saeculumban. azután a Confessorok neveit is fel kezdék tenni, leg elöbször a szent Márton nevét tevék fel.
A második Catalogusban az élö hiveknek a neveket irták fel., fö képen azoknak neveket. kik nagy renden lévök valának, vagy akik nevezetes szolgálatot tettenek az Anyaszent egy háznak, abban fel volt téve, a pápa neve, a pátriárkaké, a diecesisbéli püspöké, és a Clericusoké, azután fel volt téve a Császáré, a Fejdelmeké,, és a magistratusok neve.
A harmadik Catalogusban ahivek neveit irták fel. kik az Anyaszent egyháznak egyeségiben holtak meg, a misében ugyan azon ahelyen olvasták fel ezeket a neveket, ahol mostanában is emlékezet vagyon ahalottakrol.
Midön valakit a szentek közi akartak irni, annak a nevét a szentek dypticumában tették, vagy is a romai. szokás szerént. a Cannonban. mert romaban a dyptycumokot tsak a Canon alat olvasták, ugyan innét is jöt bé ez a szó, Cannonizatio, és amidön valakit ex Communicaltak, annak anevét ki törlötték adypticumbol.
Ezt a három Catalogust a mise alat olvasták el. de mikor hoszu volt, tsak aleg fövebeknek olvasták el neveket. külön, külön, atöbbit közönségesen nevezték, nem is mindenkor a pap olvasta ezeket a neveket, hanem rend szerént, vagy a Diaconus. vagy a subdiaconus.
Ebböl az okbol olvasák tehát mostanábanis a Canonban. a szentek neveit.
K Ebben az imádságban miért kérjük az Isten segittségit. a szentek. érdemi és könyörgési által. nem bánttyuké meg ezel akristust a ki tsak egyedül aközben járó?
F Azt egy nehány helyt meg mondottuk hogy aszentek
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 825)