ők – 131
ok
oket – 6

utan. amelyen az Isten vezeti oket, nem is mehetünk hozája más (É 78)

a báttyai után, és találá oket Dotaimban, kik midön látták volna (É 293)

Elöször, hogy mitsoda indulatok köteledzik oket arra, Masodszor,. hogy mitsoda modon (IK/A 9)

kivánnák tartani, azért jobban szeretik oket rosz indulatyokban hadni, az mely (IK/B 497)

ez az indulat is tartya oket az halálos vétekben. nem is (IK/B 554)

Istennek azon a napon hogy oket gyözdelmeseké tette. ök viszik Isten (C/A 455)

ök
ök – 50

jöttünk, hogy vélek hadakozzunk. de ök csak szaladnak ki ide, ki (TL 9)

meg, e csak komedia mert ök már régen járnak abékeség után (TL 24)

azis tudva vagyon kédnél. hogy ök akoron nap le mentig, se (TL 43)

ugyan meg nem épitetem, lássák ök, lehetetlen édes néném annyi halat (TL 44)

nekik parancsolni. csak süveltenek, már ök azt tudgyák mire valo, és (TL 54)

az ember azt el várná. ök a beszélgetéshez, nyájasághoz éppen nem (TL 58)

tarttyák., azt a papok lássák. ök ahoz többet tudnak nálamnál én (TL 64)

az idöt el töltöm nálok, ök lássák atöbbit. az aszszony. elegendö (TL 65)

leg kisseb ártalmokra nem vagyunk, ök ártanának nékünkha lehetne, de nem (TL 100)

két missionárius papot, azért hogy ök hozták mesze országrol leg elsöben (TL 102)

banni vélek. és a selyemel. ök azt mint okos emberek. mind (TL 102)

káposzta levelet nekik adni, eztet ök meg eszik, mert a szükség (TL 103)

én micsoda szenvedést nem érdemlek. ök azért szenvedtenek. hogy például legyenek (TL 113)

de csak abban követem. hogy ök aluttak. én is aluszom. azért (TL 122)

hanem hadi szerzet volt, de ök lássák. azon nem törödöm akár (TL 127)

levelemet. dekéd nagy hegyen lakik, ök pedig nem szeretik. a hegyre (TL 140)

hogy a régi romaiaktol. mert ök meg szokták volt. egymást ajándékozni (TL 141)

azért hogy nálunk nem szokás. ök is nevetik azt. hogy nálunk (TL 148)

ajándékot fog nekik adni, csak ök is halgassák (TL 155)

osztogattyák, erre, azt felelem, hogy ök ezt a szokást igy vették (TL 157)

öket. arébellisekhez, kérdeztetvén töllök szándékokot,, ök azt felelék. hogy a császáral (TL 165)

huzásokal el rontották. és noha ök elégségesek acsászáral., de ugy mind (TL 165)

hija., az az hitetlennek:) mert ök kezekben nem adgyák a muftit (TL 165)

küldék oly szin alat, hogy ök avezért elevenen kivánnyák., anép mind (TL 165)

hamar ki ne tennék öket, ök aszerént nem cselekedhetnek. mint pilátus (TL 174)

csak velünk bujdosik. mint ha, ök sem maradhattak volna az országban (TL 175)

szeretet. mint mi bennünk, mivel ök azt kiványák, hogy mi hüségel (TL 185)

és csak öket szeressük. azonban ök, szépröl, szépre ugrándoznak., és minden (TL 185)

is el mondhatni felölök, hogy ök bizvást el mondhattyák. ugy szeretlek (TL 188)

királyságot. de akár mit csinálnának ök. csak nekünk is. valami Cseppenne (TL 194)

mert ök el mennek, egy nagy tálat (TL 198)

császárnak. hogy az engedelme szerént. ök drágáb. portékával nem terhelhették meg (TL 199)

hogy másut temesék el. de ök (TL 236)

császár fermányát, de tudom hogy ök arra nem hajtottanak volna, és (TL 240)

hogy küldgyenek el innét. mert ök ha valami történik. akor ülhetnek (TL 243)

kalmakánokra: hogy küldgyenek el innét, ök szüntelen biztatnak hogy gondgyok lesz (TL 244)

nagy zür, zavarban hagyám. de ök lassák. pedig hogy én meg (TL 245)

házat. én inkáb türhetek mint ök. és nem zugolodom. de a (TL 247)

bolgár leányokot meg tántzoltattuk. de ök soha el nem fáradnak a (TL 249)

pompával francfurtumba, a császár választásra. ök lásák azal nem törödöm, hanem (TL 254)

élünk mint ahal avizben mert ök szomjuhan meg nem halnak. it (TL 259)

az eröszak. természete a törököknek, ök az igazgatásnak modgyát a hadakozásban (TL 261)

amit hinni, és követni kel, ök azt. meg nem mernék nyitani (TL 270)

a meg nyeri a paraditsomot. ök azt fö könyvnek nevezik a (TL 270)

házaság nem szokás, hihetö hogy ök abban az ország tsendeségire vigyáznak (TL 278)

töröké lett volna arabokon kivül. ök azt tudgyák, hogy a franczia (TL 282)

és az Eginhárt kezire adák, ök lássák, én pedig jó éttzakát (TL 293)

prédállyák, azt kérthetnéd hogy merték ök azt meg probálni az ót (TL 293)

hogy meg öllyék királyokot, de ök tsak azt kiálták feszisd fel (TL 294)

trinitáriusok által meg lehet; mivel ök. az itt lévö trinitariusoknak el (ML 304)

öket – 63

a törvény csinálok bévették volna öket a törvény tevésben, azö hathatos (TL 36)

politica ratio arra vit, hogy öket ollyan állapotban vessem. a melyben (TL 46)

hanem igaz mondás. haaz Isten öket szebbeknek teremtette másoknál, ki tehet (TL 48)

azért senki nem itéli meg öket. mert szokás; spanyol ország széllyin (TL 49)

ugy meg ránttya a lapát öket a valo hogy az ételeket (TL 53)

széke elött. meg nem itélik öket, de ha más kezéhez akadnak (TL 71)

vélek., és aláb nem teheti öket,.? solon, a hét bölcsek közül (TL 72)

és az asztala alat étette öket. egyszer a többi közöt a (TL 72)

hogy kéd is erre itéli öket. édes néném itt most én (TL 91)

sok kisérökel szálván reájok. azok öket mindenekböl ki eszik. de mindenkor (TL 95)

a földig meg nem aláznák öket. én leg inkáb azon busulok (TL 100)

iránt, azután ugy dolgoztassa kéd öket, amint tettzik. leg elsöben is (TL 102)

fellyeb meg mondot ágyra kel öket el helyheztetni. és csak gyengén (TL 103)

helyheztetni. és csak gyengén kel öket bé takarni fa levélel. a (TL 103)

bár követhetném én is mindenben öket. de csak abban követem. hogy (TL 122)

templaristák, és miért vesztették el öket, jobban szeretem fél oráig susival (TL 125)

hamar meg szaporodék. és nevezék öket jerusalemi sz. jános ispotállya vitézínek (TL 125)

a sok joszág. meg rontá öket. és a minden féle mértékletlenségben (TL 126)

mátkájához valo hüségit, el bocsáttá öket. és mind ahárman szerencsésen viszá (TL 140)

a hatalom. anyira fel emelé öket, hogy egyik a többi közöt (TL 143)

fáradtak sokszor hogy másoknak kelletet öket segiteni, a görögöknél napjában csak (TL 144)

sok lelki igéret fel inditotta öket, még a testi haszon is (TL 146)

egy kevés ideig veretlen hadgyák öket. minden országban más. szokás. a (TL 152)

kivül is gyakran meg vonnyák öket., mind a török, mind a (TL 162)

örzik ajuhokot, hanem meg árendállyák öket. és ha meg nem nyuzák (TL 163)

emberrel. el lehetet volna széllyeszteni öket, ma uj jancsár agát is (TL 164)

közül. követtségben küldé öket. arébellisekhez, kérdeztetvén töllök szándékokot,, ök (TL 165)

elevenen ne kénszeritessenek ki adni öket., akövetek viszá érkezvén. a vezér (TL 165)

ollyan hamar ki ne tennék öket, ök aszerént nem cselekedhetnek. mint (TL 174)

Isten, el nem veszti közüllünk öket, ugy tettzik, hogy a bujdosoknak (TL 175)

volna, régen meg égettettem volna öket, mert ugyan is. mit keresnek (TL 175)

hiszem hogy akarják. mert gyülölte öket. mi velünk pedig az Isten (TL 178)

paradicsomrol. sem gondolkodtak., ugy tudta öket mulatni, és kedveket keresni, egy (TL 181)

hüségel legyünk hozájok. és csak öket szeressük. azonban ök, szépröl, szépre (TL 185)

magokhoz valo szeretet gerjesztetteé fel öket. egy szoval. csak találunk, mivel (TL 185)

hogy a franczia mint hitegetné öket, egybe beszélvén, afrancziahoz mennek., és (TL 190)

az áerben, azután koplalni hadgya öket. hogy had hagyák el az (TL 197)

a Császár kegyelmeségében ajánlom egyenként öket, de kivált képen ibrahim hiv (TL 209)

el., néném nevedel is köszöntöm öket., nem gondolom hogy a bozzára (TL 238)

biztatnak. én meg azon kérem öket. hogy küldgyenek el innét. mert (TL 243)

mondhatom hogy holnap. ide hagyom öket, mint sz.pál az oláhókot (TL 245)

keverje avizét. és abban vessék öket. de azt az Angyal. keverte (TL 255)

vagyon mert ha le teszik öket. sok erszény pénzel kel meg (TL 259)

a pénzel mindgyárt le fektetik öket. ez a császár olyan kezlár (TL 260)

lakhatik minek elötte bé vegyék öket, a császárnak bé mutattyák, a (TL 264)

bé mutattyák, a ki elosztya öket az arra rendeltetet iskolákba de (TL 264)

nagy vigyázásal. és szorosan nevelik öket a mesterek avallásra, török, persiai (TL 264)

török, persiai, szeretsen nyelvekre tanittya öket, ezekre pedig a fejér herélt (TL 264)

ki kelnek, olyan foglalatoságba gyakoroltattyák öket. amelyhez erö kivántatik, dárdát, lántsát (TL 264)

iskolákbol, felyeb valo hivatalokra emelik öket, ugy mint a Császár ingeit (TL 264)

szerezen az emberek közöt, hogy öket el távoztasa az imádságtol, és (TL 271)

az imádságtol, és meg gátollya öket, hogy az Isten nevét segittségül (TL 271)

nehány kápolnákot épitettek, ahová temetik öket. azokban szüntelen valo égö lámpások (TL 274)

pedig ehez igen ifiuságokba szoktattyák öket, azért leg kiseb fö szédülést (TL 276)

szédelget tsak hogy néztem is öket, négyszer, vagy öttször kezdik igy (TL 276)

szerént a törökök arra fordithattyák öket, amire szeretik, atörököknél a gyermekek (TL 278)

száraz, és terméketlen, hogy pediglen öket meg vigasztallya. ollyan paraditsomot igére (TL 285)

italt, a mely meg fojttya öket. de meg nem öli, de (TL 286)

mind a kettöben., valami szurta öket két vagy három nap. tudtam (TL 286)

hogy töbire öreg pasáknak adgyák öket avalo hogy a házaságot épen (TL 291)

akár öregnek. akar iffiunak adgyák öket de a ferjekel nem lakhatnak (TL 292)

nékünk, ugyan a dühöség vivé öket arra hogy fel prédállyák, azt (TL 293)

a’ sok nép kiáltozva Kiséri öket tantzolva. A’ Vőlegény férfiakkal Vigadoz (ML 329)

ők
ők – 10

a házokbol ki furván magokot, ők onnét el nem távoznak. a (TL 105)

török az állyon melléjek. mert ők csak avezér le tételit kivánnyák (TL 164)

Tiszteknek nem szabad gyászolni, mert ők azt mondgyák, hogy a’ fő (ML 316)

mint egy Mikházi Barát, mert ők egymással társolkodnak, beszélnek. de én (ML 319)

tsendességgel hordozák nagy fejü Urakot, ők az olyan nagy tsendeségű Lovakot (ML 321)

tartoznak azzal. hogy leg gyakortáb ők annak az okai. el mulatván (É 812)

magok felöl azt állitották. hogy ők tudgyák. és tarttyák meg leg (KJÉ 618)

úgy túdni illik: hogy ha ők is életek fesletsége által a (IK/B 401)

vétek. és el hadgya, mivel ők is el hadták volt felebaráttyokot (IK/B 606)

abban nem kell kételkedni hogy ők ahoz jól nem tudtak volna (ISZ 219)

őket – 2

és tsudálva nézheti az ember őket, és imádhatya Teremtőjeket, mert ezek (ML 321)

hogy adig tartsa meg mind őket a’ mig nem irok Őtsém (ML 324)