tétel nelkül, az ö irgalmasága nagy fényeségel ki tettzet volna. de az igasság, a mely akegyelemtöl el válhatatlan., meg nem elégedet volna, a kristus Jésusnak véghetetlen elégtétele., mely minden vétkekre. és idökre ki terjed. meg mutattya egyszersmind, mind az irgalmaságot a mikor nékünk meg bocsát, mind pedig az igasságot., a melynek eleget tett az igaz, azö drágalátos halálával, a melyet szenvedet a bünösökért., az a halál. bövön elegendö az egész világ bünének bocsánattyára.. hebr. 10 1 joan. 2. 2.
K. A kristus mi képpen tett eleget a mi büneinkért.
F. kinokot. és halált szenvede mint ember büneinkért. és ugy mint Isten véghetetlen jutalmat ada szenvedésinek.
K A kristus micsoda jó téteményt szerzet nékünk halálával?
F 1. meg mosogatot büneinkböl. rom. 3. 25.
2. meg szabadita az ördögnek rabságábol. a melyben voltunk., és a kárhozattol. a melyet érdemlettünk. joan. 12. 31.
3. meg nyitotta nékünk a menynek kapuját. a mely elöttünk bé volt zárva. a vétektöl fogvást. hebr. 5. 9. 10. 19.
4. példát adot nékünk. a jó erkölcsökre. a melyeket ha követtyük. az üdveséget el nyerjük. s. aug. de vera religio. Cap. 16.
5. Meg érdemlette nékünk mind azokot a kegyelmeket, a melyek szükségesek a jó erkölcsöknek végben vitelére. mivel mi a kristus nélkül semmi jót nem cselekedhetünk, és minden kegyelmek az ö halálának érdeméböl származnak. joan. 15. 4.
14. Articulus. A kristus lelkének. a poklokra valo le szállásárol. és testének el temetéséröl.
K. Mit értesz azon., mikor azt mondod hogy a kristus meg hólt?
F. Azt értem hogy ollyan formában holt. meg. valamint atöb emberek. az ö lelke. meg válván testétöl
K. Az ö Istensége el váléké testétöl. vagy lelkétöl halála után?
F. Nem., mert az Isteni természet. oly edgyes vala mindenikével. hogy azt ahalál edgyikétöl sem választhatá el. s. aug. tract. 47. supr. s. joan. s. leo. epist. 134 ad Imp. leo.
(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1051)