mely jót a vétek vesztet el velünk,. nagyob minden féle jóknál, és anyomoruság.melyben a vétek ejt., nagyob minden nyomoruságoknál, szükséges tehát, hogy a keserüség is melyet érzünk, azon nyomoruságért, nagyob légyen minden keserüségeknél, de nem szükséges hogy a keserüség érzékenységel légyen. mivel nem az érzékenységböl kel azt meg visgálni. vagy arol itéletet tenni, hanem abbol; mikor azt inkáb bánnyuk hogy az Istent meg bántottuk., mint ha el vesztettük volna mind azt valami elöttünk leg kedveseb. evilágon., és hogy készebbek volnánk mindent inkáb el hagyni. még életünket is. hogy sem az Istent meg bántani. valamint ezt a kristus parantsolya.
Végtire a töredelmeségnek közönségesnek is kel leni, az az, hogy közönségesen az egész vétkeket meg kel száni, és báni, ki nem hagyván tsak egyet is, mert ha még valamely vétekhez, vagy személyhez ragaszkodásal volnánk ugy az Istenhez meg nem térnénk egészen, és ilyen formában akarattal maradnánk meg avétekben
K kitsoda olttya mi belénk atöredelmeséget?
F A szent Lélek. öutáltattya meg velünk a vétket, és szereteti velünk a jó erkölcsöt, öis keseregtett minket Isten elött vétkeinkért. ezt hiják. töredelmeségnek.
K Mit kel tselekedni hogy igazán valo töredelmeségel legyünk avétekért.?
F könyörgeni kel azért az Istennek. valamint Dávid. a nem jöhet mi töllünk. és az, a szent Lélek ajándékja.
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 556)