK/A 173)

közelit. abban esik. valamint az irás mondgya. hogy a ki aveszedelmet (IK/A 179)

szüntelen valo viaskodásbol áll, az irás tanitása szerént. ollyan ellenségink vannak (IK/A 186)

a gazdagok, a mint az irás mondgya. az emberek munkáiban nintsenek (IK/A 204)

elött kedves volt. valamínt az irás mondgya hogy az Isten véle (IK/A 212)

után. fundamentuma atöbinek. Ezt az irás, abölcseség kezdetinek nevezi, és ugyan (IK/A 216)

kezdete a bölcseségnek. ugyan azon irás azt mondgya. a szent Tobiásrol (IK/A 216)

az ö szeretetének mondgya az irás. és a szeretet. tekélletesége, a (IK/A 217)

a külsö maga viselésiböl, az irás azt mondgya. hogy atekéntetböl üszmérszik (IK/A 229)

halgat. és keveset beszél. az irás azt mondgya. hogy a ki (IK/A 233)

tulajdonsága az elmének ahazugság. az irás erröl rettentö dolgokot mond, azt (IK/A 240)

ezt sok helyt tanittya az irás. hogy a sok étkekben betegség (IK/A 241)

meg is talállyák, valamint az irás mondgya, hogy a gonosz mindenkor (IK/A 249)

halálának oráján. a mint az irás mondgya (IK/A 256)

tudományt, a melyre. mind az irás, mind a természet tanit. soha (IK/A 256)

jó erkölcs. a melyet az irás oly igen jóvallaná, és ditsérné (IK/A 270)

kezéböl kel el venni. az irás sok helyt fel tészi, hogy (IK/A 283)

Az irás tele az olyan fenyegetésekel. a (IK/A 285)

se a profétáknak, mondgya az irás. Ez a nyomorult fejdelem, látván (IK/A 286)

nem fogtok venni. mondgya az irás a biráknak, mert meg vakittya (IK/A 331)

benned nintsenek, a melyeket az irás kiván hogy legyenek abirákban, és (IK/A 333)

parantsolatinak végben vitelében, valamint az irás mondgya. szent Zakariásrol. és szent (IK/A 341)

magadra., valamint Tobiásrol mondgya az irás. hogy a midön mindnyájan Ament (IK/A 347)

Törvényt ada nékik mondgya az irás, hogy elne felejtenék az Isten (IK/A 354)

venni, nézed mit mond az irás felöle, Hogy semmit gyermekül nem (IK/A 356)

felejds el a mit az irás mond Joas király felöl,. hogy (IK/A 358)

öszel gyümölcs nintsen rajtok. Az irás sok olyan példát ád elönkben (IK/A 377)

esék., azt nem mondgya az irás. hogy a ki el fogja (IK/A 379)

halgasd meg, mit mond az irás éléázárol, ez igen tisztességes (IK/B 416)

Azt mondgya az irás, ochozias király felöl, hogy huszon (IK/B 426)

Az irás azt mondgya, hogy midön az (IK/B 440)

alat szentül éle. mondgya az irás. joas szentül viselte magát, az (IK/B 452)

számot adcz az Istennek. az irás mondgya. az ki tudatlan, az (IK/B 469)

iffiuságában vet vala szüléitöl. az irás ezeket mondgya felölle. hogy Isten (IK/B 495)

el kerülhesse. azt mondgya az irás, hogy bölcsebnek láttatik az rest (IK/B 512)

öreg emberek felöl mondgya az irás, kik susánnát akarák meg rontani (IK/B 520)

mit mond az irás. tarsd meg sz. péternek ezeket (IK/B 522)

ki mutattya nékünk világoságát. az irás arra akarja evel tanyitani az (IK/B 559)

öreg tobiásrol azt mondgya az irás, hogy egy fia lévén, az (IK/B 560)

és az szeretetet. valamint az irás mondgya hogy az urnak félelme (IK/B 561)

halgat. és keveset beszél. az irás azt mondgya. hogy az ki (IK/B 573)

Halgasad fiam mit mond az irás, az hazug elme felöl. hogy (IK/B 579)

gyakorollyad, fele barátodal. * mondgya az irás (IK/B 582)

szitkozodás, káromkodás, azért mondgya az irás. az haragos háborgást szerez. és (IK/B 583)

igen utálatos természet. valamint az irás mondgya. hogy az bolondnak beszédi (IK/B 586)

meg csendesiteni felebarátodot. mert az irás mondgya. hogy az engedelmes, felelet (IK/B 587)

életet. mivel azt mondgya az irás, hogy mi tudgyuk. hogy az (IK/B 590)

is hasznát érzi, valamint az irás mondgya (IK/B 592)

nagy letzkét mellyet mind az irás, mind az természet ád elödben (IK/B 593)

annál inkáb félhetz. valamint az irás mondgya. hogy mentöl nagyob vagy (IK/B 651)

esztendeig azok valának., és az irás mindenkor irtozásal beszél ezen király (IK/B 652)

hogy igazságokot kereshesék. valamint az irás mondgya. hogy az árvának igazságot (IK/B 653)

mint az halált, valamint az irás mondgya. ajándékot ne végy. mert (IK/B 657)

szükségesek az biráknak. valamint az irás mondgya. az bölcseség, az Isteni (IK/B 659)

valamint tobias felöl mondgya az irás. hogy vigan voltak. de az (IK/B 673)

kéne venni az iffiaknak. az irás azt mondgya felölle, hogy iffiu (IK/B 677)

{…} Miért mondgya tehát az irás hogy az Isten meg haragszik (C/A 37)

{…} Mikor az irás azt mondgya hogy az Isten (C/A 37)

szinte azt a változást az irás bánásnak nevezi is, de azt (C/A 38)

{…} Az irás nem egyébért éll ezel a (C/A 45)

{…} Az irás azt mondgya hogy hat nap (C/A 46)

{…} Igen is, az Irás azt sok helyen mondgya de (C/A 46)

semmi bizonyost nem tudunk. az irás arol nem szol világosan, se (C/A 47)

ehetik gyümölcsiböl, a melyet az irás jonak, s’gonosznak meg tudása (C/A 55)

is, ezért is nevezi az irás Evát az élök Annyának (C/A 68)

{…} Az irás nem mondgya azoknak számát, és (C/A 68)

{…} Miért hogy az irás tsak ezt a hármat nevezi (C/A 68)

{…} Mit tanit az irás kain felöl (C/A 69)

{…} Mit tanit az irás Seth felöl (C/A 69)

4. Az irás azt mondgya, hogy az Isten (C/A 72)

{…} Az irás miért szól többet Sethröl mint (C/A 72)

{…} Az irás nékünk egyebet arrol nem mond (C/A 75)

{…} Miért nevezi az irás Abrahámot a hivök Attyának (C/A 81)

Attyának az emberek helyet, az irás ötet az Isten bárányának nevezi (C/A 82)

{…} Az irás tiz félét teszen fel. a (C/A 89)

minden kegyelem és akit az irás lelki kösziklának nevezi. akiböl foly (C/A 96)

sidoknak kemény sziveket, akiket az irás kö szivüeknek nevezi. Adok néktek (C/A 100)

is mondgya sok helyt az irás, hogy az Isten a chérubimokon (C/A 102)

egy ház pásztorit, akiket az irás, az Izrael háza kémjeinek. és (C/A 108)

rend szerént öbenne, és az irás mint egy értésünkre adgya, hogy (C/A 110)

Istent meg bántok ellen. az irás ezt adgya elönkben, azt is (C/A 134)

{…} A többi közöt az irás kettöröl szól. akik igen bölcsek (C/A 141)

közül másokot is nevez az irás, illyenek valának a Ninivébéliek. kik (C/A 141)

{…} Valamit az irás mond erröl a szent emberöl (C/A 142)

résziben. ezért is nevezi az irás akristust Melchisedek szerént valo örökös (C/A 142)

Az irás azt mondgya hogy mester ember (C/A 156)

tsudálatos nap béli fogyatkozásrol valo irás. a romai Archiumban fel találtatik (C/A 177)

Az irás tsak tiszeri jelenésröl szól. de (C/A 187)

jelent nékik. noha azokot az irás fel nem tészi (C/A 188)

{…} Az által az irás azt akarja velünk meg értetni (C/A 193)

és rendben legyenek, de az irás szerént, egyaránsu indulattal. és hajlandoságal (C/A 208)

{…} Igen is mivel az irás a hegyhez hasonlittya. a kristus (C/A 224)

ö elsöségit, nem hogy az irás, és atraditio szerént tselekednének, de (C/A 251)

tselekednének, de söt még az irás, és a traditio tanitások ellen (C/A 251)

tamadtanak volna és hogy az irás ezert mondgya hogy a kristus (C/A 296)

{…} Mitsoda nével nevezi azirás azt a boldogságot (C/A 299)

{…} Minek nevezi azirás azt a helyt, ahol. az (C/A 300)

Menynek. mert az irás ugy adgya elönkben a menyet (C/A 300)

és hogy szeretik fogyatkozásokot., az irás sok helyt mondgya hogy esztelen (C/A 361)

{…} Mint hogy az irás azt mondgya hogy az Istennek (C/A 378)

szent irásra vagyon fundálva, az irás azt mondgya hogy az Illyes (C/A 379)

fogadni. mert a mint az irás mondgya jobb sokal nem fogadni (C/A 390)

{…} A traditiobol, mert az irás a mártásal valo kereszttségröl tészen (C/A 506)

Istennek, a kitöl, mondgya az irás. nem kelleték neki irgalmaságot várni (C/A 552)

meg szabaditot abüntöl. amelyet az irás adoságnak nevezi. és az ördögnek (C/A 594)

akit nap keletnek nevezi az irás, és aki nap kelet felé (C/A 685)

szükséges. ezt igen jovallya az irás, és a szent Atyák (C/A 694)

{…} Az irás azt tanittya, hogy mind éjel (C/A 694)

mind ezeket áldozatnak nevezi az irás (C/A 733)

voltak áldozo papok, mivel az irás azt fel teszi hogy Melkisedek (C/A 735)

magoságbélinek papja volt. amelyet az irás fel nem tette volna, hogy (C/A 735)

légyen az, a mit az irás mond Melkisedekröl, el lehet itélni (C/A 735)

azt fel teszi, hogy az irás nem mondgya hogy az Ááron (C/A 742)

kelletet hagyni, Melkisedeket pedig az irás ugy adgya elönkben, mint Atya (C/A 742)

akristus papságát, akit is az irás. a Melkisedek rendi szerént valo (C/A 743)

régi áldozatokot, azt mondgya az irás, hogy a Messiás borban fogja (C/A 750)

az asztalra rakta, mivel az irás azt mondgya, hogy a papoknak (C/A 780)

az ó testamentumbéli áldozatok, az irás akristust Melkisedek szerént valo, és (C/A 834)

a kristus a mint az irás mondgya (C/A 850)

szerént nevezi sok helyt az irás az Isten kegyelmét Benedictionak. áldásnak (C/A 865)

is kel érteni midön az irás azt mondgya, hogy Melkisedek meg (C/A 865)

által, {…} Mondgya szent Agoston, az irás öket az Izrael örizöjének nevezi (C/A 874)

{…} Miért mondgya tehát az irás hogy az Isten meg haragszik (C/B 940)

{…} Mikor az irás azt mondgya hogy az Isten (C/B 940)

szinte azt a változást az irás bánásnak mondgya is. de azt (C/B 941)

{…} Az irás nem egyébért éll ezel a (C/B 946)

{…} Az irás azt mondgya hogy hatt nap (C/B 946)

{…} Igen is. az irás azt sok helyen mondgya de (C/B 947)

tudunk arrol semmi bizonyost. az irás arrol nem szól világosan. se (C/B 947)

nem ehetik. a melyet az irás. jonak s’. gonosznak meg tudása (C/B 953)

igen is. azért is az irás. Évát, az élők annyának nevezi (C/B 963)

{…} az irás nem mondgya azoknak számát, és (C/B 964)

{…} miert hogy az irás csak ezt a hármat nevezi (C/B 964)

{…} Mit tanyit az irás kain felöl (C/B 964)

{…} mit tanyit az irás ábel felöl (C/B 964)

{…} mit tanyit az irás seth felöl (C/B 964)

4. az irás azt mondgya. hogy az Isten (C/B 966)

{…} Az irás miért szól többet sethröl. mint (C/B 967)

{…} az irás nékünk egyebet arrol nem mond (C/B 969)

{…} miért nevezi az irás ábrahámot, a hivök. attyának (C/B 974)

emberek hellyet, nevezvén ötet az irás. az Isten bárányának, magára vévén (C/B 975)

{…} az irás tiz félét teszen fel., a (C/B 980)

minden kegyelem, és akit az irás lelki kösziklának nevez., a kiböl (C/B 986)

sidoknak, kemény sziveket., akiket az irás kö szivüeknek nevezi., adok néktek (C/B 989)

is mondgya sok helyt az irás., hogy az Isten a chérubimokon (C/B 991)

egy ház pásztorit. akiket az irás. az izrael háza kémjeinek. és (C/B 996)

rend szerént hozája. és az irás mint egy értésünkre adgya. hogy (C/B 997)

Istent. meg bántók ellen, az irás eztet adgya elönkben., azt is (C/B 1017)

{…} a többi közöt. az irás kettöröl szol., akik igen bölcsek (C/B 1023)

résziben. ezert is nevezi az irás a kristust., melchisedek rendí szerént (C/B 1023)

munkájával kelletet életét keresni. Az irás azt mondgya hogy mester ember (C/B 1034)

csudálatos nap béli fogyatkozásrol valo irás. fel találtatik. a romai árchiumban (C/B 1048)

{…} Az által az irás azt akarja velünk meg értetni (C/B 1054)

és rendbe legyünk. de az irás szerént, egyaránsu indulattal, és hajlandoságal (C/B 1065)

{…} Igen is, mivel az irás ahegyhez hasonlittya., a kristus azt (C/B 1074)

azö elsöségét. nem hogy az irás és atraditio szerént cselekednének. de (C/B 1092)

cselekednének. de söt még. az irás, és atraditio tanittások ellen bontották (C/B 1092)

támadtanak volna és hogy az irás ezért mondgya, hogy a kristus (C/B 1123)

{…} Micsoda nevekel nevezi az irás azt a boldog életet (C/B 1126)

és hogy szeretik fogyatkozásokat. az irás sok helyt mondgya, hogy esztelen (C/B 1176)

{…} Mint hogy az irás azt mondgya hogy az Istennek (C/B 1188)

szent irásra vagyon fundálva. Az irás azt mondgya hogy az Illyés (C/B 1189)

kel fogadni mert amint az irás mondgya. jóbb sokal nem fogadni (C/B 1197)

Istennek. a kitöl, mondgya az irás., nem kelletett néki irgalmaságot várni (C/B 1318)

a büntöl, a melyet az irás adoságnak nevezi. és az ördögnek (C/B 1349)

tselekedtek a kikröl szól az irás. a szent atyák is mindenkor (C/B 1401)

is nap keletnek nevezi az irás. és aki nap kelet felé (C/B 1415)

szükséges., ezt igen jovallya az irás., és a szent atyák (C/B 1420)

{…} Az irás azt tanittya hogy mind éjjel (C/B 1420)

föld edényben, ezt nevezi az irás kisértetnek (C/B 1431)

mind ezeket áldozatoknak nevezi az irás (C/B 1448)

is voltak áldozo papok, mivel azirás fel teszi, hogy melkisedek, a (C/B 1450)

papja volt. a melyet az irás fel nem tette volna, hogy (C/B 1450)

irás mond melkisedek felöl., abbol el (C/B 1451)

azt fel teszi. hogy az irás nem mondgya., hogy az Aaron (C/B 1456)

kelletet hadni. melkisedeket pedig az irás ugy adgya elönkben, mint atya (C/B 1456)

papságát., a kit is az irás, a melkisedek rendi szerént valo (C/B 1456)

arégi áldozatokot Isten elött, az irás azt mondgya. {…} hogy a messiás (C/B 1460)

az asztalra tette., mivel az irás azt mondgya. hogy a papoknak (C/B 1482)

sem azó testámentumbéli áldozatok., az irás a kristust melkisedek szerént valo (C/B 1524)

is kell érteni, midön az irás azt mondgya, hogy Melkisedek meg (C/B 1548)

agoston {…} az irás öket az Izrael. örizöjinek nevezi (C/B 1556)

olajok nem vala lámpásokban, az irás azt akarván ez által meg (IJE 33)

ót ugy forogni. mondgya az irás, valamint az ajto a sarkában (IJE 65)

nem hozhatni, azért is mondgya azirás. hogy a leány nevelés, nagy (IJE 102)

el lehet hinni, hogy az irás még az özön viz elött (ISZ 174)

nézzük tehát azt, ha azirás nem nevezi Ábrahámot királynak, mivel (ISZ 175)

midön égyiptumbol viszá tére, az irás azt mondgya hogy sok aranya (ISZ 175)

betegségekben lettek volna, hanem az irás tsak azt mondgya felöllök. hogy (ISZ 178)

a szolgáloját el vevé, az irás ötet, és sárát, aki iffiab (ISZ 179)

tartani az ollyanokat, akiket az irás igazaknak nevezi, másokrol pedig nem (ISZ 179)

nevét is, azért is az irás joábot, és az öttseit, mindenkor (ISZ 182)

néki, noha gazdag vala. az irás tele vagyon illyen példákal (ISZ 183)

a patriárkáknak, és amelyröl az irás mondgya, hogy téjjel mézel folyo (ISZ 188)

szerént amediterránéum tengerét nevezi az irás, nagy tengernek, mivel a sidok (ISZ 189)

és öszel, ezt hija az irás regeli, és estvéli esönek, ugy (ISZ 189)

se kevessebbet. annál, és az irás azt fel teszi hogy az (ISZ 192)

mind szegény, szamáron járt. az irás Jáirnak. egyik abirák közül valonak (ISZ 194)

amidön saul uralkodni kezde, az irás azt mondgya, hogy az izraéliták (ISZ 197)

meg egyezik azal, amit az irás mond a sidok szokásirol (ISZ 198)

hogy azok idegenek valának, az irás azt mondgya, hogy salamon az (ISZ 198)

ót lakának sokan, mondgya az irás, egész familiát látunk ollyat, aki (ISZ 198)

a midön fel rabolák, az irás fel teszi. hogy még amester (ISZ 199)

azt sok helyt mondgya az irás, de azt jó meg tudni (ISZ 199)

jó meg tudni, hogy az irás szerént, areggel valo fel kelés (ISZ 199)

tészén. ezért is mondgya az irás hogy az Isten fel költ (ISZ 199)

Leg inkáb az irás két féle köntösröl emlékezik, abelsö (ISZ 201)

magokhoz övezték, azért mondgya az irás, kely fel övezd fel magadot (ISZ 201)

is hoza elé anyiszor az irás, aláb mosást (ISZ 202)

judith, hollo ferneshez mene, az irás azt mondgya, hogy meg mosdék (ISZ 202)

kevés házi eszközök vala, az irás gyakran emlékezik a fa, és (ISZ 202)

száma nélkül tészen emlékezetet az irás alámpásrol. nem gondolom hogy nálok (ISZ 203)

tsak adolog után ettenek. az irás nem emlékezik egyéb eledelekröl. hanem (ISZ 204)

a lelki tisztaságot jelenti, az irás egy nehány helyt nevezi atisztulást (ISZ 207)

ök vitték végben, noha az irás emlékezetett tészen adoktorokrol, de hihetö (ISZ 208)

béliek hasonlo szokást tartottak. az irás azt mondgya, hogy asidokal nem (ISZ 209)

illyen idegenekel valo hazaságit az irás rosznak mondgya lenni, azon a (ISZ 210)

tartana, az öregek koronái. az irás szerént, a gyermekeknek, gyermekei, ditséretre (ISZ 212)

valának, ditséretnek okáért mondgya az irás az izraelnek két birái felöl (ISZ 212)

tartották, azért is mondgya az irás, hogy roboámnak. tizen nyolcz felesége (ISZ 213)

vagy három esztendeig tartot. az irás tsak éppen három dajkárol emlékezik (ISZ 213)

erött nagyon betsülték, amint is azirás nagy ditséretet ád azoknak, kik (ISZ 215)

irást, amint is hogy, az irás, az irás tudokot. sophérimnak nevezi (ISZ 216)

felet valo eröt tulajdonit az irás, azt láttyuk, hogy sault agonosz (ISZ 218)

hogy leg nagyob része tanulásoknak, azirás, és olvasás nelkül volt. hanem (ISZ 219)

el lehetet tudosoknak nevezni, az irás azt mondgya., hogy dávid idejében (ISZ 220)

borultak elöttök, eztet nevezi az irás imádásnak (ISZ 222)

meg nevetetné a halgatóit, az irás sokal szabadosabban beszél aházaságban lévö (ISZ 223)

szöllöjökben, mivek gyakorta emlitti az irás ahálot, és atört, kutyákot pedig (ISZ 224)

tartotta, és eztet nevezi az irás réz tengernek (ISZ 229)

Illyés felöl azt mondgya az irás hogy ször zákot viselt. és (ISZ 237)

volna, mivel sok helyt az irás aprofétákot, proféták gyermekeinek nevezi, ugyan (ISZ 238)

magáét aldozta fel, valamint az irás mondgya. azokrol., kik a molok (ISZ 242)

kemény szivüségek, a mint az irás azt gyakorta hánya szemekre, nem (ISZ 244)

estenek, azért is mondgya az irás amidön rendeletlenségeket meg akarja mutatni (ISZ 247)

a maga pénze, mondgya az irás., arabját el vesztvén, magat büntette (ISZ 248)

még a törvény elött, az irás, valahányszor agyülekezetröl, vagy a közönséges (ISZ 251)

az öregek közi, amidön az irás aroboám tanátsit iffiaknak mondgya, akik (ISZ 251)

ada ollyan szép oktatásokot, az irás azt mondgya, hogy jérusalemben, sok (ISZ 252)

dolgokot irásban tették, noha az irás másut nem szol az illyen (ISZ 254)

ahová gyülekeztek abirák, mivel az irás azt mondgya, hogy bóóz fel (ISZ 254)

után, ne tsudállyuk, ha az irás annyi sok helyt emlékezik akapurol (ISZ 255)

küldöttek segittségért. és ollyankor az irás, mindenkor tészen emlékezetett alóról, hihetö (ISZ 258)

valahová mentenek, sok kiséröjök vala, azirás, az absolon fel támadásának, azt (ISZ 259)

ettöl is vagyon hogy az irás sok helyt abálványokat hejában valoságnak (ISZ 272)

minden féle mezei gazdaságban., az irás eszerént adgya elönkben, a simon (ISZ 278)

háborgatta, ezért is mondgya az irás, hogy ne utállyad anehéz munkát (ISZ 278)

inkáb valának kereskedök, ezért mondgya azirás. {…} hogy nehez akereskedönek el kerülni (ISZ 279)

az orvoságokra el költötte, az irás meg másut azt mondgya, hogy (ISZ 279)

atörvény egy nehány verséböl álló irás vala. a melyet a homlokokon (ISZ 281)

átsnak gondolták lenni, ahalgatásával az irás. jobban fel tészi, mint sem (KSZ 291)

elmélkedgyünk alázatosságal. arrol, amit az irás ád elönkben, atöbbi közöt, arrol (KSZ 293)

samaritana aszszonyt. elöl találta, az irás azt mondgya, hogy dél felé (KSZ 295)

ö szelid szemérmetessége, mivel az irás fel tészi, hogy a tanitványok (KSZ 295)

mellé választot volt, noha az irás tanitványoknak nevezi mind azokot, kik (KSZ 298)

meg tarttya atudományt, mint sem azirás (KSZ 301)

mi formaban adgya elönkben az irás azokot az elsö hiveket (KSZ 302)

és amasodikára, ött ezer, az irás egy nehány helyt fel teszi (KSZ 303)

Az irás azt mondgya, hogy álhatatosak valának (KSZ 305)

olvasták, azt mondgya az irás, hogy álhatatosak valának az imádságban (KSZ 306)

Az imádság után, az irás a kenyérnek meg szegéséröl emlékezik (KSZ 306)

az az, felebaráti szeretetnek, az irás azt mondgya, hogy az illyen (KSZ 306)

azt a keveset. amelyet az irás mond erröl az elsö anyaszent (KSZ 306)

azon anéven. melyen nevezi az irás, {…}, vatsora, {…}, kenyér szegés. {…}, ajándék, vagy (KSZ 337)

mint az álmót, valamint az irás mondgya, {…} erröl is nevezték atemetö (KSZ 376)

mi haszonra légyen ez az irás (KSZ 487)

mi haszonra légyen ez az irás 246 (KSZ 493)

mellet, és ett vélek, az irás ezeket adgya elönkben. erröl a (SUT 559)

a papirosat fejéren találá. az irás oda volt. Trigellinus gondolá hogy (SUT 766)

egy basát a császár keze irása parantsolat nélkül még tsak egy (TL 266)

téritet az urhoz predikálása vagy irása altal. vagy az ö tanitványi (C/A 299)

térittet az urhoz. prédikállása, vagy irása által, vagy az ö tanitvannyi (C/B 1125)

kedves, Naziánus szent gergely,nek irása, mély, és ékes, Chrysostomus szent (KSZ 408)

a szent marcus tanitványi, Cassiánus irása szerént, XVIII. {…} akik alexandria mellet (KSZ 435)

midön afrikában ütének avandalusok., possidius irása szerént. szent ágoston, tsak alelkek (KSZ 457)

azokba része volt, az ö irása bizonysága. annál is inkáb tiszteletre (SUT 899)

tolmátsa volt., segitté ezen level irásában. Ezt a levelet sylvánus által (SUT 631)

tartományokban akarna menni. az Évangyélium irásahoz foga. leg elöbször, ugy hogy (SUT 558)

mas képpen nem lehet. az irásal beszélgessünk egymásal, talám végtire meg (TL 13)

kéd. hogy miért terhelem annyi irásal, hale nem irom, azt mondhattya (TL 30)

a Theatrumhoz vivék. ezel az irásal. Sacrilégium. mint ha szenttség törésben (SUT 628)

vigyázanak jól az ö keze irására. nehogy valaki hamis levelet irjon (SUT 669)

köveivel együt. a maga keze irását is ót találák, amelyben fel (MN 169)

irását. a tanátsnak arrol ira., olyan (SUT 521)

néki, hogy ne szoval, hanem irásával szollana mellettek,; Hogy a mely (SUT 585)

olvashasák, és a maga keze irásával meg petsételé. hogy meg bizonyittsa (SUT 714)

leányokot. a biro elöt, aki irásba teszi hogy egy illyen legény (TL 278)

meg öleté öket, és atörvényt irásba a portára küldé. avezér azt (MN 61)

mint sem az atyákot, az irásba inkáb keresék a figurális értelmet (KSZ 480)

meg is volt tiltva hogy irásba tegyék, valamint ezt mondgyák sokan (SUT 530)

az olyan dolgokal amelyek nintsenek irásba téve, hanem tsak az emberek (SUT 530)

de arrol semmit nem találni irásban, abizonyos hogy az a hires (TL 50)

fejdelem, akor csak a sok irásban tölti az idöt. mink is (TL 58)

mert ebédig azolvasásban. és az irásban tölti az idöt, ebéd után (TL 161)

elevenen., mind ezeket. és egyebeket. irásban tévén. acsászárnak küldék,. a Császár (TL 165)

CSászár meg látván a rebellisek irásban tett kivánságait, igen igyekezék azon (TL 165)

parancsolá a király., hogy vinnék irásban. eleiben; az elöbbeni király udvarában (TL 177)

szerettem, és ezen indulattol viseltetvén, irásban tett rendelésim szerént, a mim (TL 209)

egy pásztor nélkül hagyatot juhok., irásban tett rendelésimet véghez vivén. testemet (TL 209)

had koptassam tehát a pennámot azirásban, mert arra elég idöm vagyon (TL 242)

akristus azért akará hogy ezt irásban tennék. hogy ebböl meg tanullyuk (É 343)

szokás atraditiobol jö, a mely irásban nem tétetet Istennek szavait foglallya (É 531)

által. az okáért vagyon az irásban, imé Sionban választatot drágalátos fö (É 533)

elött énekelnek. a ki az irásban. meg átkoza azt. aki azö (É 810)

Irásban téteték. tehát mind azokot a (MN 62)

azokot a vádolásokot a melyeket irásban tettek volt ellene. és parancsolá (MN 63)

minek elötte, lássa a mennyeket, irásban fel tészen. sok szép intéseket (KKU 447)

akarta nékünk meg mutatni az irásban az emberek historiáit, a menyiben (C/A 68)

{…} Az Istennek irásban tétetett szavai, a mellyek zárva (C/A 327)

nem mindent magyaráz meg nékik irásban (C/A 333)

hozánk az Isten szava mely irásban nintsen (C/A 335)

püspökök jelen nem lehetnek, azok irásban fel tegyék hogy jóvá hagyák (C/A 638)

akarta nekünk meg mutatni az irásban az emberek historiáit, amennyiben a (C/B 964)

{…} Az Istennek. irásban tétetett szavai. a mellyek záratva (C/B 1149)

hozánk az Isten szava., mely irásban nincsen (C/B 1154)

püspökök jelen nem lehetnek. azok irásban fel tegyék, hogy jóvá hadgyák (C/B 1381)

azt az idöt melyet ezen irásban töltöttem, és adgyad hogy mind (IJE 8)

igy lévén, nem vala szükséges irásban tenni azokot, amint hogy nem (ISZ 173)

semmi irásban tett dolgokat mojses elött., mind (ISZ 174)

hogy a szent lélek vezérelte irásban, és atétette ki véle illendö (ISZ 174)

marhájokra valo nézve láttyuk tehát azirásban, hogy oly nagy gondgyok vala (ISZ 175)

tsudállyuk tehát azt. ha az irásban igy láttyuk, dávidot, az Isaiásnak (ISZ 182)

követték. ezért is láttyuk az irásban. hogy náboth oly nemesi modra (ISZ 194)

ellenségeket. ezért is látunk az irásban illyen beszédeket, ez az én (ISZ 214)

foglalatoskodtatták, és az elmét, az irásban, olvasásban, és a musikában, atesti (ISZ 215)

meg marad, azért láttyuk az irásban., hogy anevezetes dolgokrol énekeket tsináltanak (ISZ 218)

tsak anevét sem láthatni az irásban, még most is, a kárttya (ISZ 224)

hogy az illyen közönséges dolgokot irásban tették, noha az irás másut (ISZ 254)

nem parantsolá amás féle dolgoknak. irásban valo tételét, hanem tsak a (ISZ 254)

elválást, mind azon által, ha irásban nem tették is, azö {…} jó (ISZ 254)

romaiak, sok ideig nem tették irásban akülönös kötéseket, nem tartván attol (ISZ 254)

alázatoságokbol, vagy atitkokot nem merték irásban tenni, vagy pedig idejek arra (KSZ 321)

az igazságot akár hol találták irásban, de azt meg tartották mint (KSZ 322)

egy aránt meg tartották, ezeket irásban talállyuk az elsö idökben (KSZ 338)

nékik arrol a szenttségröl beszéleni, irásban pedig, annál inkáb nem merték (KSZ 340)

mennyenek. kinek mire vagyon szüksége, irásban kelletet nékik tartani, az egy (KSZ 372)

Mint hogy ezt a Symbolumot irásban nem tették. meg is volt (SUT 530)

jelek által beszéllet, és némelykor irásban tette. a mit akart., mint (SUT 547)

akik arra kénszeritték, hogy hadná irásban amit szent pétertöl hallot volna (SUT 632)

tarttsák, a miket tsak rövideden irásban hágy nékik, erre valo nézve (SUT 756)

képen. olvassunk arrol. vagy az irásbol, vagy a szent Atyákbol, vagy (É 604)

amint is ki tettzik az irásbol. hogy arendeletlen kivánságok hozták bé (É 723)

leánya volna, mivel ebböl az irásbol. világosan ki tettzenék. azután. fel (MN 234)

meg ne sérttsed, erre az irásbol valo versre, akristus., meg más (KJÉ 620)

minden embereknek szivekben. teremtetésekkor, az irásbol ki is tettzik hogy az (C/A 98)

minden embereknek szivekben. teremtetésekkor; az irásbol ki is tettzik,. hogy az (C/B 987)

mint e ki tettzik az irásbol. {…} annál is inkáb meg bánttyák (C/B 1416)

marhájok gondviselésében állot. ezt az irásbol láttyuk, ajákob fiai is ezt (ISZ 176)

Azt láttyuk az irásbol. hogy miképpen öltöztenek. és tzifrázták (ISZ 202)

Az irásbol nem láttyuk. hogy mitsoda fordulásokot (ISZ 258)

sors ugy hoza. hogy ök irásból olvashassák historiájokot (MN 47)

el hadnám. a kédnek valo irásért, mert édes néném, ki szereti (TL 15)

kalamarist. mert már ezutan az iráshoz kel fogni, a postakot kel (TL 48)

ora, mert késön fogtam az iráshoz. és a jo szokást elnem (TL 142)

levelet el végezem, és az iráshoz valo szerszámimot el rakjam, lehetetlen (TL 236)

hogy bé tellyesednének a proféták irási, akkoron a tanitványok minnyájan el (É 466)

fel. ót voltanak az atyák irási, és a Conciliumok szabot rendi (KSZ 446)

és illyenek valának az ö irási, hihetö, hogy a Domitiánus uralkodásának (SUT 716)

sok idövel halála után. az irásiban, a kristushoz hasonlitotta. mondván hogy (TL 115)

az Évangyéliumban, és az Apostolok irásiban vannak, járjunk tehát ennek alámpásnak (É 847)

sz. attyáknak irásiban. olvasad tisztelettel és szeretettel. keresed (IK/B 387)

tsudákot látunk atöbb szent Atyák irásiban. a melyek a kereszt vetésére (C/A 345)

mind azokot a szent Atyák irásiban meg találhatni. és még ök (C/A 520)

csudákot látunk atöbb szent atyák irásiban, a mellyek a kereszt vetésért (C/B 1164)

mind azokat a szent Atyák irásiban meg találhatni. és még ök (C/B 1293)

és az alexándriai szent kelemen irásiban, akeresztényi alázatosság, meg jobbitván a (KSZ 310)

szent könyvekböl, és a szentek irásibol, meg kel tanulnunk a kristus (É 397)

Irásokbol és a szent Atyák irásibol vannak ki szedegetve. A holnapnak (KG 451)

melyet egy Istenes püspöki embernek irásibol vették ki. és aki azt (IK/A 175)

irásbol, vagy az sz. attyák irásibol vannak. ki szedegetve (IK/B 386)

fellyeb meg nevezet szent Atyák irásibol. és szent Chrysostomus erröl világosan (C/A 334)

mint ki tettzik szent Agoston. irásibol (C/A 511)

Conciliumokbol. és a szent Atyák irásibol, ez a proba nem volt (C/A 575)

{…} A szent Atyák irásibol., és a Conciliumokbol (C/A 591)

A régi Atyák irásibol. Tertullianus, és {…} Cypriánus azt mondgyák (C/A 591)

egyháznak, 2. a szent Ambrus irásibol. 3 az egész világon lévö (C/A 728)

Eucharistiának rendelésiböl, 2. az Apostolok irásibol. a melyekböl ki tettzik hogy (C/A 751)

az elsö saeculumokbéli szent Atyák irásibol (C/A 764)

Conciliumokbol. és a szent Atyák irásibol (C/A 766)

amint ki tettzik szent ágoston irásibol (C/B 1287)

Conciliumokbol. és a szent atyák irásibol., ez a proba, nem volt (C/B 1335)

{…} A szent atyák irásibol, és a Conciliumokbol (C/B 1347)

A szent atyák irásibol. tertullianus, és szent Cypriánus. azt (C/B 1347)

háznak, 2. a szent ambrus irásibol. {…} az egész világon lévö anyaszent (C/B 1444)

Eucharistiának rendeléséböl. 2. az apostolok irásibol, a melyekböl ki tettzik. hogy (C/B 1462)

elsö saeculumok béli szent atyák irásibol (C/B 1471)

bizonyittani az egész szent atyák irásibol, és a Conciliumokbol (C/B 1471)

a szent atyak irásibol (C/B 1473)

testámentumbol, és a szent atyák irásibol láttyuk, hanem még a philon (ISZ 283)

apollonius példájábol láttyuk, és aporphyrius irásibol, horacius, noha epicurianus volt, de (KSZ 327)

mit leg bizonyosabnak tarthatni. arégiek irásibol a hogy, meg nyuzták örmény (SUT 557)

tudományárol, az is ki tettzik irásibol, hogy üsméretes let volna a (SUT 652)

ki az Cantipreus tamas püspök irásiból. az ki is irja hogy (IK/B 524)

nem akarják tanulni aszent Atyák irásit, és atraditiot, akiktöl veszük avaloságos (É 184)

oktatásokot, és a szent Atyák irásit, olvasad tehát azt. azal a (IK/A 10)

Apostolok könyveit, vagy a proféták irásit olvasdk. a mint már az (IK/A 135)

és ollyanokot, hogy szánakodásal kel irásit olvasni, imé miket ir egy (IK/A 199)

az apostolok. vagy az prophéták irásit olvasák, valamint az idö hoza (IK/B 488)

Agostonnak. a pelagianusok ellen valo irásit. a tridentinumi Conciliumnak 6. sessioját (C/A 499)

Epistolákot, és a szent Atyák irásit (C/A 632)

agostonnak. a pelagiánusok ellen valo irásit. a 6 sessioját a tridentinumi (C/B 1278)

epistolákot: és a szent atyák irásit (C/B 1376)

vagy Chaldeai nyelv, valamint adaniel irásit láttyuk, azután abetüket is meg (ISZ 265)

A szent irásokon kivül. apüspökök irásit olvasták ahivek. illyenek, elegendök valának (KSZ 321)

hagyá a palásttyát. és az irásit Éfésusba meg látogatá Timothéust., Milétumba (SUT 758)

Conciliumokal. és a szent Atyák irásival meg egyezik (C/A 903)

férfiak, bé kel tellyesedni az irásnak, melyet meg jövendölt a szent (É 258)

mondotta vala, és hivének az irásnak, és a beszédnek mellyet Jesus (É 363)

hogy hágna fel szekerében, az irásnak pedig helye melyet olvasot. ez (É 521)

de ki ne rettegne az irásnak ezen szavaira. hogy az ember (É 902)

abünösököt. tanullyátok meg mit tésznek azirásnak ezek a szavai, nem anyira (KJÉ 637)

nékik ezen szavai szerént az irásnak, hogy mindnyájokot meg tanittya az (KJÉ 666)

a bé tellyesedésére volna az irásnak. mivel nem olvastátoké azt valaha (KJÉ 722)

jövök, azt is tehetik. az irásnak rend szerént valo mondása szerént (KJÉ 769)

Legyenek mindenkor az elmédben az irásnak ezek rettentö szavai, hogy kemény (IK/A 324)

Anyaszent egyházrol kellé érteni az irásnak ezeket a szavait (C/A 235)

világoságal. hogy meg üsmérhesék az irásnak értelmét (C/A 329)

egy házrol kelle érteni az irásnak ezeket a szavait (C/B 1080)

világosittassal., hogy meg üsmérhessék az irásnak értelmét (C/B 1150)

az öket valo ditsérete az irásnak, tsak rövideden, az oktatásért, imádságért (KSZ 303)

arégiek tudták a rövideden valo irásnak mesterségit, holot egy kis jedzés (KSZ 353)

mondottam akeresztényi életröl, ennek az irásnak második részében, és azt esze (KSZ 441)

szekére, és ülne meléje, az irásnak pedig helye melyet olvasot evala (SUT 523)

békeséges türés által, és az irások vigasztalása által reménségünk legyen, a (É 14)

képen tellyesednek bé tehát az irások, mert igy kell lenni., azon (É 466)

értelmét azoknak az irásoknak, az irások. nem világosak tellyeségel, azokban. sok (É 514)

a kik egész élettyeket az irások tanulásában töltik, valamint ez a (É 667)

meg holt ami büneinkért, az irások szerént, és hogy el temettetett (É 729)

fel támadot harmad napon. az irások szerént, és hogy meg jelent (É 729)

holt a mi büneinkért. az irások szerént, hogy el temettetet, és (É 730)

támadot. harmad napján, ugyan azon irások szerént, hogy egy Isten meg (É 730)

nem mér arrol szollani, az irások auctoritása, vagy bizonysága nélkül, akristus (É 730)

szolván, ismét hozája tészi. az irások szerént. mert ez atitok leg (É 730)

tehát hogy leg inkáb az irások szerént valo békeséges türesre és (KKU 362)

nékik. mind azt, valamit az irások mondottak felölle., elö hozván nékik (KJÉ 765)

meg mutatá nékik, hogy az irások szerént szükséges volt a kristusnak (KJÉ 770)

is tselekeszi azért hogy az irások nagyob bizonyságban maradgyanak. a melyeket (C/A 150)

tette volna magát abuzgoság, az irások., amunkák, és a szenvedések által (C/A 216)

itéletet ne tehetnéneké. magoktol. az irások értelméröl (C/A 328)

fel támada harmad napon. az irások szerént. és fel mene Menyekbe (C/A 481)

fel támada harmad napon. az irások szerént, és fel mene menyekbe (C/A 804)

is cselekszi. azért.. hogy az irások nagyob bizonyságban maradgyanak, amellyeket a (C/B 1029)

itéletet nem tehetnéneké magoktol. az irások értelméröl (C/B 1150)

fel támada harmad napon. az irások szerént, és fel mene Mennyekbe (C/B 1265)

fel támada harmad napon, az irások szerént, és fel mene mennyekbe (C/B 1501)

emberi nemzet eredetéhez, és régieb irások is lehettek kezeknél, mint sem (ISZ 268)

mondgyanak valamit atörvény, és az irások ellen, de ki volna az (ISZ 274)

tartattak vala, ezeknek az atyáknak irások, mind fontos, mind kedves, Naziánus (KSZ 408)

hullatásokot ejtet, ezt már régi irások is bizonyittyák, de az ö (SUT 515)

mostanában is találkoznak sok olyan irások, kik a pilatus actáinak nevét (SUT 519)

vádolták de a kinek azö irások szerént meg kelleték halni. az (SUT 520)

az igazságrol, a melyet az irások is bizonyittyák a melyek meg (SUT 625)

pétertöl hallot vannak olyan régi irások. a melyek azt mondgyák hogy (SUT 632)

szent Epiphánus. és szent Hiéronimus irások szerént (SUT 776)

oltalmazá, hanem bölts oktatásokal., és irásokal bizonyittyák vala meg ártatlanságokot, és (C/A 218)

bizonyságot tésznek azigasságrol szoval vagy irásokal, egy szoval mert hivatalyokban el (C/A 909)

oltalmazá; hanem bölts oktatásokal. és irásokal bizonyitták meg ártatlanságokat, és a (C/B 1070)

tésznek. az igazságrol. szoval, vagy irásokal, egy szoval. mert hivatallyokban el (C/B 1583)

elméjüek viszá élnek. valamint atöb irásokal., hogy a magok tévelygéseket meg (SUT 758)

10. és a ki az irásokat nem tudgya., a keresztények kereszttye (KKU 258)

Jésus, soha nem olvastátoké az irásokban., a mely követ az épittök (É 296)

profétákon; magyarázza vala nékik, minden irásokban. a mellyek ö felöle valának (É 505)

rollam az irásokban. de ök ezeket abizonyságokot bé (KJÉ 641)

mint a meg vagyon az irásokban, de jaj annak aki el (KJÉ 739)

meg volt jövendölve felöle az irásokban, és egyéb nem volt hátra (KJÉ 760)

egy más után láttyuk az irásokban. az elsö embertöl fogvást. és (VKT 788)

azt sok helyt parantsollya az irásokban; de ugyan az olyan alkalmatoságban (VKT 825)

akálvenisták., a lutheranusok ellen valo irásokban., a mint eki tettzik a (C/A 538)

szent Atyák tésznek bizonyságot. az irásokban, a kiknek alkalmatoságok volt az (C/A 754)

Constitutiokban., egy szoval mindenüt arégi irásokban (C/A 768)

valo irásokban., a mint e kitettzik. a (C/B 1308)

szent Atyák, tésznek bizonyságot. az irásokban (C/B 1464)

Constitutiokban. {…} egy szoval, mindenüt arégi irásokban (C/B 1474)

adolgokot jol tudták. az ö irásokban nem (ISZ 220)

is az oka, hogy az irásokban, néhémiástol fogvást, amakabaéusokig, oly nagy (ISZ 267)

tarttsák meg inkáb, mint sem irásokban, és azokat inkáb tselekedetekel tanyitották (KSZ 301)

ellen. haragra indulván, beszédgyekben, és irásokban. egy mást gyalázták, és bestelenitették (KSZ 450)

rendeletlenségekben éltenek, magok meg vallották irásokban. hogy azok a (SUT 516)

szollo férfiu, és hatalmas az irásokban., ez üsmérte a kristust, és (SUT 671)

magát az után a magok irásokbol. meg mutatá nékik, hogy az (KJÉ 696)

mutatá az után nékik az irásokbol., hogy az Isten elött ahalottak (KJÉ 727)

sidoknak, meg bizonyitván nékik az irásokbol. és erös okokal. hogy a (SUT 549)

és meg mutatta nékik az irásokbol. és más erös okokbol hogy (SUT 672)

különösön aházakban, meg mutatván az irásokbol, hogy a kristus Jésus az (SUT 674)

nem értvén avaloságos értelmit az irásoknak, és betü szerént vévék azt (É 244)

azt Abrahám hogy ha az irásoknak nem hisznek., ahalottaibol. fel támadot (É 292)

a valoságos értelmét azoknak az irásoknak, az irások. nem világosak tellyeségel (É 514)

és hellyek mellé állanak, az irásoknak. amelyek az Isten irgalmaságarol szolnak (É 821)

békeséges türés által, és az irásoknak vigasztalások által. reménséged legyen. {…} látod (KKU 362)

nékik, hogy nem értenék az irásoknak értelmét, se az Istennek hatalmát (KJÉ 727)

orája, szükségesek bé tellyesedni az irásoknak, akoron atanitványi el hagyák. és (KJÉ 750)

meg világosittá értelmeket. hogy az irásoknak értelmit meg érthessék. meg mutatá (KJÉ 770)

olvasni sem tudgyák, és az irásoknak eredendö nyelvit sem értik (C/A 328)

egyaránsunak kel lenni, akár az irásoknak, a kár atraditionak uttyán jöt (C/A 334)

olvasni sem tudgyák. és az irásoknak eredendö nyelvit sem értik (C/B 1150)

nem eléggé visgálták meg az irásokot., a melyek, a mi hitünk (É 44)

igasságot utállya; azok akik az irásokot meg vetik, egy holtnak meg (É 292)

és meg nyilatkoztatná nékünk az irásokot, és fel kelvén azon orában (É 505)

beszéllet. és magyarázta nékik az irásokot. hasonlot kel mivelni bennünk az (É 507)

elméjeket, hogy meg értenék az irásokot. és mondá nékik, mert így (É 512)

Apostolinak, hogy meg értenék az irásokot (É 514)

a mi magunk elméjéböl. az irásokot. meg nem érthettyük, és szükséges (É 514)

mint egyéb irásokot is, a magok veszedelmekre. {…} hogy (É 515)

lehesen érteni, azoknak értelmét., az irásokot, az igazságnak. szeretetével. alázatos élö (É 515)

Isten szavát., és olvasuk az irásokot, hogy ha aláthatatlan mester, az (É 594)

valo renden. mivel mint ha irásokot látnék rajtok. ugy tettzik mint (KKU 261)

beszéllet, és nékűnk magyarázá az irásokot.? ezek mindgyárt fel kelvén, viszá (KJÉ 766)

és meg magyarázá nékik az irásokot. nem is elegendök arra hogy (VKT 808)

után nagy tsendeségel magyarázta nekik azirásokot. de fel nem gerjedet ellenek (VKT 864)

ki maga hatalmábol magyaráza az irásokot., Azt mondám hogy a mind (C/A 328)

tudhatnák külömböztetni az igazán valo irásokot a hamisaktol. hogy melyik könyv (C/A 328)

ki maga hatalmábol. magyarázza az irásokot {…} Azt mondám hogy a mind (C/B 1150)

tudhatnák külömböztetni az igazán valo irásokot, a hamisaktol. hogy mellyik könyv (C/B 1150)

utolso idökben, atörvényt, és az irásokot igen tanulták, és azokot, nem (ISZ 283)

fakaszszák öket, {…} idövel pedig, holmi irásokot botsátának ki, hogy a pogányoknak (KSZ 312)

vallásokot, alexándriai szent kelemen illyen irásokot botsáta ki, illyen vala, tatiánusnak (KSZ 312)

jövendö mondokot, vagy a kik irásokot osztogattak, hogy meg mentse valamely (KSZ 312)

anyaszent egy ház béli régi irásokot., egy szoval ót maradot még (KSZ 446)

hogy, azt nem tudván, némely irásokot. igen könnyen bé vevének, az (KSZ 459)

veszni olyan nagy dologrol valo irásokot. amidön más kéttségeseket. és roszakot (SUT 519)

egy Évangyéliumot, mind más sok irásokot tulajdonittottanak néki, de az Anyaszent (SUT 563)

halgaták ötet. meg visgálvan az irásokot. hogy ha a mit pál (SUT 657)

beszélvén és vetekedvén vélek, az irásokot meg magyaráza valanékik. a melyek (SUT 676)

ugyan csak azakasztáson kel végeznem irásomot. egy kis historiát irok le (TL 157)

kel iratnom. mert a mostani irásomot még magam is nehezen olvashatom (TL 284)

vannak, és nincsen szükségek az irásra, akar tudgyon akéz irni, akár (TL 40)

okoskodásra fundálták, mint sem az irásra, és atraditiora, mint ha akristus (KSZ 482)

magamot. hogy ha valaki ezen irásra valo nézve, valoságosan meg visgálná (KSZ 490)

igazitani, mint valoságos, és igaz irásra, még mostanában is találkoznak sok (SUT 519)

száját, és el kezdvén ez irásrol, hirdeté néki a Jésust, és (É 521)

meg emlékezének az apostolok. az irásrol. mely azt mondgya, a te (KJÉ 623)

másut nem szol az illyen irásrol., hanem atobiás és a jérémiás (ISZ 254)

Erröl az irásröl eleget beszélgeténk más napig. és (MN 234)

roszat, és nem a arosz, azirást, nem akor történik meg atilalmas (TL 40)

néném el untam már az irást is, azert felben szakasztom a (TL 104)

nem kelletnék. irni, talám az irást. és az olvasást is el (TL 108)

ótt találnak lenni. az illyen irást, mi sem talállyuk jónak. nem (TL 115)

Talám már az irást el is felejtette kegyelmed én (TL 224)

volna. akönyvet olvashatom de nehezen, azirást könyeben olvashatom, az oltátol fogvást (TL 282)

üsmérhetek, anyomtatást épen nemolvashatom., az irást még is inkáb, magam pedig (TL 283)

a szemiböl ki huzták volna. irást látának rajta., evala reája irva (TL 298)

asidok mondván, miképpen tud ez irást, holot nem tanulta, felele nékik (É 368)

még nem tudgyak vala az irást, hogy szükség vala néki halottaibol (É 535)

szolván. a keziben adá az irást. a melybe roxannak minden vétkei (MN 63)

fa hajon nem talála több irást. azután kezdé nézegetni a többit (MN 234)

többit is ha találhatna valami irást rajtok. a mint hogy az (MN 234)

hogy tudhatta olyan jól az irást, holot ök nem látták ötet (KJÉ 680)

halálra. jesus, és azt az irást a feje felé tévé, a (KJÉ 758)

az Apostolok igen tudatlanok valának., irást nem tudtak, akristus azért választa (C/A 166)

meg külömböztetni az igazán valo irást, és traditiot, a hamisaktol. 2 (C/A 327)

Péter azt mondgya. hogy az irást nem kel különösön valo magyarázattal (C/A 328)

az apostolok igen tudatlanok valának. irást nem tudtak, akristus azért választa (C/B 1041)

meg külömböztetni. az igazán valo irást. és traditiot, a hamisaktol. 2 (C/B 1149)

péter. azt mondgya. hogy az irást nem kel különösön valo magyarázatal (C/B 1150)

más nyelvet meg tanulni, az irást pedig el nem kel vélek (IJE 91)

izraéliták. közönségesen nem tudták az irást, amint is hogy, az irás (ISZ 216)

a szabad akaratnak tulajdonitottak, az irást, tsak betü szerént tartották, és (ISZ 280)

pedig abiráktol pénzen vettek ollyan irást, a melyel. el hitethették másokal (KSZ 350)

de a bizonyos, hogy semmi irást nem tudtanak, tsak a vadászat (KSZ 458)

görögül olvasta az irást, mivel a meg egyezik az (SUT 524)

flaccus el olvasván ezt az irást jónak találá, és meg igéré (SUT 568)

régiebbek ugy tartották, mint Isteni irást. szent judás maga alevelében olyan (SUT 758)

tartozunk az Isten Fiának, az Irás fel teszi hogy ö testé (É 68)

{…} Mit tanit az Irás Abel felöl (C/A 69)

volt., mivel szent Pált; az Irás., a nemzettségek Apostolának, és Doktorának (C/A 216)

az Irásbol. és atraditiobol, az Irás tészen emlékezetet, az Apostoloknak kezekel (C/A 616)

Aszonyok tselekedtek akikröl szól az Irás, a szent Atyák is jovallották (C/A 665)

föld edényben. ezt nevezi az Irás kisértetnek (C/A 710)

a kristus. a mint az Irás mondgya (C/B 1537)

szerént nevezi sok helyt az Irás az Isten kegyelmét. benedictionak, áldásnak (C/B 1548)

{…} Azt tudgyuk az Irásbol. és atraditiobol, az Irás tészen (C/A 616)

a mint eki tettzik az Irásbol. annál is inkáb meg bánttyák (C/A 686)

a Romaiak járma alol,, az Irásnak ígéreti valának., amely azt igéré (SUT 756)

a mellyen áll boldogságunk, az Irások is azt ki nyilatkoztatták, a (IJE 67)

az Anyaszent egy ház az Irásokra valo nézve, mindenkor ugy tekéntette (C/A 616)

töllök. erre is mondgya az írás. hogy az Isten ki veszi (KKU 410)

Ezért is mondgya az írás ochoziás királyrol, hogy huszon két (IK/A 65)

nem mindent magyaráz meg nékik írásban (C/B 1153)

tályban küldé el pilatus Tíbériusnak, írásban. hogy mitsoda törvényt láttak, és (SUT 519)

gubernátoroknak Romában küldeni a CSászároknak. írásban. aleg nevezeteseb törvényeket melyeket tettek (SUT 519)

gondolnak, hogy még csak az írásra. és az olvasásra sem kénszeritenék (TL 39)

A’ Ked leg első Írásban tett köszönetit már nem lehetett (ML 325)