vasárnapot illik, más Innepeket is illenek, Angliában még többet illenek mint (C/A 333)

is illenek, Angliában még többet illenek mint másut, atraditiobol tudgyuk tehát (C/A 333)

vasárnapot illik, más Innepeket is illenek. ángliában még többet illenek mint (C/B 1153)

is illenek. ángliában még többet illenek mint másut., atráditiobol tudgyuk tehát (C/B 1153)

{…} Micsoda innepet illenek. 2. februáriusban (C/B 1232)

hogy másod napon nagy Innepet illenének meg szabadulásoknak emlékezetére., hogy azt (C/A 90)

hogy másod napon. nagy innepet illenének, meg szabadulásoknak emlekezetire, hogy azt (C/B 981)

az elsö holnapnak hold töltekor illették, azt pedig minden tudhattya, hogy (C/A 177)

a mely napon a pünkösdöt illették a sidok (C/A 209)

mert tsak a martyrok innepeit illették, az elsö (C/A 824)

a mely napon a pünkösdöt illették asidok (C/B 1066)

fel támadásával, régenten egy hétig illették (C/B 1239)

mert tsak a martyrok innepeit illették az elsö saeculumokban., azután a (C/B 1517)

is nem szombatot. hanem vasárnapot illik, más Innepeket is illenek, Angliában (C/A 333)

napokot, a melyekben akristus titkait illik, anem babonaság mind ezekböl azt (C/A 767)

is nem szombatot hanem vasárnapot illik, más Innepeket is illenek. ángliában (C/B 1153)

utolso nap helyet, az elsöt illik. a melyet is nevezik ur (C/B 1200)

{…} Micsoda napon illik a kristus környülmetélkedésenek innepét (C/B 1228)

{…} Miért illik ezt az innepet ollyan nagy (C/B 1239)

napokot, a melyeken akristus titkait illik, a nem babonaság, mind ezekböl (C/B 1473)

szeretni ellenségeinket, mivel annak Innepét illyük, aki ate Fiadnak, ami urunk (É 69)

örömel a mái napon. amelyen illyük ate Apostolodnak. aBoldog Bertalanak innepét (É 860)

{…} Micsoda szenteknek az innepeit ílli az anyaszent egy ház (C/B 1243)

már a potzon vagyon. ót ül a még lehet., mi is (TL 23)

egy uri aszszony a hintojában ül. estig oda jár ahová szereti (TL 49)

a fejdelem minden héten lora ül kéttzer. és estig oda vadászunk (TL 58)

ki csak a maga házánál ül. kivált az aszszonyok nem ugy (TL 161)

magyar ország és erdely lora. ül. és hozánk jö, talám ugy (TL 224)

sátorához, fogja magát, a hintojában ül. és el megyen elölünk., emár (TL 230)

a fö jantsár aga. medig ül a pótzon. azt maga sem (TL 259)

gyüjté, és nagy Cérémoniával aszékiben üle, azután a két aszszonynak prokátori (TL 172)

jó hajnalban a fejdelem hajora üle azegész udvarával, és a Constancinápolyi (TL 220)

és meg tsokolá. és helyére üle. és el olvasá. a melyben (TL 221)

kapun kivül a császár paripájára üle. a kit is oda ajándekozák (TL 222)

sátorában mene, és atiszteivel ebédhez üle, a melyet a pasa készitetet (TL 226)

a doktorok tanátsok ellen hajora üle, és mesze le mentünk a (TL 231)

vevé jó akarattyát, és alovára üle. a pápa el végezvén dolgát (TL 297)

a 6dik napján mind hajora ülének a bujdoso urak, ugy mint (TL 232)

estve mind a ketten ahajoban ülének, a hajo barbád szigetében igyekezet (TL 290)

lévén. azután igen könnyen lora ülénk. az urunk a császár paripáján (TL 10)

hozák. és vatsora után lora ülénk, és haza ballagánk, egy kevés (TL 226)

Ezt az Innepet nagy cérémoniával üllik a Császár kastélyában. A császár (TL 284)

kénszeritti vala az attyát. hogy ülne a királyi székiben, az atya (TL 88)

indulni, az aszony kéré hogy ülne a lovára. és vinné végben (TL 297)

napján hétnek, három vasár, napot ülnek. talám e föld, azért tettzik (TL 70)

a szomoruság örömre fordul, vacsorához ülnek, és virrattig isznak. mit mond (TL 117)

kéd. a melyben az aszszonyok ülnek, még más nemzeteknél is nem (TL 148)

halgathattya. a szerzetesek pedig kerekdéden ülnek. atérdeken, a prédikacionak vége lévén (TL 276)

három napján hétnek Három Vasarnapot ülnek. Péntek itten a’ Töröké Szombat (ML 329)

ha csak örökké othon nem ülnénk, töb hireket is tudnánk. avalo (TL 42)

ha le akarok ülni, arra ülök, de még más hasznát is (TL 29)

a császártol, a császár paripájára ült, mi is mindnyájan lora ültunk (TL 18)

sem vihette vegben: azért lora. ült. és ügettette a lovát. és (TL 60)

ebédet évén. estve felé lora ült. és viszá ment, ahol a (TL 76)

járást. avalo hogy {…} márton szamárra ült. és azon kerülte meg a (TL 95)

mondgyák. hogy töb sidokkal hajora ült. és Constancinápolyban ment, igy csala (TL 149)

mellet ült. a több tisztek két felöl (TL 221)

nagy eröt vévén magán. lora ült, és a szent sofia templomában (TL 287)

nem ültenek, az ollyanok miképen ültek alovon. és mint várták a (TL 27)

már két orája, hogy hintoban ültek, és ki ki a maga (TL 190)

el végezvén. tehát. dolgomot, hajora ültem, és ma ide viszá érkeztem (TL 251)

kenyeret, sokszor történt, hogy ebédhez ültem volna. de kenyerem nem volt (TL 247)

a kik soha lovon nem ültenek, az ollyanok miképen ültek alovon (TL 27)

öregekröl. akik szamárra, vagy öszvérre ültenek. a görög anyaszent egyházban emindenkor (TL 94)

követtyi. mindenkor az elsö hellyen ültenek., hanem idövel, a Constancinápolyi pátriárchák (TL 143)

hogy mindennek a kik asztalnál ültenek. virágbol kötöt koszoru volt fejeken (TL 176)

meg léven. valakik a divánban ültenek, mindenik eleiben egy asztalt tevének (TL 221)

ült, mi is mindnyájan lora ültunk, és leg aláb harmincz király (TL 18)

itt a rakás kenyér mellé ültünk. csak az Isten tudgya meddig (TL 29)

tanács házakban ki ki helyére ült volna a császár hivatá atatár (TL 170)

még lehet., mi is itt ülünk a még lehet; mert a (TL 23)

és azon rakás kenyér mellé ülünk, a mely Constancinápoly mellet vár (TL 26)

abban a nagy vizi hintoban ülünk, tegnap pedig a fejdelem csak (TL 51)

és tizen két orakor asztalhoz ülünk. és törvényt teszünk a gyukokra (TL 57)

akár december,. mi csak ithon ülünk, és télben nyárban. egy szokást (TL 145)

hogy reggeltöl fogva estig akereveten üllyenek, leg kisseb gondgyok a házra (TL 99)

kellene meg engedni hogy lora üllyenek, az öregeknek mind inkáb meg (TL 296)

tevek a kerékre., hogy ót üllyön a még lehet, ennek a (TL 222)

a békeség meg lesz. csak üllyünk a rakás kenyérünk mellé. mert (TL 17)

Vasárnapot Keresztyének Üllik, mert az a’ Törvények. Itt (ML 330)

a’ ki hajtya a’ szánra űl, hogy nehezeb légyen, és igy (ML 320)

tarttya magát, metzet lora nem űlne, mindazonáltal ebben az Országba soha (ML 314)