valo nézve, vétekre vivö alkalmatoság lehet, amelyben beléis eshetik.
K Az Isten viszené valakit a kisértetben az elsö értelem szerént.?
F Nem, mert az Isten senkit nem viszen avétekre., azt tsak meg gondolni is irtoztato káromlás volna.
K kitsoda viszi tehát az embereket a kisértetben az elsö értelem szerént?
F Az ördög. avilág. és atest, az ördög az ö intselkedésével. és más egyéb sok féle mesterségeivel, avilág az ö rosz példa adásival. beszédivel, rosz szokásival, üldözésével. gyönyörködtetésivel, atest az ö meg romlot hajlandoságival,
K Az Isten viszené valakit a kisértetben a második értelem szerént?
F Igen is mert mind azok akik vétkeznek atol vagyon mert az Isten azt meg engedi. az ö meg foghatatlan, de igaságos itéletiből.
K Az Isten viszené valakit akisértetben aharmadik értelem szerént?
F Igen is, mivel az Isten az embereket némelykor el hadgya az ö sziveknek. kivánságira, meg is engedi nékik, agazdagságokot., méltoságokot, és töb ilyeneket, noha tudgya hogy ök azokal viszá fognak élni,
K Miért viszi az Isten az embereket a kisértetben ezen két féle képen?
F Hogy meg mutassa rajtok az ö igaságát, és némelykor az irgalmaságát.
K Miért mondád azt, hogy az Isten meg mutattya azokon igaságát, akiket el hagya akisértetben.?
F Mert azért hagya el hogy meg büntesse vétkeket.
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 711)