ez igy lévén ugy tettzik mint ha tizen három nemzettséget kellene számlálni, a sidok közöt, de tsak tizen kettöt számlálnak, mert a lévi nemzettsége az Isteni szolgálatra lévén szenteltetve., nem osztozék atöbbivel. a meg igért földben. és abban részt nem vett mint a többi. hanem az Isten azt akará hogy el lennének szélyedve atöb nemzettségek közöt., kéttség nélkül azért. hogy példájokal. és oktatásokal az Isteni szolgálatra vezetnék. az attyok fiait.
K Melyik leg nevezeteseb a tizen két nemzettség közöt.
F A juda nemzettsége, mert az Isten ezt kedvellette leg inkáb minden idöben, a Messiás ebböl származot, és végtire azegész sido népet erre a névre nevezék
Azt mondám végtire, mert ezt a nevet Judeus közönségesen akor adák az egész nemzetre., a midön viszá tére a babiloniai fogságbol, annak elötte tsak azokot nevezik vala sidoknak, a kik juda országában laktanak, és azután, hogy az egész szent földd két felé oszlot volna. a mint továb meg mondgyuk, a Jákob maradékit Izraélitaknak vagy hebreusoknak nevezték.
K Miért nevezték a Jácob maradékit Izraelitáknak, vagy hebréusoknak?
F Az ö attyokrol Jákobrol, a nevezteték Izraelnek.
A hebréus névnek eredete nem olyan bizonyos némellyek azt tarttyák hogy Jákob nagy attyát Ábrahámot, hebreusnak nevezték heberöl. a pháleg Attyárol. akinek idejében lett a nyelv meg oszlása, ugy hogy a mely nyelven beszélle heber, a meg marada, és nevezék hebreica nyelvnek, mások pedig más eredetet adnak ennek a névnek., mert a hebreica nyelv szerént hebreus azt teszi tul valo., mert Ábrahám az Euphratesen tul valo volt. és ezen utolso magyarázat szerént, Abrahámot Ebreusnak nevezték a kanaán földin, hogy meg tudhasák
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 84)