tartokra tettek. a melyek mindenkor helyben maradtanak ezek a gyerttya tartok sok féle formájuak voltanak. némelyek kereszt formára, némelyek három szegeletre, némelyeknek sok ágai valának, ezeket a gyerttya tartokot és lámpásokot, az éttzakai Isteni szolgalatra gyujttyák vala meg szükségböl; és napal meg nem gyujtották. hanem a nagy innepekben misekor; a nagy innepekben pedig az ettzakai officium viradtig tartot, mert nagy halkal éneklették., és a mint világasodni kezdet a templomban a gyertyákot is ahoz képest oltották el.
Tehát a régi szokásnak meg tartásáért teszik az oltár eleiben a három szegeletü gyerttya tartot a sok gyertyákal. és hogy azokot lassanként olttyák el.
Némellyek pedíg ezt a Ceremoniát lelki értelemre magyarázák. mondván. hogy az egymás után el oltot gyerttyák az Apostolokot és akristus tanitványit jelentik. a kiket is a kristus, a világ világoságának nevezi, és akik el szaladván el széledének mikor a kristust meg fogák.
K Miért szoktak zörgetést tsinálni az officium után ezen három napokon?
F E még a régi szokástol maradot, mert a pap az officiumnak a végin meg ütötte. vagy a könyvet. vagy a széket hogy azal jelt adgyon a népnek. hogy az Isteni szolgálatnak vége vagyon és ki ki el mehet, de a nagy innepekben mikor a templom tele volt népel; egy nehányszor kelletet meg ütni a széket. hogy mindenek meg halhasák., a romai bréviárium tsak egy kevés zörgést mondgya hogy tegyenek. sit fragor. et strepitus aliquantulum. hogy pedig a nép. oly nagy zörgést tsinál., a
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 443)