F Midön a törvény ellen valamely kevés állapotban vétünk, vagy ha szinte nagyban vétünk is. de nem szánszándékal.
K Mi következik abocsanando vétekért?
F. Ez a vétek valo hogy meg nem öii alelki életet., de meg gyengitti, készitti és vezeti ahalalos vétekre; az Isten elött nem leszünk oly kedvesek. noha ideig valo büntetést érdemelyen is. de a gyakorta irtoztato. s. aug. hom 50. tract.12 supr. s. joan.
K Nagy véteké a. mikor kevésnek tarttyuk abocsánando vétket?
F Igen is. mert elöször ha bocsánando is. de az Istent meg bánttya. 2. mert arra keveset hajtván. lassanként nagyobban esünk. és magunkot el veszttyük. 3. mert sokszor a mely vétket bocsánandonak tarttyuk. a halálos,, igen nehez is meg külömböztetni mikor bocsánando. és mikor halálos st aug. manual. ad laurent cap 78
K. Leheté nékünk bocsánatot nyerni. a magunk erejével. és érdemével. a bocsánando vétekért?
F Tsak a kristus vérinek erejével., és azö kegyelmének érdemi által. nyerünk bocsánatot akár mely vétekért. Conc. trid. sess. 6. dejustificatione. Cap. 9.
3 Articulus. A fö vétkekröl. közönségesen
K Hány részre lehet osztani a fö vétkeket közönségesen?
F Rend szerént hét részre oszttyák., amelyeket hétt fö vétkeknek nevezik.
Elöször. a kevélység, 2 afösvénység, 3. a tisztátalanság, 4. a torkoság. 5 az irigység, 6 aharag. 7. areszttség.
K. Miért nevezik ezeket a vétkeket fö vétkeknek?
F Mert rend szerént ezekböl származnak. és erednek atöbbi.
K. Ezek avétkek halálosoké mindenkor.?
F Némelykor halálosok, némelykor bocsánandok, halálosok. amidön nagy dolgokban cselekeszik. és tellyes akarattal. bocsánandok, a midön kevés dologban cselekeszik. és nem szán szándékal.
(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1136)