[ős] – 3
ös
ös – 2

A földnek, ös örököse lévén tehát a császár (TL 262)

olyan jokhoz is a melyek ös örökünk. ilyen értelemel, kevesen vannak (C/A 317)

öss
öss – 1

ollyan jókhoz is, a melyek öss. örökünk, illyen értelemel. kevesen vannak (C/B 1141)