[ítélvén] – 9
itélvén
itélvén – 9

tanács romában egy aszszonyt halálra itélvén, nem akarta más képpen meg (TL 85)

bünnek gyönyörüségiben élni, nagyob gazdagságnak itélvén akristus gyalázattyát. az egyiptiusok kintsénél (É 219)

tiis tizen két széken ültök, itélvén Izraelnek tizenkét nemzettségét. és minden (É 256)

balgatagok vagytoké Izrael fiai, nem itélvén, se nem üsmervén az igazat (É 347)

ez elöt tselekedtél. hamis itéleteket itélvén. az ártatlanokot el nyomván, és (É 348)

bé tellyesitették aproféták mondásit., halálra itélvén akristust (É 510)

pilátus szine elött, ö azt itélvén hogy el botsátatnék. ti pedig (É 516)

én szolgám meg gyógyul. méltatlannak itélvén arra magát, hogy maga menyen (KJÉ 648)

leg szebb teremtett állattyát nem itélvén méltonak hozád. magát adta néked (IK/B 391)