K Mit mondhatni az olyan betegnek gyonásárol, aki tsak akor akar meg gyonni midön már igen el nehezedet?
F Az olyan vagy roszul tett gyonás, vagy haszontalanul.
Magyarázat.
Még egéséges korában is szükséges akár kinek egész elmejit arra fügeszteni hogy haszonal vehesse a szenttségeket, alélek üsméret meg visgálásához idö, és figyelmeteség kivántatik, nem könyü dolog meg gyonni az egész vétkeket,. mivel, hogy haazt valaki egésséges korában nehezen viheti végben ha magának nem akar hizelkedni., tehát, abizonyos dolog, hogy abeteg annál is inkáb veszedelemre veti magát, ha az utolso orájára hagya, mert a midön az elme akemény fajdalmakban foglalatoskodik, nem gondolkodhatik akor másrol., abban az állapotban mint egy jelen láttya lenni a halált, a mely fel háborittya az elméjit.. és nem engedi hogy abban atsendeségben legyen, a melyben kellene lenni akészületre, ez igy lévén, noha nem kel kéttségben esni az olyanak üdveségiröl aki utolso orájára halaszttya a szenttségek vételit, mert az Isten irgalmasága nagy, mind azon által igen lehet félteni az olyat. ilyen példát minden nap látunk, és azok kik abetegnek tsak az utolso oráján jovallyák hogy alelkiröl tegyen rendelést, tartván attol. hogy addig meg ijeszék. az olyanok nem igazán valo szeretettel vannak hozája, és a szánások kegyetlen, holot inkáb kel attol félteni abeteget hogy készületlen ne menyen az Isten eleiben mint attol tartani hogy meg ijed. amidön eleiben adgyák aveszedelmet, erre pedig valoságosan kel figyelmezni mindenek, mind magáért, mind másokért.
K Miképen kel tselekedni abetegnek. hogy jó rendet tehesen lelke üsméretiröl.?
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 608)