az Astronomiai Calculusokbol az Aequinoctium iránt. A szent Concilium Martiusnak huszon egyedik napjára rendelé az Aequinoctiumot, ugyen ettöl vagyon hogy az husveti Innep., és a több innepek melyek attol függenek., és a melyeket változo innepeknek nevezik. némelykor hol eléb, hol hátráb esnek.
K Miért nevezik ezt az Innepet husvétnak? páschának.?
F Tsak épen a mi nyelvünken hiják husvétnak, azért hogy már szabad hust enni ezen a napon. mivel más nyelveken paschanak nevezik. az. az. által menetelnek, a sidoknak, meg kelletet emlékezni ezen anapon hogy az Angyal meg ölé egész egyiptumban az elsö szülötteket, általmenvén pedíg a sidok kapuja elött, nem bántá öket, azután, az egyiptumbol valo ki menetelekröl,. és a farao rabságábol valo meg szabadulásokrol,.
A keresztyének pedig husvét napján. a kristus Jesus fel támadásának emlékezetit tisztelik. az az, a halálbol az életre valo által menetelét. meg egyezvén lelke testével. a melyet a halál választotta volt el: a mely által menetelnek erejével akristus meg gyözte az ördögököt, hatalmok alol fel szabaditot. az örökös haláltol meg mentet. és a menyeknek kapuját meg nyitotta.
K Miért üllik ezt az Innepet olyan nagy Ceremoniával.?
F Mert azon a napon tellyesedetbé a mi válttságunknak, és az Istennel valo meg békéltetésünknek munkája. A kristus a mi büneinkért halálra adatot., és fel támadot a mi meg igazulásunkért. Ezt az Innepet harom nap szokás ülleni.hogy meg mutassák az örömet, mind pedig hogy meg halállyák a jó téteményt, melyet meg érdemlet nékünk a kristus fel támadásával.: régenten egy hétig üllötték ezt az innepet.
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 445)